Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1971-05-28 / 22. szám
3»7иыГгГУ SIMKÓ MARGIT Réten ha járok, a színes virágok lengnek a szélben — lehajtom fejem. Ügy tűnik gyermekkezeket látok, vékonyka ágon remegő szirmok nyúlnak felém és én emlékezem. Vietnámba és Laoszba szállnak örömre méltóbb gondolataim s elködösítik fényét a mának. Nálunk a gyermek ünnepét üljük, de sír a gyermek Mekong partjain. (... karunk gyenge, hogy védekezzünk mért bántanak, ó mért bántanak? Mért öltétek meg az apánkat és mért van anyánk a föld alatt?) Nálunk a gyermek életrekeltett cél, örömforrás, mindnyájunk gondja. Ott szülőt, testvért s mosolyt temetnek, rettegés fészkel rémült szemükben s álmukat bomba robbanás rontja. Indiai kislány a mérlegen Ám nőnek ezek a virágkezek s izmossá válnak a sovány karok, s jaj lesz majd annak, aki vétkezett, mert a gyermekek sose felednek. Gondoljátok meg, ti gyilkosoki Niger gyerekek, oltás előtt A LEGSZEBB Fehér inges, piros nyakkendős pionírok népesítik be az alvég új, eddig kevésbé jártas utcáját. Itt, a falu Dunára néző szélén építették fel Nagyszarván (Rohovce) az új iskolát. Hét falu háromszázötven tanulója költözött át ide néhány nappal ezelőtt a régi iskolából. Illetve az „öreg iskolából“, ahogy ők nevezik. Illik is rá a jelző. A földszinti részt még a XIII. században építették, vizesárokkal volt körülvéve. Később, a XVI. században emeletet húztak rá. A legutolsó renoválás nyoma is közel százéves már. Egyik érdekessége a nagy udvar közepén található hársfa, amelyet az első világháború kitörésének napján ültettek. Az udvar mögött elterülő fás, erdős rész, a „Fácánkert“, szintén a gyerekek birtoka volt. Ettől az öreg iskolától búcsúztak el a tanulók. Bezárult az épület kapuja. Évszázadok viharát átélt falai között többé nem hallatszik gyermekzsivaj, szűk folyosóin elnémult a csengő hangja. Hosszú hónapok óta várták a tanítók és tanulók ezt a napot. A búcsúzáskor mégis sűrűn tekintgettek vissza a régi épületre. Érthető, hiszen a régi emlékek: ünnepélyes tanévnyitók, évzáró ünnepségek, ballagások, sportversenyek, iskolai hangversenyek emlékének sokszínű fonalát nem lehet egykönnyen elszakítani. Mégis büszkék szép új iskolájukra. — Nemcsak ők, hanem az egész falu, — mondja Horváth Mihály a HNB elnöke. Nagy szükség volt már rá. Most a falu legszebb épülete. Évekig vártuk, hogy elkészüljön, nagyon lassan ment. Az építkezésnél állandóan újabb és újabb nehézségek adódtak, így az átadás határideje is eltolódott. A tervezett beruházási költségeket is túlléptük. Megközelítőleg hétmillió korona befektetéssel készült az új iskola. Varga Béláné, író Lajosné, Borbély Árpádné ajándék pedagógusok és szülők is. Számukra kettős örömet jelent ez a nap. Az első, amit észrevették gyermekeik fokozott igénye a tisztasággal és az öltözködéssel szemben. Nem kell félniük, hogy a rossz padokban kiszakad a harisnyájuk, ruhájukat nem piszkítják be, nem gyűrik össze a kényelmes, tiszta padokban. Halász Istvánná, ugyancsak pedagógus, két gyermek édesanyja, ö az egyedüli, aki még az első „gárdából“ való. Abból a tantestületből, amely annak idején boldog volt, hogy újra megnyíltak a magyar iskolák kapui. Akkor nem az épület volt a fontos. AZ ÚJ ISKOLÁBAN A tanulók és pedagógusok az első pillanatban úgy érezték, hogy csupán vendégségben vannak az új iskolában — mondják Horváth Lajos igazgató és Cserge Teréz igazgatóhelyettes. Valóban kényelmes otthonhoz jutottunk. Az új iskolának 14 tanterme van, tehát nincs szükség váltakozó tanításra. Van egy szaktantermünk, — ahol elsősorban biológiai és kémiai gyakorlatokat végezhetünk — és öt szertárunk. A melléképületben kényelmes, nagy ebédlőtermet rendeztünk be. így a gyerekek egyszerre ebédelhetnek, időt takarítunk meg, és az étel sem hűl ki a várakozás miatt. A napközi otthon is itt kapott helyet. Ez elsősorban azoknak a tanulóknak jelent örömet, akik a nap másik felét is az iskolában töltik. Gyakran előfordult a múltban az a hiba, hogy az új iskolához „elfelejtettek“ tornatermet építeni. A sport, a testnevelés szükségességéről ma már meggyőzni senkit sem kell. Ezen az iskolán a testnevelés — az eddigi mostoha körülmények ellenére is — komoly hagyományokra tekint Az új iskola átadásának napját tanulók kultúrműsora tett« színesebbé vissza. Magyarics Imre tornatanár sok olyan tehetséges sportolót nevelt, akinek nevét országszerte megismerhették a sportkedvelők. Feltételezzük, hogy a korszerű, jól felszerelt tornateremben a hagyományokat tovább ápolják és még sokat hallunk majd a nagyszarvai gyerekekről. A szabadtéri sportpálya kiépítése ugyan még hátra van, de a helyi katonai alakulat segítségével jövőre ez is elkészül. A szülőknek sem közömbös, hogy gyermekeik milyen környezetben tanulnak. Háromszor szerveztek önkéntes brigádot az iskola építésénél. Takarítottak, ablakokat tisztítottak, súroltak, csakhogy még ebben a tanévben ideköltözhessenek gyermekeik. Méry Andorné — szülői tanácstag, akinek két gyermeke az öreg iskolában végzett, kettő pedig itt folytatja az újban, a sárosfai (Blatná n/Ostrove) asszonyok brigádját vezette.
