Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1971-04-30 / 18. szám
kedvesebb események az aranylakodalmak. Előfordult már olyan eset Is, hogy a meghatódott aranylakodalmas pár úgy érezte: szebb, meghittebb volt ez az ünnep, mint az Igazi esküvő. Előfordul az Is, hogy olyan ügyek Intézését kérik tőle, amelyek nem is tartoztok egészen a hatáskörébe. De ilyeneket sem lehet visszautasítani, ha mód van a segítségre. S mindezért a legnagyobb elismerés „ha az embereknek mosolyt varázsolunk az arcára és bizalmat a szívébe". Milyen gondolatokkal készült a kerületi pártkonferenciára. — Mint pedagógus, az ifjúság nevelésének kérdésével foglalkozom, melyet a párt különös gonddal kíván megoldani. Hiába húzódtunk félreeső helyre beszélgetni, itt is ránk tdláltak. „Nem hivatalosan" egy „hivatalos" levelet adtak Écsy elvtársnő kezébe. A kerületi konferencia után meghívó újabb gyűlésre. S már láttam, azon gondolkozik, hogyan készüljön fel rá, hogy falujának, elvtársainak bizalmára továbbra is méltó legyen. Mert ez a legfontosabb.- d -A nők érdekében... Azon a napon, amikor kilépett a börtön kapuján és szétnézett, többen is várták. Valaki kezet nyújtott neki. Egy aszszony rámosolygott. És ő már tudta, hogy nem feledkeztek el róla. Cukrászdába vitték, majd moziba. Neveben táviratot küldtek haza, Lévára ILevice), hogy az otthoniak ne aggódjanak, rendben van minden, kiszabadult. Régen történt ez. Még 1936-ban, amikor Ledényi Etussal és a többiekkel hathónapos börtönbüntetése után kiszabadult' a komáromi (Komárno) fegyházból. Nem először járt ebben a börtönben. Majdnem egy évvel ezelőtt már két hetet itt raboskodott Kovács Margittal, Báli Mancivel és a feledhetetlen Háber Zoltánnal. így emlékezik vissza Svarala Sándorné azokra az esztendőkre, amikor újságterjesztésért, tüntetésért börtön járt a munkásasszonyoknak. Különösen olyanoknak, mint ő volt abban az időben. Hisz ők igazán meggyőződésből cselekedték mindazt, amit tettek. Ha szükség volt rá, hát pénzt gyűjtöttek a bebörtönzöttek családjainak, jelvényeket árultak, a gyermekeknek mesedélutánokat rendeztek. Már 1925-ben tagja volt a kommunista pártnak. Ma már nyugdíjas. Tudja azonban jól, hogy a munkásmozgalomban nincs nyugdíjkorhatár. Tagja a helyi pártbizottságnak, és elvtársai a nyugatszlovákiai kerületi pártkonferenciára küldöttként választották. Az évek megtörték ugyan, de azért minden foglalkoztatja, ami eredményeinkkel, gondjainkkal öszszefügg. A felszabadulás után számtalan funkcióban megállta a helyét. Legutóbb tagja volt a párt járási plénumának. Emlékezete kincsestár. Szava kedves és emberi akkor js, amikor a jelen problémáiról beszél. — Még mindig kevés a női funkcionárius. Nem tudni miért, még most is sokan úgy vélik, hogy a nők képtelenek felelős tisztségek betöltésére. Szeretném, ha megmagyarázhatnám, megértethetném, hogy ha valamikor helytálltak a nők, akkor ma sem kell félni attól, hogy lemaradunk . . . Más probléma is foglalkoztatja. Erről így beszélt: — Az ifjúság nevelését nem szabad könnyen venni. Az illemtudásuk hiányos. És néha nem tudják magatartásukban megfelelő módon kifejezésre juttatni a hazaszeretet érzését. És ezen változtatni kell. Nekünk nőknek, anyáknak. VÁRNAI ZSENI •ü г </> & о о u. FELVONULÁS Mint a búzamezők, ahogy fodrozódnak a szélben, mint széles folyamok a tavaszi hullámverésben, úgy hömpölyög a nép a májusi menetben, s ha árad a dallam milliók torkán, mintha egy hatalmas tüdejű orkán zúgatná harsogó kürtjeit. Így énekel a tömeg, így lobognak a zászlók, igy dobognak a szívek, egy ütemei dobogva, így tárulnak a karok, így ölelik át a földet, mint láncszemek, egymásba kapcsolódva, így ünnepelnek a népek békét és szabadságot, igy tüntet a világ a háború ellen ... igy születik a Holnap, ebben a tengermélyű, s egetostromló májusi menetben! 1946. május 1.
