Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1971-04-30 / 18. szám

Szenzációk sh Angliában a labdarúgás hazájában a női focisták számára is megkezdődött az idény. Képünkön Versa­tile Natasa, színésznő, mint amatőr középcsatár. Judy és a többiek Heteken át nem múlt el úgy a vasárnap délután, hogy elmulasztottuk volna bekap­csolni a televíziót. —• Jön a Daktari! Jön Clarence és Judy! — harsant fel a gyerekek csatakiáltása, s a fel­nőttek is gyorsan a srácok után eredtek, hi­szen senki sem akart lemaradni a wamerui áliatlélektani kísérleti telep lakóinak újabb és újabb, néha lélegzet elállító kalandjairól. A mindent duplán látó kancsal Clarence, a házasodástól húzódozó oroszlán-agglegény és vigyori, bukfencet vető, banánt majszoló, minden rosszember tervét furfangosan keresz­tül húzó barátnője, Judy, a csimpánz, napok alatt belopták magukat a szívünkbe. Valljuk be őszintén: sokkal inkább, mint az amerikai filmsorozat egyébként szimpatikus ember­hősei. A film trükkfelvételek nélkül készült. Leg­feljebb annyi „trükk" van benne, hogy a film egyes részeit logikai sorrendbe rakták, s ez a cselekményfüzér eredményezi például Judy „pokoli logikáját". . . A filmsorozat — amelynek producere a ma­gyar származású Ivan Tors — ember-hősei állatszelídítők. Egyikük-másikuk még csak szí­nész sem volt azelőtt. A doktor lányával, Pau­lával mindig kötözködő, jóképű Yale Summers például ingatlanügynök volt, s a strandon fedezték fel a filmesek. Addig csak a pincsi­kutyáját „idomította", épp úgy, mint a fekete Hari Rhodes, aki vadállatot azelőtt csak az állatkertben látott. Judy története hét évvel ezelőtt kezdődött Kenyában. Pici volt még, amikor a dzsungel­ben rátalált egy házaspár, magához vette és cuclisüvegen felnevelte. Lám, ezért állt olyan jól Judy kezében az a cumlisüveg! A sorozat befejeződött. Sajnos el kellett búcsúznunk Judytól és a többiektől. Maradjon meg emlékül róluk ez a kép: Cheryl Miller, Yale Summers és Judy. — sá — A JŐ ÖTLET A dolgozó nők munka- és életkörülményei javítá­sát szolgáló országos jellegű társadalmi akciónk első témaköre a kereskedelemben előforduló hibák feltárásával és a megoldás keresésével foglalkozik. Az első kérdés, amellyel olvasóinkhoz fordultunk, így hangzott: — Mi nem tetszik önnek, mit kifogásol üzleteinkben és hogyan képzeli el az ideális bevá­sárlást? Olvasóink válaszleveleiből idézünk. „Nálunk Perbetén (Pribeta) igazán szép üzletház van — írja egy Idős munkásnő, csak az a baj, hogy a dolgozó nőknek kevés áru jut belőle. Sokan va­gyunk, akik reggel 6 óra 20 perckor induló autó­busszal megyünk munkába és csak késő délután, 17,30-kor érkezünk haza. Legtöbbször szabad szom­baton is dolgozunk a mezőgazdaságban. Az üzletek délelőtt 6,30-tól 11 óráig, délután 14,30-tól 17,30-ig tartanak nyitva. A drogéria, cipő- és ruhaüzlet még egy órával korábban zár, így a bevásárlás nekünk nagy gond. Jó lenne, ha változtatnának a nyitva­tartási időn olyan formán, hogy a délutáni órákban későbben nyitnák ki és zárnák az üzleteket, hogy a munkából hazatérve megvehessük, amire szükségünk van ..." F. Margit, várkonyi (Vrakún) olvasónk írja: „A bevásárlást megkönnyítette a megfelelő üzlet­­hálózat kiépítése. Az önkiszolgáló boltok még na­gyobb lehetőséget nyújtanak az áruválasztásnál. Gyakori eset így is, hogy főképp az élelmiszerüzle­tekben nagy a tolongás a pénztárnál. Szerintem hasznos lenne az önkiszolgáló élelmiszerboltokban 2—3 pénztárt létesíteni, mert ha gyorsan kiválaszt­juk is az árut, a pénztárnál kétszer annyi időt ve­szítünk el a sorbanállással, mint amennyit előzőleg nyertünk. A vásárlást megkönnyítené az is, ha az elárusítók készségesebbek, kedvesebbek lennének, segítenének az új árucikkek kiválasztásánál, ismer­tetnék a használati utasításokat — különösen idő­sebb vásárlók esetében, akik nem tudnak jól szlo­vákul." Krizán Kálmánné írja Nejdekről: „Szerintem a legideálisabb bevásárlási mód az önkiszolgálás. Ezt akkor érzi legjobban az ember ha az egyik üzletben sorakozik, várja míg kiszolgál­ják, a másikban meg néhány pillanat alatt tele­rakja kosarát, nem felejt el semmit. Jó lenne, he vidéken is minél több önkiszolgáló boltot létesítené­nek " „örömmel állapíthatjuk meg, hogy a korábbi évekhez viszonyítva nagyobb gondot fordítanak c vidéki lakosság növekvő igényeinek kielégítésére is — írja hozzászólásában Czapo Mária Mátyócrói (Mat'ovce). Sokrétű szolgáltatást végeznek a kom­munális üzemek, jobb az áruellátás is. Nagyon jc szolgálatot tesznek a falujáró mozgóboltok, melyek hentesárut, ruhaneműket árusítanak. Úgyszólván házhoz hozzák az árut. Nagyon jó lenne, ha a jövő­ben még gyakrabban látogatnának el községünkbe és az áruválasztékot is bővítenék. A vásárlót jó érzés tölti el, ha előzékeny, kedves elárusítóval van dolga, aki szívesen kiszolgálja és az áru kiválasz­tásánál tanáccsal látja el a vevőt." Várjuk további leveleiket. A legjobb hozzászólá­sokat, ötleteket, javaslatokat közöljük. Vidéki 1%Noа KULTURÁLIS MŰSORRAL Szerte az országban gyarapod­nak a kötelezettségvállalások a CSKP megalakulásának 50. évfor­dulója tiszteletére. A nőszövetség bátorkeszi (Vojnice) helyi szerve­zete sem akart lemaradni, kötele­zettséget vállalt egy kulturális mű­sor begyakorlására és előadására A belépőjegyekből befolyt jövedel­met az árva gyermekek megsegíté­sére szánták. A művelődési házban, amely zsúfolásig megtelt, mutatták be a műsort. Magyar és szlovák nyelvű szavalatokat, jeleneteket, táncokat láthatott, hallhatott a közönség. Minden korosztályból akadt egy-egy szereplő. A cigány származású lakosság /is részt kért az akcióból. Az ifjúság tempera­mentumos cigánytáncával méltán érdemelte ki a közönség vastapsát. A nézők jól szórakoztak. Bizo­nyítja ezt a sok taps, amellyel a szereplőket jutalmazták. A nőszö­­♦etség bátorkeszi helyi szervezeté­nek ténykedése dicséretre és köve­tésre méltó. Z. f. Bátorkeszi (Vojnice) SZENCI TAVASZ 1971 fczzel a címmel rendezte meg a CSEMADOK helyi szervezete Szencen (Senec) az idén már má­sodízben a műkedvelő táncdaléne­­kesek versenyét. A szenei EFSZ korszerű kultúrtermében lebonyolí­tott vetélkedőre ötvenhatan jelen­tették be részvételüket Szlovákia különböző részeiről. így a nyitrai (Nitra) főiskolások, Szőke Marga­réta Vágsellyéről (Sala), Farkas Marika Dunaszerdahelyről (Dun. Streda), Kosa Beáta Párkányból (Stúrovo), de még Érsekújvárból (Nővé Zámky) is, nem beszélve Szénéről es környékéről. Az első versenynap délutánján a döntőbe jutásért küzdöttek a versenyzők. Az esti előadáson már csak a selejte­zőből győztesen kikerülő énekesek szerepeltek. A műsor első felében a zenekarok léptek dobogóra. A nyolc együttes után tizenöt énekes következett. Nem volt könnyű dol­ga a zsűrinek. Hosszas tanácsko­zás után az első díj megosztása mellett döntöttek. így a Szenei Ta­vasz idei győztese Farkas Marika dunaszerdahelyi és Danter János szenei énekes lett. A második he­lyen a párkányi Kosa Beáta vég­zett, a harmadik helyezést pedig Lassú Marika szenei kislány érde­melte ki. A jelenlevők ez alkalommal is szavazhattak. A közönség díját Chemez Zsuzsa, nyitrai zeneszakos főiskolás nyerte. A zsűri a szenei Orion és a nyitrai Dermatex együtteseknek Ítélte a két külön­­díjat. Érdemes megemlíteni még Kollárik Éva, Czikhardt Márta, Danter Ilona, Halász Irén, Szőke Margaréta és a fiatal kora miatt csupán versenyen kívül induló Kollárik Róbert nevét. Az igényes műsort Ginzery Gábor vezette. — A felvételen Kollárik Éva szenei versenyző látható. Mózes Imre, Fél (TomaSov, ELSŐK LETTEK A CSEMADOK tornaijai (Sa­­fárikovo) helyi szervezete népdal­­versenyt rendezett, amelyen a bejei (Behince) EFSZ-ben dolgozó asz­­szonyokból álló énekkar is részt vett. Mint a verseny legkiválóbb szereplői, méltán nyerték el az első helyet. Okos József, Tornaija (Safárikovo) 1ШГЕ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents