Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1971-04-30 / 18. szám

■ ■ ■ ■ A SZŐKE ÓRIÁS legendája Két évvel ezelőtt mutatta be a Ma­gyar Televízió a „Bors" című filmsorozat első öt részét. Nemrég került a kép­ernyőre a folytatás, s már készül a töb­bi is. Bár a munkásmozgalmi témájú ka­­londfilm-sorozat nem egyetlen hős éle­tét kívánta megeleveníteni, s szabadon csapongó írói fantáziával bonyolította a mese fonalát, érdekes kikutatni: volt-e valóságos, élő modellje Bors Máténak? Volt. Ki vagy te, Bors Máté? ... De talán inkább így kellene kérdezni: — Ki voltál te, Mészáros Gábor? .. . A SZŐKE ÓRIÁS A való élet legendás hőse, Bors Máté alakjának mintája Mészáros Gábor volt, aki az első világháború előtt egy hen­tesárugyárban dolgozott. A hatalmas erejű, szőke, kékszemű legény — pon­tosan ellentéte a film hősének, s az őt alakító Sztankay Istvánnak — pille­könnyűséggel emelte a fél marhákat, s öklének csapása pörölyös volt. Azt sem tudjuk, hol született, s él­nek-e még hozzátartozói. Egyetlen fény­kép, s néhány mozaikdarabka maradt meg Mészáros Gábor legendás életé­ről. Csak két évszómot ismerünk. 1896— 1920. E két dátum között — huszon­négy évbe sűrítve-zárva — egy hosszú életre elegendő vakmerőség, hősiesség és kommunista önfeláldozás rejtőzik. Az első világháború. Még felpántli­kázva gördült ki az első menetszázad­dal a frontvonat. Ez vitte a fiatal hús­ipari munkást is. A tél a Kárpátokban kemény, kegyetlen. Még az óriásokat is megviseli. A tavasz új harcokat hozott. És hadifogságot. Mészáros Gábor a tomszki hadi­­fogolytáborban sok magyart megismert. Az egyikhek később bizalmas barátja lett. Ezt a magyart Kun Bélának hívták. A taglóhoz, csontozókéshez szokott kéznek furcsa volt, amikor a tulai hadi­anyaggyárba vitték dolgozni. Orosz munkások vették körül, megtanulta a nyelvüket, s amikor titkon markába nyomták a mahorkát, a „csomagoló­papírról” már el is tudta olvasni a bol­sevikek üzenetét. VAUKI .KOPOTT”, 1917. Forradalom! A tulai hadifog­lyok titkárt választottak, öt. 1918. április 14. Moszkvában ülése­zett a Forradalmi Hadifoglyok Kongresz­­szusa. A tulai küldött Mészáros Gábor volt. 1918. május, A breszti béke után a németek benyomultok Ukrajnába. A moszkvai Központi Agitátorképző Iskola hallgatói illegális munkára jelentkeztek. Köztük volt ő is: — Én jól beszélek németül is, oroszul isi — mondta. Ellenséges, megszállt ukrajnai terüle­ten szervezte az illegális pártsejteket, s a veszéllyel mit sem törődve sétált a német katonák között, s beszélt nekik a forradalomról. Valaki „köpött".., Elfogták, a hadi­­törvényszék halálra ítélte, s a tárgya­lásról egyenesen kivégezni vitték. Két katona kísérte. Mészáros körülnézett, s hatalmas öklével szabad utat tört magának. Megszökött a halál elől, mint rövid életében még annyiszor. Furfang és mindig tiszta fej. Ez segí­tette át a német vonalakon. Nem pi­hent sokáig Moszkvában. Volt sok tör­chia-nevelte tisztek árulását, így kelt ki ellenük: „Vagy megtizedeljük az áruló tisztikart, vagy a diktatúra elveszetti" A tisztek árulása — amelyről Mészá­ros Gábor már oly hamar megbizonyo­sodott — kaput nyitott az ellenség előtt. Elvégeztetett... A dicső napokra gyilkos árny borult. S a szőke óriás legendája most vált igazán valósággá. Illegalitásba vonult, s ő is szervezte az újjáalakuló KMP-t. A többiekkel együtt nyílt utcán elfog­ták, s gyalog kísérték a főkapitányság­ra. Megvárta, amíg egy forgalmas út­szakaszhoz értek, s futásnak eredt. Vakmerőén elvegyült a járókelők töme­gében. Bécsbe ment, de nem bírt nyugodni. Hazaszökött, s szervezni kezdte Korvin Ottó kiszabadítását. Az egyik „lánc­szem" spicli volt, s ő újra rendőrkézre került. Megint megszököttl Legendás merészségével „ingázott" Budapest és Bécs között, röpiratokkal megrakodva, pedig akkor már országo­san körözték. Beszélt a Bécsbe emigrált elvtársak­nak az árulókról, a spiclikről, s meg­született a terv: a mozgalmat meg kell tisztítani a gyanús elemektől. A „külön­leges feladatok embere" erre is első szóra vállalkozott! Külsejét megváltoztatta, s 1920 ja­nuárjában vonatra ült... IRÁNY: A TISZT GYOMRA A határon hetek óta állandó készült­ségben várták, s a vasúti kocsit fehér tisztek szállták meg Királyhidán. Bilincs­be verték, s a királyhidai fogházba vit­ték, hogy este majd tovább szállítják Budapestre. A zárkában ismét óriássá nőtt. Keser­ves erőlködés után kiszabadította kezeit leszteni valója Finnországban, majd ismét Ukrajnában. Legenda kelt szárny­ra a szőke óriásról, akin nem fog a golyó! 1918 novemberében indultak haza a Szovjetunióból az első magyar hadi­fogoly-csoportok. Köztük ment ő is .. . KARÁCSONYI FEGYVERVASAR Otthon. Budapest. Barátaihoz indult: Kun Bélához, Várrtus Károlyhoz és a többiekhez. Mészáros Gábor otthon is a „különleges feladatok embere" lett. Pozsonyba utazott például, hogy segít­se szlovák elvtársait a proletárdiktatúra előkészítésében. A mozaikdarabok között van egy éles pillanatfelvétel. Lengyel József ar­ról ír a „Visegrádi utca" című történel­mi riportjában, hogy egyszer behívta őt Korvin Ottó a szobájába, s elmondta, hogy egy matróz gépfegyvert akar el­adni neki, de ő csak későn vette észre, hogy a matróz valószínűleg a rendőr­ség embere. Az volt a leggyanúsabb, hogy ajánlkozott: majd szerez kocsit is, amin a fegyvert el lehet vinni. Karácsony este volt. Mészáros Gábor megvette a gépfegyvert, a teli zsák patront a hozzávaló szalagokkal, s be­ült a rendelt kocsiba. „ ... A Károly körút és Dob utca sar­kán vártam rájuk egy másik kocsival — írja Lengyel József. — Mészáros Gábor áthozta a gépfegyvert és a patrono­kat... A kocsisnak öltözött spicli nem mert ellenkezni... Vagy harminc lépés­re Szilágyi lakásától megállítottuk a ko­csit. Mészáros Gábor felkapta a gép­fegyvert. — Gyorsan fizesse ki a kocsist, és jöj­jön utánam a hátizsákkal! — mondotta. A kocsit ugyan gyorsan kifizettem, de a hátizsák olyan nehéz volt, hogy, mi­után lehúztam a bakról, képtelen vol­tam segítség nélkül a hátamra emel­ni - - -Mészáros már jött vissza. Rettentő dühös volt... — Ehl — és avval kikapta kezemből a zsákot. Mintha pelyhet vinne, rohant fel a házba. A mulatságos tulajdonképpen az volt, hogy Mészáros Gábor nem tudta meg­érteni, hogy az alig 50—60 kilós zsák talán mégis nehéz lehet ” LENIN MEGDICSÉRTE 1919, február közepén a KMP dele-1. Az igazi Bors: Mészáros Gábor 2. Bors Máté éppen Zita kisasszonynak teszi a szépet (Sztankay István és Szegedi Erika) 3. A „Bors" sorozat egyik részének három főhőse: Iglódi István, Sztankay István és Antal Imre gátusai elindultak, hogy Moszkvában részt vegyenek a Kommunista Interna­­cionálé első kongresszusán. Két fronton keresztül vezetett az út a szovjet fő­város felé. ...... A delegáció két tagja nem vál­lalta a kockázatot és visszafordult, ve­lem csak Mészáros Gábor, a későbbi mártír folytatta az utat — emlékezett vissza Rudas László. — Vasúti össze­köttetés nem volt, s az út legnagyobb részét szekéren vagy gyalog kellett megtennünk..." Tarnopolban Rudas Lászlót, mint „bolsevista ügynököt" elfogták. Mészá­ros Gábor kiszabadította, s gyalog tet­ték meg az utat Vínyicóig, ahová akkor vonult be a Vörös Hadsereg. A kalandos út annyira hosszú volt, hogy az Internacionálé kongresszusa már befejeződött, amikor Moszkvába érkeztek. A két magyar delegátus mór csak a bolsevik párt nyolcadik kong­resszusán találkozhatott Leninnel, aki elismerő és dicsérő szavakkal szólt Mé­száros Gábor vakmerő bátorságáról és hősiességéről. INGAJÁRAT: BUDAPEST-BÉCS Sietett haza. Tudta, hogy szükség van rá a kikiáltott Magyar Tanácsköztársa­ság ezernyi feladat-gondja között. Szer­vezte a tanácshatalmat védő Vörös Hadsereget — az I. Vörös Hadtest po­litikai biztosa lett —, s jelentésében, amelyben felfedte egyes régi, monar­a bilincsből . .. Estére fordult. Hárman mentek érte ... Amikor Jpeléptek, Mé­száros Gábor előre szegezte, megfeszí­tette bikanyakát, s teljes erőből a tiszt gyomorszájának ugrott. Majd szemvilla­nás alatt kint termett, s rájuk csapta a cellaajtót! Rohant kifelé. Csak elérje a határtl Az őrt leütötte, de az nem veszítette el az eszméletét és utána lőtt... ütést érzett a fején, elöntötte a vér, de rohant tovább. Emberfeletti erejéből telhetett csak ez! Két napig bujkált a határon. Étlen­­szomjan, vérezve. De hiába jutott át a Lajta-híd osztrák oldalára, a magyar csendőrök utána mentek, s a „kegye­sen" szemhunyó osztrákok orra előtt hurcolták vissza. A kelenföldi laktanyá­ba, a különítményesek keze közé. Éjjel volt, amikor a négy kommunistát — köztük Mészáros Gábort — felvitték a pincéből a pofozóba. Még egy-két „simogatás", aztán dróttal egymáshoz kötözték őket, s autóra dobták gyötört testüket. Kettőt agyonlőttek és velük együtt kettőt élve taszítottak az össze­kötő vasúti hídról a Dunába... A képernyőn pereg a történet. Bors­nak drukkolunk. És Bors Máté nem hal meg! A legendás óriások, a Mészáros Gá­borok meghaltak. Értünk, valamennyiün­kért. 1 I I — Nes —

Next

/
Thumbnails
Contents