Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1971-04-26 / 17. szám
Trude Marx elvtársnő több állami kitüntetés tulajdonosa. GERTRUD MARX polgármesternő Blrkenwerderben, Berlin északi övezetének egyik idillikus kis városkájában a városbása órája esti 7 órát Jelzett. A polgármesternő hivatali helyiségében még égett a villany, mint olyan gyakran máskor is ebben az Időpontban, ha nyilvános fogadási nap volt. Éppen az utolsó látogató hagyta el a házat. Tulajdonképpen az utolsó előtti, mert hiszen én is megbeszéltem vele egy terminust. De másféle célból, mint a sok polgár előttem. Nem eltartási probléma, családi ügy vagy lakáskérdés hozott ide, mint pl. azt a férfit, akivel az előbb találkoztam. Gertrud Marx elvtársnő visszatér az ügyre. Sajnálkozik, hogy ebben az esetben belátható időn belül nem tud segíteni. Az ember érzi: ebben az asszonyban, aki kicsit tartózkodónak látszik, meleg együttérzés van. A 7500 lakos öröme, gondja, baja az övé is. „Trudchen“ —, ahogy sok blrkenwerderi kedvesen nevezi, igazi berlini munkásgytrek volt. Korán megismerkedett a kapitalista rendszer nyomasztó terhével, csatlakozott a munkásfiatalokhoz, a munkás sportegyletbe járt, tagja lett a Szovjetbarát Társaságnak, tudásszomjjal hallgatta az előadásokat a fiatal szovjet hatalomról, arról az országról, ahol az emberek szive szabadon ver. Szovjet sportolókkal találkozott, beszélgetett velük. Lépésről lépésre jutott el egy új világ megismeréséhez, és az új célhoz. Politikailag érettebb lett, felnőtt a pártmunkához. A hatalomra jutó nácik ellen már aktívan lépett fel, csatlakozott az illegálisan működők bátor seregéhez. Bebörtönözték, megverték, de hű maradt az eszméihez. Nehéz, keserű éveket töltött a fogházakban és koncentrációs táborokban. Egy valamit megtanult, a szolidaritást, amely erőt adott ahhoz, hogy mindent elviseljen. Az igazi élet csak akkor kezdődött Marx elvtársnő számára, amikor mindaz beteljesedett, amiért kiállt és amiben erősen hitt: felszabadulás a fasizmus alól, és a munkás—paraszt hatalom uralomrajutása. A Vörös Hadsereg bevonulását Rheinsbergben élte ált, ott, ahol majd két évtizeddel később a Szovjetunió segítségével az NDK első atomerőmüve épült. Trude Marx a sok szenvelés ellenére töretlenül látott hozzá az építő munkához. Így emlékezik: — 1945 májusában polgármesterhelyettesnek neveztek ki. Nem volt könnyű feladat egy súlyosan szétrombolt helységben, és anélkül, hogy valaha gyakoroltam volna ilyen funkciót, felelősséggel tartozni sok ezer polgárnak, — köztük csak mintegy 200 kommunista és szociáldemokrata volt. — Így folytatja: — Ügy képzeltem, gyorsan meg kell mindent változtatni, hogy jó legyen. Valódi forradalmár voltam . ..! A polgármezternő fáradhatatlanul Intézi a lakosiág ügyolt. Természetesen a legjobbat akartam, de nem volt könnyű a fasizmus által félrevezetett embereket a helyes útra vezetni. A blrkenwerderi városháza falán ma egy sereg okirat látható. Elismerésül a lakosság tevékenységéért a nemzeti építésben végzett társadalmi munkáért, a több tízezer óra önkéntes munkáért. Idősek klubja, kávéház, óvoda létesült Így, az iskolát kibővítették, utakat javítottak, szépítették a helységet. Ezek az okiratok annak az asszonynak is elismerést jelentenek, aki jó állami vezetőként az embereket meggyőzte, mozgósította, hogy együttműködjenek, mindenki javára, a szocialista társadalomért. Trude Marx ma 67 éves, egyike azoknak, akiket a párt nevelt. Távozóban személyes kívánságai felől érdeklődtem. Nem sokat fontolgatta. Szeretné ismét felkeresni azt az országot, amely már fiatal lány korában vonzotta, amelynek az embereit becsüli, és amelynek határtalanul sokat köszönhet: a Szovjetuniót. Reméljük, hogy kívánsága teljesül. Késő lett, haza indulok. Hideg fogad az utcán, de belül meleget érzek. Marx elvtársnő élete vonul el lelki szemeim előtt, A párt teremtő erejére gondolok. Az eltéphetetlen német —szovjet barátságra. Milyen erősek is Va^UUM WOLFGANG JAHN Övé a kis óvodások öröme Is. Szenei Molnár Albert порок Már hagyományossá vált a Szenei Molnár Albert Napok megrendezése, hisz az idén hatodszor került sor a két napig tartó ünnepségre. Először a szavalók és prózamondók versenyére került sor. A 36 versenyző közül győztesként kikerülőkkel legközelebb a komáromi Jókai Napokon találkozunk. Hollós! Erzsébet, Zobor Rozália, Bánóczky Magda, Görföl Zsuzsa és Antal Tibor érdemelte ki a továbbjutást. Érdekes helytörténeti és néprajzi kiállítást is rendeztek. Néprajzi szempontból a munkaeszközök és régi használati tárgyak közül különösen a szőttesekből és falltányérokból összeállított gyűjtemények keltették fel a látogatók érdeklődését. A kiállítás anyagának gyűjtői a szenei pionírok és Csuka Gyuláné, valamint Polák Margit voltak. A „Térben-időben“ című keretműsorban a bratlslavai „FORRÁS“ irodalmi színpad BattaGyörgy: Astószl rétek világbékéje c. összeállítással, a szenei „MÚZSA“ irodalmi színpad pedig Juhász Gyula: Orgonaszó c. összeállítással lepték meg a közönséget. A Szenei Kilencéves Alapiskola diákkórusának fellépése kedves színfoltja volt a keretműsornak. Ünnepi akadémiát is rendeztek. Dr. Szathmári István a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanszékvezető docense olyan újabb kutatások eredményeiről számolt be a közönségnek, amelyek kiegészítik Szenczi Molnár Albert nyelvészeti munkásságáról eddig kialakult ismereteinket, s ugyanakkor korunk számára is jelentősek. Az ünnepségsorozat a „SZŐTTES“ dal- és táncegyüttes színvonalas bemutatójával fejeződött be.- trix • Énekes madár A Thálla Színház soron következő bemutatója az évad egyik legérdekesebb és legizgalmasabb bemutatójának ígérkezik. 5 nemcsak azért, mert egy hazai „összefogás" lehetőségét méri fel — a zenét Agn Tibor szerezte, a koreográfiát Quittner János készítette, továbbá szóhoz jut a kassai Új Nemzedék tánckara stb. — de azért Is, mert az 195ó-ban átdolgozott, s mostanában játszott szöveggel szemben — megőrizve ennek oz értékeit Is — az első, Tornaiján (Safárlkovo) 1934-ben kiadott eredeti Énekes madarat láthatjuk majd az április 15-i bemutatón, annak minden szépségével, folklór-elemével, tiszta meséjével, játékosságával és furfangjával együtt. A két főszerepet Kövesd! Szabó Mária (Magdá) és Csendes László (Móka) játssza. A vénlegényeket Lengyel Ferenc és Várady Béla alakítja, a vénlányok: Gombos Ilona és Szabó Rózsi. Az Énekes madár rendezője Веке Sándor. ' — gs — Foto: Sárközi
