Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1971-03-22 / 12. szám

A CSRP 50. jubi­leuma tiszteletére Az észak-morvaorizági bányászok is kohászok átadták Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB első titkárának azt a felhívást, amelyet ha­zánk összes dolgozájához intéztek. A felhívás az 1971-es gazdasági terv túlteljesítésére szó­lítja fel hazánk dolgozó népét, felajánlások, kötelezettségek vállalására, a terv összes mu­tatóinak túlteljesítésére a termelés minden szakaszán. A felhívást dolgozókból, szakemberekből, a párt és az ifjúsági szövetség képviselőiből és vezető dolgozókból álló küldöttség nyújtotta át Husák elvtársnak. Villám Haladé 27 éves mozdonyvezető és Duáan Viest mérnök, műszakvezető érdeme, hogy a „Bratislava! mozdony depó" dolgozói az elmúlt hónapban 116 százalékra teljesítet­ték az anyagszállításban tervezett feladatai­kat. Példás munkájuk, eredményeik és politi­kai fejlettségük alapján mindkettőjüket fel­vették a CSKP tagjai közé. Büszkék rá, hogy éppen a CSKP jubileumi évében állhatták a szocialista társadalom építőinek élcsapatába. aj épszerű tánodalénekesnőnk, Helena Vond- 1* ráóková (címlapunkon) nyerte a brassói IV. nemzetközi táncdalfesztivál „Ezüstszarvas“ diját. Az első díj tulajdonosa a svéd Ann Louise Hanson lett, az egyik bronzszarvas otthon maradt Romániában, Corlna Chirlac jóvoltából, a másik Belgiumba került, Lily Castel jutalmaként. De — nemcsak ennyi volt a díj Brassóban! Díjazták a legnépszerűbb énekest, adott dijat a tv és a rádió, valamint a román zeneszerzők a legjobban előadott román táncdalért. A ro­mán táncdalok legjobb előadójának diját Koncz Zsuzsa nyerte el. A kétszázezer lakosú Brassó egy hétig a huszonkét ország harminc énekesének feszti­válja jegyében élt, mert a bulgár „Arany Orfeusz" és a bratislavai „L£ra" mellett a szo­cialista országok legjelentősebb táncdalfeszti­válja az „Aranyszarvas". Helena Vondráöková számára tehát sikert hozott a fesztivál. Nemcsak az „Ezüst­­szarvast", hanem a Miss Festlvál elmet Is. De ez csak egy része legújabb sikereinek, mert nagysikerű legújabb műsora Is, amelynek most volt a bemutatója „Ostrov Heleny" cím­mel, valamint azonos című nagylemeze Is megnyerte a közönség tetszését. Most készül egy szovjetunióbeli körútra. Biztosan siker­ben gazdag lesz az is! E. f. FOGADÁS A BRATISLAVAI VARBAN Március hatodikán ünnepi ruhába öltözött nők gyülekeztek a kora reggeli órákban az SzNT épüle­tében. A Szlovákiai Nőszövetség központi bizottsá­gának dolgozói várták az asszonyokat. 10 órakor Ondrej Klokoé, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, több közéleti személy jelenlétében a Várban fogadta a 130 tagú küldöttséget, üzemek és szövetkezetek kiváló dolgozóit, a nőszövetség tevékeny funkcioná­riusait, értelmiségi dolgozókat ért a kitüntetés, hogy jó munkájuk elismeréseként a nemzetközi nőnapot a párt- és a politikai szervek vezetőinek jelenlétében ünnepelhették. Elena Litvajová, a Szlovákiai Nőszövetség elnöke beszédében összefoglalta, mi a nőnap jelentősége és a nők feladata 1971-ben. Hangsúlyozta, hogy Szlovákia asszonyainak többsége támogatja a CSKP jelenlegi politikáját. Szlovákiában a dolgozók 43 szá­zaléka nő, tehát komoly közgazdasági tényezőként működnek közre. Szlovákia asszonyai, köztük a ma­gyar és ukrán nők, minden erejükkel, tehetségükkel a társadalom jólétén, előrehaladásán munkálkodnak. Ugyanakkor anyai hivatásuknak is eleget tesznek, ellátják, nevelik gyermekeiket. Litvajová elvtársnő kijelentette: annak a sokoldalú követelménynek, amelyet életünk ma megkövetel tőlünk, még nagyobb igyekezettel és teljes mértékben eleget akarunk ten­ni. Nemcsak szavak ezek, hiszen bizonyltunk, napról napra, kl-kl a maga beosztásában. Ondrej Klokoc, az SZNT elnöke üdvözölte a nőket és megköszönte értékes, és a közösség számára nélkülözhetetlen munkájukat. Kijelentette, mindent megtesznek annak érdekében, hogy munkájukat meg­könnyítsék. A közszolgáltatás tökéletesítésével, a böl­csődék és óvodák számának növelésével igyekeznek tehermentesíteni asszonyainkat. A szülési szabadság meghosszabbításával már lehetővé tették, hogy leg­fontosabb hivatásuknak eleget tehessenek, gondoz­hassák kis gyermeküket. De a nők rátermettségét még nem kamatoztatják eléggé. Klokoő elvtárs hang­súlyozta: jobban be kell vonni az asszonyokat a köz­életi tevékenységbe, a vezetésbe minden munkasza­kaszon. Köszönetét fejezte ki a párt- és a kormány­­szervek nevében, és további jó munkát, egészséget kívánt. Az ünnepélyes pillanatokat közvetlen, kedélyes hangulatú beszélgetés követte, amikor Klokoő elvtárs, dr. Peter Colotka, az SZLKP KB elnökségi tagja az SZSZK miniszterelnöke, lludovít Pezlár, az SZLKP tit­kára, Eugen Turzo, az SZLKP kerületi bizottságának vezető titkára és más vezetők az asszonyok közé vegyülve, vidám koccintás közben meghallgatták vé­leményüket, problémáikat. Néhány baráti szóval köszöntötte az asszonyokat a Magyar Népköztársaság bratislavai konzuljának felesége, Sztankó Pálné, és a szovjet nők jókívánsá­gainak tolmácsolójaként Jákimová elvtársnő. Az DUNASZERDAHELYEN Nagy Izgalommal gyülekeztek a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járás asszonyainak küldöttel az idei nemzetközi nőnap megünneplésére. Már a találkozás nagy öröm volt számukra, hisz tudnak egymás mun­kájáról, eredményeiről, csak éppen nincs idejük a személyes tapasztalatcserére, beszélgetésre. így aztán a találkozás öröme is hozzájárult a jó hangulathoz. A nőszövetség járási titkára a nők munkájáról — eredményeiről, problémáiról beszélt. A járás vezető funkcionáriusai a nők munkáját méltatták: „Ha körül­nézünk üzemeinkben, iskoláinkban, szövetkezeteink­ben, s bárhol, mindenütt ott találjuk asszonyainkat. Férfiasán kiveszik részüket a munkából a termelés minden szakaszán. S emellett a munkából hazatérve várja őket a másik szép. de nagyon nehéz feladat: a család, a gyermeknevelés. Legyünk hát azon, hogy könnyítsük munkájukat, és értékeljük őket úgy, ahogy azt megérdemlik.“ Beszéltek a dunaszerdahelyi járás gazdasági fejlődéséről, távlati terveiről, ami szintén sok tekintetben érintette asszonyaink problémáit. Az ünnepség végén a vezetők meleg szavakkal kö­szöntötték a járás legtevékenyebb asszonyait és ki­tüntetéseket, jutalmakat adtak át nekik. A kedves ünnepség és a sok meleg szó újabb tettek elhatározá­sára ösztönözte asszonyainkat. M. A. asszonyok megllletődéssel hallgatták a vietnami lá­nyok szavait és szeretettel vették körül Tlnh-et, Tram-ot és társaikat, meg Cam-ot, aki Hanoi mellől egy kis faluból jött ide, hogy a többiekkel együtt tanuljon és tudásukat majd sokat szenvedett népük javára kamatoztassák. •A házigazdák, a továbbiak során végigvezették a vendégeket a restaurált Vár termein. Hlavniőka Józsefné, a balonyi (Balon) szövetkezet kiváló fejőnője, 4 gyermekes anya, Potach Emilnó, a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) konzervgyár, a Slovlieh kitüntetett laboránsnője, nőszövetségi funkcionárius, 3 gyermek anyja, Steckler Borbála, at agilis járási nőszövetségi funkcionárius, Szabó And­­rásné, ugyancsak 4 gyermek anyja, a galántai mo­soda kiváló dolgozója együtt gyűjtötték az élménye­ket a komáromi (Komárno), a királyhelmeci (KráT. Chlmec), a rozsnyói (RozrSava) és a Tátra-alji, nitra és más vidékek asszonyaival, az első élmunkásokkal, hogy otthon beszámolhassanak tapasztalataikról. Jól-A TETTEK ASSZONYAI A közfelfogás szerint az asszonyok többet beszélnek, mint a férfiak. Pedig sok-sok asz­­szony van, aki inkább a .tettek embere”, mint a szavaké. Erről akkor győződtünk meg, amikor Far­­nadon (Farná) részt vettünk a nőnapi ünne­pélyen. Az ünnepségen egy szót sem szóltak a nők. Ez érthető, hisz őket ünnepelték. A nemzeti bizottság nevében Imre Lajos elvtárs köszöntötte őket, majd az óvodások és iskolá­sok kedves műsora következett. Befejezésül a szövetkezet nevében Drozdik László elvtárs több mint 160 cserép virágot osztott szét a meghívott asszonyok és leányok között. A beszédet tettek helyettesítették. Az aszta­lokra finom falatokat varázsoltak. A torták közül a farnadi specialitás, a Csernák néni által készített „habtorta“ aratta a legnagyobb sikert. Majd teát főztek, mellé virslit tálaltak. Fámádon már hagyományos, hogy a nő­szövetségi tagok elsősorban a szövetkezet munkáját segítik. Lehet, hogy ez a hagyo­mány onnan adódik, hogy valamikor a szö­vetkezet megalakítása idején is döntő szavuk volt az asszonyoknak, hisz számtalan esetben ők határoztak: belépünk. Lehet, hogy más oka van ennek a hagyománynak. Valójában azon­ban jó a kapcsolat a szövetkezet és a nőszö­vetség között. Példák bizonyítják ezt:

Next

/
Thumbnails
Contents