Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1971-03-15 / 11. szám

ámtalan rajzzal és festménnyel illusztrált írás foglalkozott már a divat történetével, de az a hiteles és megragadóan szemléltető mód, ahogy Vera Maceva-Ganáeva, bolgár iparművésznő Bratislavában megrendezett kiállítása tárta látogatói elé az öltözkö­dés fejlődését, egyedülálló a maga ne­mében. Vera Maáeva-Ganéeva művészettörté­netet tanult Bécsben, Szófiában szerezte meg a diplomát. 1947-ben már a szófiai színháznál működött, mint ruha- és divat­­tervező. Már húsz esztendővel ezelőtt felötlött benne a gondolat, hogy az öltözködés kultúrájának fejlődését — az ősközösség­től kezdve napjainkig — bemutassa. Sok­éves tudományos-kutatómunka és igényes művészi formába öntés eredménye az a kétszázhatvankét figura, amelyeket a kü­lönböző korszakokat és társadalmi hely­zetet jellemző — textiliából, bőr és fém hatását keltő anyagokból készített — kor­hű kosztümökbe öltöztetett. A kiegészítő divatcikkekre, ékszerekre és a korszakok jellegzetes hajviseletére is külön gondot fordított. Az üvegtetejű fakazettákba helyezett figurák olyanok, mintha emberi kéz nem is érintette volna, egy öltést sem látni se­hol. Hogyan tudja ilyen precizitással megvarrni ezt a rengeteg kosztümöt és elővarázsolni az elkészítésükhöz szüksé­ges anyagot? Ezeken a ruhákon egyetlen öltés sincs — magyarázza a nagy művészeket jellemző szerénységgel Vera Maáeva- Ganéeva. Valamennyi ruhát, díszítő ele­met, a hajat és a kiegészítő kellékeket ragasztottam. Ami az anyag előteremté­sét illeti, azzal sok problémám volt. A ba­ráti körömben már mosolyogtak rajtam. Csak úgy fogadtam látogatót, ha az rongydarabot, csipkét, gyöngyöt vagy egyéb apróságot hozott magával. Éke­lődtek Is velem eleget, hogy „maradék­­kiállítást” rendezek. A divattörténet átta­nulmányozása és a vázlatok elkészítése nem tartott olyan sokáig, mint a kivitele­zés, éppen a szükséges anyagok felku­tatása miatt. Csak egy apróságot emlí­tek. Rengeteg időmet vette igénybe töb­bek között a különféle színű keskeny sza­lagcsíkok elkészítése a kosztümök szegé­lyezésére. Ot milliméteres csíkokat szab­tam, a széleit visszahajtottam és lera­gasztottam, hogy ne foszoljanak. Örökké­valóságnak tűnő pepecselés volt. örültem hogy ezt is meg tudtam oldani. Es ami­kor Bratlslavába érkeztem, akkor ért a meglepetés: az első üzletben, ahova be­tértem, vég számra vásárolhattam volna ilyen szalagot, minden színben — és én mennyit dolgoztam velel Az Iparművésznő az írott dokumentu­mok és rajzok mellett rengeteg korabeli festményt, domborművet, freskót, színes miniatűrt, vázát és sok egyéb eredeti alkotást tanulmányozott, hogy minél hite­lesebb útmutatást nyerjen elképzelései megvalósításához. A legpompósabbnak a A francia divat XVI. Lajos uralkodása idején Vera MaCeva-Ganéeva kiállí­tása mágnesként vonzza a Iá­f nflrn f Xlrn é Foto: Smotlák A DIVAT DsanyAnktúi NAPÚINKIG Német divat az 1500 — 1550 években, a reneszánsz idején l'urőpai jellegzetes középkori öltözékek XIV. Lajos uralkodásától kezdve XVI. La­jos uralkodásának végéig viselt francia divatot tartja — a fényűző életmód az akkori öltözködésen is visszatükröződik. A legegyszerűbbnek és legharmoniku­­sabbnak viszont a régi egyiptomiak és görögök öltözékeit. Egymás után sorolja a divatirányzatok jellegzetességeit, a bie­dermeierről különösen lelkesedéssel be­szél. Érdekességként említi meg, hogy a „mini" az első Éva óta csak most először ütötte fel a fejét a divatban, de meg­győződése, hogy hamarosan ismét kiszo­rítja a „maxit". — Minden irigység nélkül megállapít­hatjuk — mondja, — hogy a jelenkoi ifjúsága nyúlánk, formás testalkatú, igen szép nemzedék. És mint a régi görögök­nél, akik különös tisztelettel adóztak a testi szépségnek — nálunk is az a törek­vés van kialakulóban, hogy minél keve­sebbet takarjunk el abból, amire büszkék lehetünk. Természetesen a jóízlés hatá­rain belül. „Az öltözködés története" kiállítás első bemutatója tavaly májusban volt Szófiá­ban. A látogatók száma negyven nap alatt meghaladta a százezret. Több ér­deklődőt vonzott, mint a bolgár főváros­ban az 1970-es évben megrendezett vala­mennyi képzőművészeti kiállítás egy esz­tendő leforgása alatt. A háromszáz olda­las vendégkönyv néhány nap alatt meg­telt, mert a látogatók — elsősorban a szakemberek — írásban nyilatkoztak el­ismerésükről és csodálatukról a rend­kívüli alkotás iránt, és méltatták a szerző tehetségét. Szófia valamennyi középisko­lájának tanulói írásbeli dolgozatban szá­moltak be a kiállításon látottakról. Szófia után Burgas, Kelet- és Nyugat- Berlin, Budapest, Miskolc, majd Bratisla­va következett, és március 12-én a kassai (Kosice) közönség előtt nyitják meg a kiállítást. Vera Maceva-Ganáeva az utánpótlás­ról sem feledkezett meg. Két unokahugát neveli. Jelenleg mindketten az iparművé­szeti gimnázium hallgatói, és nagy érdek­lődéssel kísérik példaképük, a nagynéni tevékenységét, aki a közeljövőben egy újabb igényes feladatra vóllakozik.*A sa­játos bolgár öltözködési kultúráról tervez összefoglaló képet nyújtani, a bolgár állam megalapításától kezdve napjainkig. És ebben a művészi elemző munkában nagy szerepet kap a népviselet is. JANDANÉ H. MAGDA

Next

/
Thumbnails
Contents