Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1971-03-15 / 11. szám
ЦЧЧ'ГЛ Ezekben a napokban emlékeztünk 1948 győzelmes februárjára, amellyel munkásosztályunk, a Kommunista Párt vezetésével, kezébe vette a politikai hatalmat, és ezzel megnyitotta a szocializmus felé vezető utat. Ebben az évben készülünk pártunk XIV. kongresszusára is. Ugyancsak idén ünnepeljük a CSKP fennállásának félévszázados évfordulóját. Ha azokra a küzdelmes évekre gondolunk, amelyeknek eredményeképpen idáig eljutottunk, bátran állíthatjuk, hogy a dolgozó férfiak, elvtársaink mellett minden időkben ott voltak asszonyaink is. Sokan még jól emlékszünk, milyen helyzetben voltak a nők néhány évtizeddel ezelőtt. A München előtti burzsoá köztársaság egész fennállása alatt nem oldotta meg — mert nem is volt rá képes — a gazdasági és szociális ellentéteket. A nők még fokozottabb mértékben érezték ennek az igazságtalan társadalmi rendszernek a hátrányát. Csupán egyetlen statisztikai adat: 1921-ben 231051 nő nem tudott írni, olvasni! Az első köztársaság gazdasági alapját kétszer rendítette meg a gazdasági válság. Ennek nyomorát is legfőképpen a nők érezték. Mégis tömegével akadtak olyan becsületes asszonyok, akik tudták, hol a helyűje, bíztak erejükben és férjük oldalán harcoltak ц kommunista eszmék győzelemre jutásáért. Nemcsak a párttagok, de a párton kívüli munkásnők js csoportosan vettek részt a tüntetésekben, sztrájkokban, háború ellenes manifesztációkbaii. Az ún. Szlovák állam idején a szociális és gazdasági követelésekért folyó harcban ugyancsak ott találjuk dolgozó asszonyainkat. A SZNF idején nem egy fegyverrel a kezében harcolt a szabadságért. 1945 győzelmes májusa meghozta a szabadságot. Lassan realizálni lehetett a Proletárka c. női lap első számában megjelent (1922. XI. 16.) cikk alapgondolatait: „Majd eljön, mert el kell jönnie annak az időszaknak, amikor az aranynál és ékszernél nagyobb értéke lesz az emberi munkának, amikor e szó: elvtársnő, munkásnő, a legnagyobb titulus lesz.“ 1948 politikai vívmányai meghozták a nők egyenjogúságáról szóló törvényt. Dolgozó asszonyaink élete alapjaiban megváltozott. Egyenjogúság a törvény szerint persze még nem jelent egyenlőséget a gyakorlati életben is. Lenin ezzel kapcsolatban azt mondta: „Mi azt akarjuk, hogy a dolgozó nő ne csak a törvény szerint harcolja ki egyenjogúságát a férfival, hanem a való életben is az legyen.“ Beszélhetünk Ilyen értelemben egyenlőségről? Az elmúlt 25 esztendő alatt megváltozott a helyzetünk. Hazánk gazdasági felvirágzása nagyban a nők érdeme is. Szlovákiában a dolgozók 43 százaléka nő, országos viszonylatban ez az arány még nagyobb. Nem hiányoznak a nők a termelés és irányítás egyetlen szakaszáról sem. A legszembetűnőbb a lakosság — elsősorban a nők — képzésének növekedése. Az analfabetizmust teljesen felszámoltuk. A nők iskoláztatásának aránya olyan rohamosan emelkedik, hogy pl. a legfiatalabb nemzedék soraiban műveltségi szintjük magasabb, mint a férfiaké. Nagy eredményről számolhatunk be szociális helyzetünk megváltozásában is. A világ azon országai közé tartozunk, ahol leghosszabb a fizetett szülési szabadság ideie, ahol legsokoldalúbb az anyáról és gyermekéről történő gondoskodás. Emellett még állandóan gyarapodik a bölcsődék, óvodák, iskolai étkezdék és egyéb szociális intézmények száma. Az elért eredmények mellett azonban észrevesszük a hibákat, hiányosságokat is. A nők problémáinak leegyszerűsítése, sematizálása nemegyszer a munkateljesítmény és a munkaerkölcs romlásihoz vezetett. Hasonló problémákat idéznek elő a rossz vagy hiányos áruellátás, a nem kielégítő közszolgáltatás, a munkahelyre való utazás nehézségei. A munkásság felszabadulása a neh^z munka alól magára a munkásságra tartozik. Éopen így Lenin elvei szerint a munkásnők felszabadulása is a saját ügyük. Azon kell tehát lennünk, hogy munkánkat egyre könnyítsük, tökéletesítsük. Pártunk és a szocializmus építésének ügve jelenlegi helyzetünkben iobb, ésszerűbb és felelősségteljesebb tervteljesítést vár tőlünk. Legyünk szigorú bírálói önmagunknak! Ne ápoljuk a lustaságot, felelőtlenséget! Ne tűrjük meg magunk körül az ilyen asszonyokat. A munkatermelékenység növelése az egyik legfontosabb tényezőié a szocializmus kapitalizmus felett aratott győzelmének. A gazdasági fejlődésünket elősegítő egyik serkentő forma a Szocialista verseny, a Szoc. munka-Nyílt levél SZLOVÁKIA Drága elv társnők! Ezekben a történelmi napokban, amikor a Februári Győzelem 23. évfordulójáról megemlékezve, annak forradalmi hagyatékát követve, a CSKP 50. évfordulójának megünneplésére, pártunk XIV. kongresszusára készülünk, és megkezdtük az új ötéves terv megvalósítását, hozzátok fordulunk: munkásnők, műszaki dolgozók, szocialista brigádok tagjai, munkásosztályunk, hazánk valamennyi asszonya és lánya. Felhívással fordulunk hozzátok anyák, dolgozó asszonyok, akik mindennapi becsületes munkátokkal köz' s ügyünket, közös célunkat — a kommunizmus elérését — segítitek. Történelmi időket élünk. Harcos múltunkra emlékezünk, arra a múltra, amelyben a nők a férfiakkal egyenrangú társként vették ki részüket a nehéz harcokból, és áldozatos munkával láttak hozzá a szocializmus építéséhez. Az idősebb nemzedék átadja nekünk tapasztalatait, és a jelenlegi történelmi fejlődés irányítását is, amelyet mi becsületes munkánkkal viszünk előre. A múltban a mai társadalomért küzdők vére öntözte a fejlődés útját, jelenlegi szakaszát a kezünk és értelmünk nyomán elért eredményeknek kell fémjelezniük. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság ötéves tervbe foglalt távlati tervei és feladatai világosak. Szlovákiában az ipari termelés kerek 50 százalékos növelése, 185 000 lakásegység, új egészségügyi központok és szociális berendezések építése, a családról való nagyobb gondoskodás, a lakosság egyéni szükségleteinek és jövedelmének növelése. A nők helyzetében is változás áll be. Felkészültünk rá és hajlandók vagyunk nagyobb részt vállalni a társadalmi élet, az államigazgatás és a nemzetgazdaság irányításából. Kötelezettséget vállalunk, hogy még hatékonyabban, céltudatosabban és nagyobb felelősségérzettel fogjuk teljesíteni a ránk háruló feladatokat a munkahelyen, a társadalmi munkában és mint anyák, otthonunkban. I.Valentyina Nyikolaieva Tyereskova: — Boldog vagyok, hogy erekben a történelmi jelentőségű napokban — a CSKP meaalakulásának 50, jubileumi évében és a Februári Győzelem 23. évfordulóján — két napot Szlovákiában tölthetek ..." 2. Lidieén megtekintette a helyi múzeumot. 3. A bratislavai Pihenés és Kultúra Parkja nagvtermében megrendezett összejövetelen Elena l.itvajová. a SzMSz e'nöknője üdvözölte a szovjet vendégeket. DAME SVOJ Üjvi A PRACOVITÉ RUKY ‘\0RE bALSIjfeozkvET SOCIALIZMU 4. Derűs élménybeszámoló. 5. A ciferiek hagyományos népi táncokkal kedveskedtek Valentyina Tyereskovának. A tüzes ritmusú muzsikának g neves űrhajósnö sem tudott ellenállni és táncra perdült. L. Lisicky és C5TK felvételei brigád és a Mindenki szocialista módon — akciók. Büszkék vagyunk arra, hogy asszonyaink nemcsak részt vesznek ezekben a versenyekben, hanem kezdeményezéseikkel egyre szélesítik e mozgalmat. Csak néhány jelentősebb üzem nevét említjük: Chemické závody J. Dimitrova — Bratislava, Závod kpt. Nálepku — Svidník, Michalovce, Mokrád, Bavlnárske závody — Rybár pole. Éppen ezekből az üzemekből kerültek ki azok az asszonyaink, akiknek nevét méltán emlegetjük tisztelettel, büszkeséggel: Mária Gregorová, a közismert kommunista és szakszervezeti harcos, a Köztársaság érdemrendjének tulajdonosa, és a Munkaérdemrend első tulajdonosa, Borovjaková és MuSutová elvtársnők, Mária Kudroftová, az első nő, akit a Szocialista munka hőse kitüntetéssel tiszteltek meg. Ezek az elvtársnők becsületes munkájukkal, példaadásukkal nevelik a fiatal nemzedéket. A nemzetközi nőnap megünneplésekor hagyománnyá vált, hogy különös figyelemmel értékeljük dolgozó asszonyaink munkáját, eredményeit. Mégis azt szeretnénk, ha most másképp ünnepel-
