Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1970-11-23 / 47. szám
rítja, kicserzi bőrüket. Gyakran fordul elő bőrrák orvosoknál, laboránsoknál, akik röntgenkészüléket kezelnek, a kátránnyal dolgozó embereknél és azoknál is, akik a bőr sérüléseit figyelmen kívül hagyják, elhanyagolják. Észlelhető-e a rákot megelőző állapot, s melyek azok a tünetek, amelyekkel orvoshoz kell fordulni? — A bőrön minden változás azonnal észlelhető és ha a folt, dudor vagy daganat nagyobbodik, viszket, égető érzést vált ki, nedvedzik, színe sötétedik vagy nem gyógyuló var képződik rajta, fel kell keresni a bőrorvost, aki ha szükségesnek tartja, páciensét beutalja hozzánk a klinikára. Veszélyes az anyajegyek sérülése, állandó izgatása, a szemölcsök kiégetése, lószőrrel, hajszállal vagy cérnával történő elkötése is. Ha a szemölcs kozmetikai problémát jelent vagy az anyajegy olyan helyen van, ahol a ruhanemű pl. harisnyatartó, melltartó, inggallér, kézelő és ben, ha szervezetten harcolunk ellene. A szervezett harc egyik fontos módszere a szűrővizsgálat. Tudjuk, hogy a belső szervek rákos megbetegedése kezdeti szakaszában semmilyen . tünettel nem jár és hallgat a szervezet védekező vészcsengője, a fájdalomérzés is. Ezért kell, a rákveszélyes életkorban levő 30—40 éves nőknek és férfiaknak saját érdekükben rendszeresen szűrővizsgálatra járni. Az orvosnő egy hosszú fémdobozt vesz elő. Tele van számozott felvételekkel. A kórház minden betegének kórleírását fényképekkel is illusztrálják. Az egyik felvételt az asztalra teszi. — Ez a néni ma nyolcvanhat éves magyarázza. — Körülbelül tíz évvel ezelőtt éles tárggyal megszórta a halántékát. A sebet mindenféle kenőccsel kenegette. Két évvel ezelőtt, amikor már egy kisebb alma átmérőjű daganat képződött a halántékán, felkereste orvosát, aki beutal Ez a daganat kis csomócskából néhány év alatt ilyenné fejlődött A nyolcvanhat éves páciensről készült felvétel műtét előtt Az operációt követő első ellenőrző vizsgálaton más állandó érintkezéssel, dörzsöléssel izgatja, távolíttassuk el, mielőtt fogékonnyá válna a rákos megbetegedésre, táptalaja lenne a sejtek kóros burjánzásának. Milyen jelentősége van a szervezet természetes és szerzett ellenállóképességének — a rák elleni védekezésben ? — Jelentősége igen nagy. Abból is láthatjuk, hogy a bőrrákban szenvedők többsége idős ember, akiknek a szervezete már elhasználódott, és nincs elég erejük ahhoz, hogy a külső-belső káros hatásokat „kivédjék“. Másoknál viszont a rendszertelen életmód, az erősen igénybe vett idegrendszer csökkenti a szervezet védekező képességét. A tudományos kutatások eredménye, hogy klinikánkon már második éve olyan szérumokat adagolhatunk pácienseinknek, amelyek ellenanyagok termelésére serkentik a szervezetet, és így növelik az ellenállóképességet. A tudomány mai ismeretei mellett milyen hatásos módszerei vannak a bőrrák gyógyításának? — Általában igen hatásos eszközei vannak, ha ezeket idejében alkalmazzuk. A bőrrák korán felismerhető és az is előnyt jelent, hogy a sebészeti technika számára is könynyen hozzáférhető. A művi beavatkozás és a szövettani vizsgálat után rendszerint sugárkezelést alkalmazunk. Vannak esetek, amikor elegendő a sebészeti beavatkozás is, vagy pusztán a sugárkezelés. A röntgencső, a kobaltágyú, a rádium és más radioaktív izotópok a legrejtettebb helyen megbújó ráksejteket is el tudják pusztítani. Mégis, külön hangsúlyoznom kell, hogy az emberiség láthatatlan ellenségével akkor számolhatunk le a legeredményeseb-És ma. két évvel a beavatkozás után ta hozzánk. Ilyen volt a daganat operáció előtt, és ilyen a helye operáció után — teszi elém az orvosnő az összehasonlítás miatt a két felvételt. Hogy most két év után milyen a daganat helye, mindjárt megláthatja. Jöjjön nézzük meg a betegeinket. Míg felmegyünk az emeletre, az orvosnő elmondja, hogy volt betegeiket tizenöt évig rendszeresen ellenőrző vizsgálatra rendelik be klinikájukra. Ezért van itt ma az idős néni is, aki a nővérek szobájában beszélget egykori ápolóival. Friss és mozgékony. Így az életben legalább tíz évvel fiatalabbnak látszik, mint a műtét előtti fényképen. Halántékán már csak egy árnyalattal finomabb bőr jelzi a rákos daganat helyét. Aki az előzményeket nem ismeri, nem vesz észre semmit. Bejárjuk a betegszobákat is, ahol a műtött betegek üldögélnek bekötött fejjel, lábbal vagy kézzel. Az orvosnő kérdésére azt válaszolják, nincs MUDr. Jozef Líska, Érdemes orvos címmel kitüntetett igazgató-foorvos, a klinika megalapítója, — akit a rákkutatásban elért eredményeiért államdíjjal, és a J. E. Purkyné Társaság ezüstérmével tüntették ki — munkatársaival elégedetten szemléli a gyógyuló sebet panaszuk, jól érzik magukat. Csak egy középkorú férfi áll szótlanul az ablaknak támaszkodva. Ö még operáció előtt van. Mellkasán egy karfiolszerűen szétburjánzott kisebb daganat éktelenkedik. Néhány éve figyelt fel egy csomóra a mellén, ami idővel növekedett, de nem fájt. Néhány nappal ezelőtt mosakodás után a törülközővel megsértette. Vérezni, nedvedzeni kezdett. Rossz sejtelmek gyötörték, félt. Szerencséjére mégis eljött a klinikára. Balzsamként hatnak rá az orvosnő vigasztaló szavai: — Ne féljen, a hét végén már a szobatársaival együtt fogja számolni a napokat, mikor mehet gyógyultan haza ... Amikor lefelé megyünk a lépcsőn, már üresen konganak a folyosók. Vacsoraidő van, a betegek mind behúzódtak szobáikba. — Sokat, nagyon sokat kell a mi munkánk eredményeiről beszélni — Dii Sebnek Katalin bőrgyógyászonkológus sugárkezelésre állítja be a gépet : * ' mondja búcsúzóul az orvosnő. — Nem azért, hogy érdemeinket hangoztassuk, hanem, hogy megnyerjük az emberek bizalmát... Félelmetes és alattomos betegségről beszélgettünk dr. Schnek Katalin bőrgyógyásszal, mégis megkönnyebbülten hagytam el a kórházat. Az a tény, hogy napjainkban a bőr rákos megbetegedéseinek kilencvennyolc százalékát sikerrel tudják gyógyítani — örömteli hír mindannyiunk számára. És ha arra gondolunk: szerte a világon kiváló tudósok éjt nappá téve hajolnak a mikroszkóp fölé, hogy ettől a pusztító kórtól megszabadítsák az emberiséget, akkor bízhatunk abban is, hogy rövidesen a belső rákos megbetegedések ilyen sikeres gyógyításáról is beszámolhatunk. JANDÁNÉ H. MAGDA
