Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1970-11-02 / 44. szám
I smerjük őket. Legjobban a Tv képernyőjéről, a filmekből és legkevésbé a közvet— len kapcsolatot teremtő, legnagyobb élményt nyújtó színházi alakításukból. Ez a ritka alkalom jött el most, amikor a budapesti Vígszínház négynapos vendégszereplése során színészeinek élgárdája két darabban mutatkozott be színházlátogató közönségünknek. A Hviezdoslav színházban első két nap bemutatott darab, Csehov Ványa bácsi-ja, maradandó élmény. A nézőt az előadás során felváltva ragadta el az író örökérvényű igazságokat megállapító mondanivalója, a jó darabrendezés — Horvai István kétszeres Kossuth-díjas rendező érdeme — és a színészek teljesítménye. Aki Tomanek Nándor hibátlanul oldotta meg az önző professzor szerepét. Péchy Blanka az epizódszerepében is tökéleteset alkotott Pethes Sándorral együtt. Mindvégig kedves jelenség volt a Dadus, alakítója Sándor Iza. Mai darabban mutatkozott be a Vígszínház többi művésze a másik előadáson. Szakonyi Károly: Adáshiba című vígjátékát vitték színre. Ha az előző előadást úgy jellemezzük, hogy élményt nyújtott, erről azt állapíthatjuk meg, hogy hiányosságai ellenére is, elgondolkoztat, vitára késztet, — és ez már érdeme, még ha bizonyos hiányérzettel távozunk is a színházból. Várkonyi Zoltán kétszeres Kossuth-díjas, Kiváló művész rendezésében nagyszerűen kirajzolódik egy viszonylagos jómódban élő, a vígszínház VENDÉGJÁTÉKA Uv* megérti Csehovot, az ma is aktuálisnak tartja a műveit. Alakjait élőnek láttuk a színpadon, a darab minden egyes szereplőjének kitűnő jellemábrázolásában. Latinovits Zoltán Ványa bácsi-ja egy kicsit a szívünkbe lopta magát esendőségének, tehetsége eltékozlásának, szenvedélyes fellobbanásainak, majd sorsába beletörődő lemondásának hiteles ábrázolásával. Darvas Iván — Asztrov doktora lenyűgözte a nézőt. Varázsló volt a színpadon, akinek bűvköréből, azt hiszem senki sem tudta kivonni magát. Embert játszott, nagyot akarót és gyengét, lelkest és cinikust, olyan megformálással, amely sokáig emlékezetes marad. Ruttkai Éva, a nagy és sokszínű művész rutinjával oldotta meg szerepét. Venczel Vera üde tisztaságú, lelkes naivitással párosuló, de realitásokban élő Szonyája a fiatal, tehetséges színésznő újabb sikere. Hadd tolmácsoljuk egy lelkes néző véleményét: a kis Venczel Vera nagy volt a színpadon. Póger Antal, a Kossuth-dij Arany fokozatának tulajdonosa, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze más-más típusból álló átlagcsalád fojtó otthoni légköre, amelyből kitörni készül, illetve elmenekül az értékesebb élet után vágyó fiatal. Családi est, ünnepi vacsorával, Tvnézéssel, miközben eluralkodik az apró dolgok fontossága, kinél-kinél kora és személyisége szerint, és elsikkad a lényeg. Fontosabb a jó vacsora, a Tv-ben a krimi nézés, az építőanyag beszerzésének gondja, és száz apróság, de észrevétlen marad a tizennyolc éves lelkesedése, hinniakarása, a család fiatal nőtagja életének zsákutcába jutása, magányosságban vergődése, egyéni drámája. Különös megoldás Emberfi megjelenítése a színen, aki meg akarja váltani — modern Krisztusként — a világot. A család felfogásán nem sikerül változtatnia. Észre sem veszik. Figurája, ténykedése bizarrságával akarja az író a nagy ellentéteket érzékeltetni? Szakonyi darabja részleteiben néhol tökéleteset nyújt, egészében nélkülözi talán a teljességet, de mégis arra késztet, hogy beszéljünk róla. Az apa, Bódog szerepében a Kossuth-díjas. Kiváló művész Páeer Antal tehetségéből kapunk ízelítőt, a szerep szabta keretben. Nagyon hitelesen alakította az örökké tevékeny, ereiét apróságokra szétforgácsoló, régi típusú anya szerepét Bulla Elma, Kossuth-díjas Kiváló művész. A fiatal, de már beérkezett színésznők közül Béres Ilona Vanda szerepében kitűnően érzékeltette a család hálójában vergődő s onnan kiszabadulni akaró, de céltalanul élő lány figuráját. Szép volt, hódítani akaró, dacos és hisztérikus, szenvedélyes és szenvedő, és elhittük neki. Halász Judit egy másik típus megszemélyesítőiéként hangolta a közönség elismerését teljesítménye iránt. Csinos, kedves, de felszínes gondolkodású mai fiatalasszonyt alakít, olyan színészi kifejezőeszközökkel, hogy jellemformálása meggyőzően hat. Jó volt Tahi Tóth László Emberfi szerepében, és Ernyei Béla Döncije /figyelemre méltó produkció. Kozák László és Nagy Gábor főiskolai hallgató játéka is jól beilleszkedett az együttesbe. Venczel Vera: — A pozsonyiak értő és hálás publikumnak bizonyultak £ 13 N 1Л «л ‘О »u i. l/> Ьа u. ö ■*-* о u.
