Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1970-09-21 / 38. szám

le. Ugyanúgy szerette az ekét, a ka­szát, mint az ecsetet. Hanlskáról (Enyickéről) indult el. Itt született, itt láttak napvilágot első alkotásai. Innen Nagyidéra indult, itt élte le életének legtermékenyebb éveit. Itt szántott, vetett, itt kaszált és festett. S amilyen keményen tartotta az ekét és a kaszát, amikor a mezőn dolgo­zott, annyira finoman festette meg ezeket. Itt örökítette meg másik ked­ves témáját, a nagyidat cigányok életét is. Oravecz Imre festőművész ma Rozsnyón él. Ekéje és kaszája már régen pihen. De ecsetje szaporán dolgozik. Veti a magokat, amelyeket nem sodor el a szél. Tóth J. jü « *­-o _> "5 Ma ■>. e *N О ka •o Z gelo azt mondta, „most kezd művésze­tében dadogni”. Amikor Goethe о Faust második részét befejezte, 80 éves volt. Verdi 74 éves korában komponál­ta az Öthelló-t, 80 éves korában a Falstaff-ot és 85 éves korában az „Ave Maria”, „Te Deum" és „Stabat mater” halhatatlan műveket. Tintoretto 74 éves volt, amikor a „Paradicsom“-ot meg­festette, és ez nem volt csekélység, hi­szen ezt a művet tartják méretei tekin­tetében a világ legnagyobb festményé­nek. Cato 80 éves korában tanulta meg a görög nyelvet. Kant 70 évesen írta meg az „Antropológiá“-t és az „Erköl­csök metafizikájá“-t. Alexander von Humboldt 70 éves ko­rában indult el az akkoriban még igen nagy fáradságot követelő ázsiai útjára, és 76 éves korában írta meg „Kozmosz" című művét. Stradivari, a nagy hegedű­készítő 70 éves korában gyártotta leg­jobb hegedűit — csak magas korában bontakoztak ki teljesen mesteri tudá­sának végső finomságai. Vajon ezek az öregségre vonatkozó adatok nem ejtik-e gondolkodóba az embert, nem kesztetik-e arra, hogy a „kimustráltakról” és a „használhatatla­nokról” alkotott hamis és igazságtalan képet revízió alá vesse? Lessingnek egyáltalán nem volt iga­za, amikor felsóhajtott: „Ha elérkeznek a gonosz negyvenes évek, akkor mind­ennek végei” Már régóta folytatnak beható vizsgálatokat az életkorról, rész­ben meglepő eredményekkel. Thorndi­ke professzor, a Columbia egyetem tanára megvizsgálta a világtörténelem 381 legjelentősebb egyéniségének élet­művét. Ennek során kiderült, hogy átlag 47,5 éves korukban fejezték be legfon­tosabb teljesítményüket. 465 iskolaigaz­gató és pedagógus hatnapos vizsgálata után megállapították, hogy a legidő­sebb csoport (40—49) szellemileg élén­­kebbnek bizonyult, mint a két másik fiatalabb csoport (20—29-ig és 30— 39-ig). A legfiatalabb csoport tanulási készsége jobb volt, ezzel szemben a legidősebb csoportnál a gyakorlat hasz­nosítása kiadósabb volt. Amerikában ma a 49. életévet tartják a legjobb „szaktudás-évnek". A világhírű bécsi jégrevü évről évre új, színvonalas mű­sorral lepi meg kö­zönségét. Az idei összeállítás egyik számáról készült ez a felvétel. Teknősbékában hál’­­istennek nem lesz hiány. A Karib tengeri Grand Canyon szigeten, a Ma­­riculture kereskedelmi társaság óriási farmon tenyészti a zöld tengeri teknősöket, amelyeknek húsa a legpompásabb ínyencfaiutett káté tarto­zik, s ezért fogyasztásuk miatt, már kivesző félben voltak. A farmon most nagy sikerrel megindult a tenyésztésük, gyorsan szaporodnak, húsuk ki­tűnő. Talán rántott csir- UiliiiyiilhiliíiU LÁTOGATÁS EGY GYERMEKORVOSNÁL Hogy van doktornő ? — Sok időt nem szentelhetek önöknek — jegyezte meg dr. Vá­mos Margit, a pelsőci körzet orvosnője, határidőnaplóját bön­gészve. — De kérem, nézzenek körül, figyeljék meg, mit is jelent itt egy hétköznap. Két egészségügyi körzet, Pelsőc és Gömörhorka kis betegei már vártak rá. Több mint 2000 gyer­mek egészségének védelme nem csekély feladat. Naponta 70—80 gyermeket hoznak be a rendelőbe. Tíz óra közül, amikor a legsú­lyosabb esetekkel már végzett, következett a körzeti nővér el­igazítása. Hová menjen, kiket lá­togasson meg, milyen gyógyszere­ket vigyen magával. Közben szüntelenül csengett a telefon. A látogatásokat jelentették be. Csak kettő és három között ke­rült sor rá, hogy a bölcsődében megebédeljen. Nyugodtan? Szó sem lehet róla, hisz egy-két rend­kívüli eset a bölcsődében is elő­fordul. És egyébként is, 6 állítja össze a bölcsőde étrendjét, taná­csokat ad a foglalkozások meg­szervezéséhez. Azután előállt az autó. Ezen a napon persze már nem először, mert a rendelést kétszer is meg kellett szakítani sürgős bejelentés miatt. De most a rendszeres be­teglátogatások következnek. Kun­­tapolcára is ki kellett menni, hisz a magnezitüzemnek 6 az üzemi orvosa. Miért választotta ezt a fog­lalkozást? — Gyermekkori álmom, vágyam volt. A hivatásom lett. Miben látja fő feladatát? — A legfontosabb, hogy egész­ségesek legyenek a gyermekek. Közismert fogalom a megelőzés. Tenni érte valamit, sokat jelent. Rendszeres vizsgálatok, oltások. Még ha körülményes is néha biz­tosítani a cigánygyermekek rend­szeres oltását. És természetesen meggyógyítani a gyermekeket, ha betegek. Nem szívesen küldöm őket kórházba, inkább magam gyógyítok. Sikertelenség? — Belekóstoltam abba is. Ami­kor a rozsnyói kórházban a kora­szülöttek osztályán dolgoztam, fertőzéses bélhurut ütötte fel a fejét. Több csecsemő meghalt. Te­hetetlenek voltunk. Még az orvosi tudományt is elátkoztam! — Ha újra választhatna foglal­kozást? Ezt, csakis ezt választanám! Magányosan él a doktornő. Az egészségügyi központ emeleti szo­bájában, egyedül. Néha megláto­gatják a szülei. Olyankor nem a bölcsődében ebédel. Jól esik neki a „hazai“. Odakint már besötétedett. Be­fejeződött a doktornő munkanap­ja. De egy halom kartotékot és papírt gyömöszöl irattáskájába. Nem kérdezzük, hogy szabad ide­jét mivel tölti... Mosolyogva köszön el tőlünk. Keze szorításában érezzük a této­ván rezdülő köszönet kifejezését, mert hisz ritkán akadnak olya­nok, akik panasz helyett kérdez­nek s tőle várnak választ a kér­désre: Hogy van doktornő? Benyák Mária

Next

/
Thumbnails
Contents