Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1970-08-17 / 33. szám

Amikor a tigris kapja a nyaklevest A kötekedő mackó, amely még nem

aludt

A jó gyermek jutalma: megszoptathatja a barna medvét

Pontosan senki sem tudja, mennyi állatfaj élhet a földön. Van tudós, aki másfél millióra becsüli, mások meg éppenséggel hárommillióra. Hogy ki fogja eldönteni, melyik elméletnek van igaza, és főleg mikor, senki sem tudja.

Vájjon mennyivel találkozhatunk ezek közül? A házunk táján megismerteken kívül mindössze annyival, amennyit a nagyvárosok állatkertjeiben gondos és féltő kezek, szerető szívvel járó és sokoldalú tudósok a rácsok mögött, vagy akváriumokban gondoznak és megfigyelnek. Ez pedig elenyésző része az ismeretlennek.

Az állatkertek igazgatói szerint minden állatot szelídnek kellene nevelni, mert el kell viselniük a látogatók tömegét, amelyben elvegyülnek olyan emberek is, akik nem annyira az ismeretek bővítése, hanem a vadak ingerlése és bosszantása céljából járják körül a pavilonokat.

A budapesti Allatkert főigazgatója, dr. Szederjei Ákos — aki egyúttal az állatóvoda megvalósítója is — például napi vendég a Bara nevű félelmetes mancsú hímoroszlán birodalmában. De hát voltaképpen mi az az állatóvoda, amelyet a Budapesten járó — különösen a gyermekes — turisták és állatkedvelők a világért sem mulasztanának el megtekinteni?

Nos, több évtizedes, hatalmas platánfák levelei közt szúrt napfénnyel teleszórt, egyszerű dróthálóval bekerített tisztáson összegyűjtötték a gyermekek és szüleik legnagyobb örömére az újszülött ragadozókat. Ebben az óvodában növendék Rahni, az indiai királytigris, amely 1969. nov. 5-én született Budapesten. Az itteni feljegy-A

é

v

7Г MEZTELEN

Meztelen táncosnő a reflektorok fényében, ru* hátion színésznő a vetítővásznon és a világot jelentő deszkákon, sőt most már az operaszinpadón is — furcsa, de már kezdjük megszokni.

Meztelen költőnöről azonban most hallottam először. Ladik Katalin újvidéki (Neusatz) költőnői az érdem, hogy a világ megismerkedhetett ezzel a fogalommal. Igyekeztem minél többet megtudni róla, mielőtt találkoztam vele. Híre megelőzte. Csupa meglepetés az élete. Analfabéta munkáscsaládból származik, apja — haláláig — egy petróluemraktárban őrizte az árut, anyja napszámosnő. A félárva gyerek 11 éves korában már gyerekszinész, egy évre rá verseket ír, s amit papírra vet, maga adja elő. Egyenlőre barátnőinek. Elolvastam spanyol, olasz és szerb nyelvű kiadás előtt álló „Ballada az ezüstbicikliről'' cimű magyarul irt kötetét. Üjabb meglepetés. A szűrrealizmusban gyökerező költemények ezek, a szavak halmazából keserű hangulat bukkan fel, képei izgatottan felduzzasztottak, szinte orgiaszerűen komponáltak. Felhasználj^ p pop eszközeit, pattanásig feszült energia szunnyad soraiban, amelyek szinte kiabálnak az előadás után. Érezhető, hogy T. S. Eliot igézete és Saint-John Perse költészete megérintette, de verseiben ott van a testamentum és a mc^jyar mithológia is. Sokat küzdött, tehetséges ember versei ezek, amelyeket lehetetlen nem dicsérni.

Mindehhez még hozzá kell számítani hajlékony aordonkahangját, csiszolt és tudatos előadó kész-KÖLTŐNÖ

ségét, meg azt, hogy a szükséges kísérőzenét maga komponálja és adja elő. Verseskötetének mellékleteként hanglemezen bárki meghallgathatja verseit. Ebben a kötetben minden együtt van, amit jó színésznő, jó versekhez hozzátehet. Ladik művészete komplex művészet.

Belgrádban végzett színiakadémiát, Moliére „Képzelt beteg" c. komédiájának feleség szerepé-