Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1970-08-10 / 32. szám
Nem, ez nem a Paradicsomkert buja kuszasága, s almafa sem egy van a nyárasdi szövetkezet óriás gyümölcsösében. Habár ami a nagyságát illeti... a barack- és almafák jó darabon versenyt futnak a Vásárát felé tartó országúttal, azután visszafelé ballagnak a Duna töltése mellett, amely jobboldalról öleli a gyümölcsös kertet. Szó se róla, csábító fák ezek is... árnyuk alatt jó lenne sétálni, s a gyümölcsük is kisértésbe hozza az embert. Igaz, még nincs itt a szüret ideje (ottjártunkkor) csak a ribizlit szedik az iskolás gyerekek, ök is szívesen járnak ide a szünidőben dolgozni, még akkor is, ha itt a ribizli bokron ribizli, az almafákon alma terem, nem úgy mint a mesében, ahol legalábbis csengő barackot, arany almát vagy szóló szőlőt szüretelhet az ember. Kiss Zsuzsi és Molnár Erzsi nem bánná, ha itt is így lenne, de azt sem bánják, hogy nincs így. ízlik a közben-közben megkóstolt ribizli és még pénzt is keresnek csokira, fagyira. — Jó, hogy ilyen nagy gyümölcsöse van a szövetkezetnek, a szüléink is mondják — meg hogy mi is jól járunk vele, az egész falu. Lassan beérik az őszibarack is Közvetlenül a gyümölcsös mellett áll a szövetkezet hűtőháza Ezt az igazságot nemcsak a gyerekek bizonyítják, hanem minden tény a nyárasdi „gazdák" okos beruházását dicséri. Igaz, hogy a gyümölcsös telepítésének költségei már elérték a nyolcmillió koronát, de a szövetkezet vezetői tudták, „mit ér“ ez a beruházás. A piacon kevés a gyümölcs. Az emberek pedig a szép sárga meg piros almának, a húsos őszibaracknak, körtének megadják az árát, csak legyen. Ezért ültettek ki negyvennégy hektárnyi almafát, nyolc hektárnyi őszibarackot, két hektárra körtét. Arra, hogy a leszüretelt alma olyan legyen, mint a mesebeli „aranyalma", a barack mint a csengő barack, Belucz János mérnök a gyümölcsös főkertésze ügyel. Vízsugár mossa „zuhanyozza" az almafák hamvas levelét, törzsét. Mert ez is a gondozáshoz tartozik. Az egész gyümölcsöst háromszor-négyszer öntözik évente, hogy így pótolják a csapadékhiányt. Oe az őszibarack fákról sem feledkeznek meg, Krascsenics Géza metszi az ágaikat s így egy kis időre megzavarja az ágakon sütkérező gyümölcsöket, amelyek orcácskájukat az ég felé fordítják, hogy a nyári nap, s eső, a fel-fel támadó szél piros foltokat fessen hamvas bőrükre. Ribizliszüret A szüretelőket csak augusztustól foglalkoztatják, de aztán végig akad munkájuk, addig amig az utolsó alma is belekerül a hűtőházba, ahol a Varga Ignácz vezetése alatt dolgozó emberek veszik kezelésbe a gyümölcsöt. A nyárasdiak már tavaly is tároltak almát. Tehát itt nem történhet meg az, ami évente sok szövetkezetben gondot okoz, hogy a raktárban, pincében maradt gyümölcsöt fel kellett etetni az állatokkal, mert nem volt ki megvásárolja és elszállítsa. Úgy okoskodtak a nyárasdiak, hogy „magad uram" — ha más nem segít. És a gyümölcsös mellé felépítették a hűtőházat is. így mindenképpen jól járnak. Ha sok a gyümölcs — mint az elmúlt ősszel — a hűtőházban kivárja, amig megadják az árát. Ha kevés — mint az idei nyáron — akkor a piacra kerül. De ha egyszerre érik is — elsőosztályú, kiváló állapotban tudják eladni. Ez a „jövő zenéje", vagyis a megoldás, ahogyan Belucz János mondja. Mert tárolással lehet majd a tavaszi, nyári almahiányt kiküszöbölni. S ha mind több mezőgazdasági üzem épit tárolót, nem lesz olyan szegény a gyümölcspiac, mint most, az első nyári hónapokban. A dunaszerdahelyi járásban szerencsére több tároló is épült az ezerötszáz hektárnyi gyümölcsös kitelepítésével egy időben. A tárolók kapacitását a tervek szerint kétezer vagonra .emelik, a gyümölcsösök kiterjedését pedig kétezer hektárra. Csallóköz tehát ismét példát mutat. Kezdeményezésben, ötletben, céltudatosságban és munkában.. Mert a gyümölcs tárolása lelkiismeretes munkát, hozzáértést követel. A nyárasdiak ezt is megtanulták. A tavaly raktározott almát hét százalék veszteséggel adták el, de ebből ötöt a nedvességtartalom csökkenésének rovására lehet irni. Hogy miért „ezt is"? Mert hozzáértésben a gyümölcstermesztés többi szakaszán sincs hiány. Elég végignézni az értékes terhük alatt roskadozó fákon. Nem látni rajtuk egyetlen elszáradt levelet sem, hiszen a megkívánt időben pontosan permetezik, gondozzák, ápolják őket. Ha tehát jól megnézzük, annyi köze mégis van ennek a gyümölcsösnek a bibliabeli kerthez, hogy az itt levő fák — valóban a „tudás" fáil НИ F Kovács Elvira A gazda szeme hizlalja a jószágot — a kertész szakértelme pedig a gyümölcsöt nemesíti Fr. Spácii felvételei
