Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1970-01-25 / 4. szám

A LENINI NEVELÉS ÉVE Ez év április 22-én lesz 100. évfordulója, hogy megszületett Vlagyimir lljics Lenin — Marx és Engels forradalmi tanításának zseniális folytatója, a legnagyobb társa­dalmi forradalom vezetője, a világ első szocialista államának megalapítója, a nem­zetközi munkásosztály, minden dolgozó vezére, a Szovjetunió Kommunista Pártjának alapítója. Lenin nevéhez és tevékenységéhez az emberiség életének egész forra­dalmi korszaka kapcsolódik. Lenin válaszolt azokra a legidőszerűbb kérdésekre, amelyeket a történelmi fejlődés menete vetett fel, minden vonalon kifejlesztette a szocialista forradalomnak és a kommunista társadalom építésének elméletét, tudományosan megalapozott stratégiával és taktikával fegyverezte fel az orosz­­országi és az egész nemzetközi forradalmi mozgalmat, élére állt a munkásosztály harcának a szocializmus ideáljainak megvalósításáért. A szocializmus, amelyet Marx és Engels utópiából tudományá változtatott, és Lenin új következtetésekkel gazda­gított és felfedezésekkel, világtörténelmi méretű társadalmi gyakorlatként öltött testet, korunk alapvető forradalmi erejévé vált. Lenin születésének századik évfordulója méltó alkalom lesz arra, hogy a nő­szövetség is megemlékezzék az első szocialista munkásállam alapítójáról, hogy megismertesse hazánk asszonyaival a női egyenjogúság lenini elveit, a nők szere­pének marxi—lenini értelmezését a szocialista társadalom építésében, hogy elmé­lyítse a nők eszmei nevelését az internacionalizmus, a kommunista párt vezető szerepének megszilárdítása ismeretében. A Szlovákiai Nőszövetség tovább fejleszti és kibontakoztatja a 69-es akciót, a „Nők a köztársaságért" mozgalmat, hogy alkotó tettekkel köszöntse a felszabadulás 25. évfordulóját. Mind a felszabadulási ünnep­ségeket, mind a nemzetközi nőnapot, a gyermeknapot és a többi állami ünnepet tartalmas műsor-összeállításokkal, értékes előadásokkal köszönti majd a nőszövetség о városokban, járási székhelyeken, helyi szervezetekben. AZ 1970-ES ESZTENDŐ A LENINI NEVELÉS ÉVE LESZ Minden akciója szervezésében és rendezésében a marx—lenini tanításokból indul ki, azokat népszerűsíti, magyarázza és érvényesíti. 1. Szlovákiai méretű szemináriumot rendez „Lenin a nők társadalmi feladatairól" címmel. 2. Jórási szemináriumokat rendez a fenti tematikával az alapszervezetek vezetői részére. 3. A Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságán ünnepi ülést rendez hqzánk felszabadításának 25. évfordulója és Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére. 4. Lenin-esteket rendez, amelyeken előadásokat tartanak Lenin műveiből, kultu­rális-irodalmi műsoros esteket állítanak össze, karöltve a kulturális szervezetekkel és a CSSZBSZ-szel a városokon és a falvakon. 1870 1970 5. Iskolázást rendeznek a nőszövetség tagjainak a nőkérdés lenini értelmezéséről és megoldásáról. 6. Kiállításokat rendeznek Lenin műveiből, a munkásmozgalom történetéből, s megszervezik a helyi szervezetek részvételét ezeken. 7. Nemzetközi Lenin szemináriumra küldik a nőszövetség tagjainak csoportját Moszkvába. 8. Tanulmányutat rendeznek azoknak a helyeknek a megismerésére, ahol Lenin élt és dolgozott. 9. Módszertani tanácsadóanyagot dolgoznak ki és bocsátanak a helyi, járási és központi szervek vezetői rendelkezésére. A lenini nevelés évének népszerűsítéséből kiveszik majd részüket a nőszövetség folyóiratai, lapjai is. A „Nő", a Csehszlovákiában élő magyar lányok és asszonyok hetilapja szintén alaposan kidolgozott terv segítségével biztosítja majd hazánk fel­szabadításának 25. és Lenin születése 100. évfordulójának megünneplését. A nőszövetség terveivél összhangban támogatjuk és propagáljuk a Nők a köz­társaságért mozgalmat, ennek keretében továbbra is lényegesnek tartjuk, hogy egyre több Barátnők klubja alakuljon. Klubjainkban, a nőszövetség helyi szerveze­teiben javaslatot teszünk Dél-Szlovákia munkásmozgalmi hagyományainak feltárá­sára és összegyűjtésére, lapunk hasábjain bemutatjuk Lenin életét, amely a gondol­kodás alkotó munkájában és lankadatlan forradalmi cselekvésben, ideológiai és politikai csatákban telt el. Közelebb visszük olvasóinkhoz a leninizmus alapelveit, amely a társadalmi jelenségek és folyamatok megközelítésében szervesen egyesíti a tudományos objektivitást a jelenségeknek és folyamatoknak a munkásosztály szempontjából történő elvi értékelésével. E tevékenységünk gyakorlati eredménye­ként könyvelnénk el, ha hazánk kommunista pártját a jövőben mind több nő — dolgozó asszony és lány, gyermekeit nevelő anya — támogatja, segíti majd munkájával, és ha nevelésünk is hozzájárul ahhoz, hogy az eddiginél több nő keresse az utat a párt felé, s váljon tudatosan harcoló kommunistává. H. E. A CSEMADOK Központi Bizottsága, a Népművelési Intézet és a Magyar Ifjúság Központi Tanácsa (MIKT) hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára „TAVASZI SZEL VIZET ARASZT" címmel meghirdeti a csehszlová­kiai magyar népdalénekesek II. országos versenyét. A versenyt kettős céllal hirdetjük meg: a) műkedvelő népdalénekeseink részére versenyt kívánunk rendezni, b) a lehetőséget felhasználva az eddigi ismeretlen népdalokat esetleg népdal-variánsokat, köz­kinccsé szeretnénk tenni. A VERSENY SZERVEZÉSI SZABÁLYAI: 1. A versenybe benevezhetnek: szólóénekesek, népi hangszer-szólisták, kettősök és legfeljebb 12 tagú éneklő csoportok, zenekísérettel vagy anélkül. A népi hangszer-szólisták teljesítményét a bíráló bizottság külön értékeli. 2. A jórási verseny szervezői és rendezői a CSEMA­DOK Járási bizottságai, a járási népművelési intéz­mények, valamint a MIKT járási szervei. 3. Az országos elődöntőket, valamint a döntőt a jórási versenyek előzik és határozzák meg. A járási versenyek előtt mindenütt selejtezőt tartanak, és a járási döntőben 12 énekes, ill. szám kerül be. 4. A versenyzők elbírálása az előadásmód és a műsor összeállítása alapján történik. A járási döntő kiértékelését 5 tagú bíráló bizottság végzi, melynek 2 tagja a központi bíráló bizottság képviselője. Ked­vezőbb elbírálásban részesülnek azok, kiknek műso­rában eddig ismeretlen népdalok, esetleg népdal­variánsok szerepelnek. 5. A járási selejtezőkkel és döntőkkel járó költsé­geket a részvevők; az országos elődöntők, valamint a döntő költségeit a rendező bizottság fedezi. 6. A járási döntőket 1970. március 22-ig kell meg­rendezni. 7. Az országos elődöntőket 1970. április 5-én és 12-én rendezzük. 8. A döntőre 1970. április 26-án kerül sor. FELHÍVÁS A VERSENY FELTÉTELEI: 1. A versenyen részt vehet minden csehszlovák állampolgár, aki: a) nem rendelkezik hivatásos előadóművészi enge­déllyel, b) 1970. december 31-ig betöltötte 16. életévét, c) beküldi a Hét-ben közzétett jelentkezési lapot, kitöltve, az illetékes CSEMADOK járási titkársá­gára. 2. Az országos elődöntők szereplőit a járási verse­nyek 1. és 2. helyezettje; a döntő mezőnyét az elő­döntők első 6—6 helyezettje képezi. Pozsony és Kassa városok CSEMADOK városi bi­zottságai a járási döntők mintájára, önálló döntőt rendeznek. 3. A csehszlovákiai magyar népdalénekesek II. or­szágos versenyére minden versenyző 5 népdallal ne­vez be. A CSEMADOK KB titkárságának művészeti­­tömegmozgalmi osztálya a járási titkárságokon ke­resztül segédanyagot bocsájt a versenyzők rendelke­zésére, hogy ezzel is elősegítse a helyes műsor­választást. 4. Külön kihangsúlyozzuk, hogy az eddig ismeret­len népdalokat, valamint a tájegységekhez kötött jellegzetes népdal-variánsokat a bíráló bizottság külön ponttal jutalmazza. AZ ORSZÁGOS DÖNTŐ DIJAZASA: 1. A CSEMADOK Központi Bizottságának Nagydíja, 2. A Népművelési Intézet díja, 3. A Magyar Ifjúság Központi Tanácsának díja, 4. A közönség díja. Megjegyzés: a csehszlovákiai magyar népdaléne­kesek II. országos versenyének első 3 helyezettje á budapesti rendező bizottsággal történt megállapodás szerint, jutalomként részt vesz a Magyar Televízió által rendezett „RÖPÜLJ PAVA. ..“ felszabadulási népdalverseny befejező gálaestjén. A Magyar Ifjúsági Központi Tanács (MIKT), a nép­művelési Intézet és a CSEMADOK Központi Bizott­sága hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára meghirdeti a csehszlovákiai magyar táncdalénekesek III. országos versenyét. A VERSENY SZERVEZÉSI SZABÁLYAI: 1. Az országos döntőt a járási versenyek előzik- és határozzák meg. 2. A járási versenyek szervezői és rendezői a CSE­MADOK járási bizottságai, a járási népművelési in­tézmények és a MIKT járási tanácsai. 3. A járási fordulókkal járó költségeket a részt­vevők; az országos döntő énekeseinek költségeit a rendező bizottság fedezi. 4. A járási fordulókat 1970. április 6-ig kell meg­rendezni. 5. Az országos döntő 1970. májusában kerül meg­rendezésre. A VERSENY FELTÉTELEI: 1. A versenyen részt vehet minden csehszlovák állampolgár, aki: a) nem rendelkezik hivatásos előadóművészi enge­déllyel, b) 1970. december 31-ig betöltötte 16. életévét, c) beküldi a Hét-ben közzétett jelentkezési lapot, kitöltve, az illetékes CSEMADOK járási titkár­ságára. 2. Az országos döntő mezőnyét a járási versenyek 1. és 2. helyezettje képezi. Pozsony és Kassa városok CSEMADOK városi bizottságai a járási döntők mintá­jára, önálló döntőt rendeznek. 3. A csehszlovákiai magyar táncdalénekesek III. or­szágos versenyére minden versenyző 5 táncdallal nevez be. 4. A verseny kizárólag magyar nyelvű. AZ ORSZÁGOS DÖNTŐ DIJAZASA: 1. A Magyar Ifjúság Központi Tanácsának Nagy­díja, 2. A Népművelési Intézet díja, 3. A CSEMADOK Központi Bizottságának díja, 4. A közönség díja.

Next

/
Thumbnails
Contents