Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1970-07-20 / 29. szám

5 s Ul •ч Ul 1 >1 ) t 2 A N á тщт... 1965 szeptember-októberben Shirley MacLaine és Oriana Fallacci, a színésznő kocsiján, fényképező­géppel és filmfelvevőkkel felszerelve, útra kel, hogy közösen fedezze fel Amerikát. Ezúttal Amerika keleti és középső területeit járják be és felkeresik többek között az Idaho és Washington államok határán el­terülő Moszkva városát. Az amerikai Moszkva messze áll a világváros fogalmától, mindössze 11,183 lako­sa van, közte számos néger, s a város keresztmetsze­te és szociális ellentmondásai mély bepillantást en­gednek Amerika antagonisztikus társadalmi ellenté­telbe. Az út, amelyről Fallacci hat héten át nyolc-tiz ol­dalon tudósítja olvasóit, tulajdonképpen politikai utazássá alakul. Bemutatják a szegények és gazda­gok életét, foglalkoznak Amerika társadalmi beren­dezkedésével és ennek kapcsán a színésznő sokszor, nagyon sokszor tesz elkeseredett megjegyzéseket. —- Amerikát, legalábbis bizonyos vonatkozásaiban, úgy ahogy van, tel kell robbantani. A gazdaság és szegénység ilyen kiáltó ellentéte nem maradhat meg. Állítólag a világ egyik legnagyobb hatalma vagyunk, mégis siralmasan néznek ki iskoláink. Igaz, talán nem mind, de a legfontosabbak, az elemi iskolák a leg­borzalmasabbak; a tanítók rosszul élnek, és még ahol van orvos és korház, sok beteg ott is inkább kuruzs­­lókhoz, jobb esetben patikusokhoz fordul — mert a biztosítás rablás. A négerek helyzete olyan szörnyű, hogy elmondani Is szégyen. A fényes autók volánjai mögött piszkos lelkű és sokszor szívtelen emberek ülnek. S ha a színésznő szavaiban sok Is a széplélekre valló érzelem, a látásmód megnyerő, s a gesztus, a segítés vágya, s maga a segítség — Hollywood más csillagainak magatartásával egybevetve — egyedül­álló. íme, néhány tény Shirley MacLaine életéből, né­hány lejegyzett sor gondolkodásáról. Ezúttal Is valamivel közelebb kerültünk személyé­hez, tettei, szavai mélyén érzünk némi dacoskodást, hivalkodást, akaratosságot, bár cselekedetei mozga­tó rugója kétségtelenül a jószándék. A kérdés mégis megmarad; Milyen igazán Shirley MacLaine? Van egy ember, aki erről sokat, nagyon sokat mondhat: a színésznő férje. öt Illeti tehát a szó. Shirley MacLaine férje, Steve Parker. 1922-ben született, színésznek, színházi rendezőnek készült, de közbeszólt a háború: évekig szolgált a hadseregben. Azután különböző ügynökségeknél és filmcégeknél dolgozott, majd 1952-ben, Hollywood nagy válsá­gának évében, sokakkal együtt, ő is kicsöppent a szakmából. 1957-ben szülővárosába Tokióba költö­zött, ahol producerként és a legnagyobb amerikai televíziós cégek megbízottjaként dolgozik. Ügyesen forgatja a tollat, erről három személyes vonatkozású cikke is árulkodik, melyek közül kettőt „önvédelemből" egy harmadikat pedig valószínűleg a maga szórakoztatására írt. Az alábbiakban e há­rom cikkből idézünk. „Köztudomású, hogy Shirley meg én nyolcezer ki­lométer távolságra élünk egymástól, ö Los Angeles­ben egyedül, én Tokióban, kislányunkkal, Stephanie­­val. Általában csak weekendeken találkozunk (ha nem is minden héten) vagy Shirley repül hozzánk, vagy mi hozzá, ahogy megbeszéljük. Mindkettőnknek mindkét irányban állandóan lefoglalt bérelt helye van péntektől hétfőig valamennyi éppen közlekedő repülőgépre. Sokak számára ezek után talán kissé különösnek tűnik ez a házasság. Lehet, hogy az is, de feltétlenül így reális. Mindketten olyan szakmá­ban dolgozunk, amely állítólagos nagy-nagy „szabad­saga" ellenére is szigorúan helyhez kötött, s aki ki­mozdul a helyéről, az ki is esik a szakmájából. Marad tehát az utazás: évente átlag 120 000 kilométer." Természetes, hogy a szenzációéhes hollywoodi saj­tó megpróbált tőkét kovácsolni a maga számára Shir­ley MacLaine különös házasságából. Mikor tagja lett Sinatra baráti körének, a kör tagjaival, magával Si­­natrával, a sokgyerekes Dean Martinnal, majd Sam­my Davis-szel boronálták össze; valamivel később, 1963-ban, amikor a nálunk „Libikóka" címmel játszott színdarab filmváltozatát készítették, a veterán Robert Mitchummel, filmbeli partnerével gyanúsították; 1964- ben a „Sárga Rolls-Royce" forgatásánál, az éppen akkoriban nősült Alain Delonnal (szintén partner) „látták"; majd egy Ismert jugoszláv színésszel (ugyan­csak partner) emlegették. „Mindez pletyka — írja Parker — kitalálás, az új­ságok hadjárata és kísérlete, hogy a filmvilágban ugyancsak szokatlanul élő feleségemet, egy megszo­kott reklám-séma keretei közé szorítsák. Shirley min­den ilyen hírt, minden hasonló jellegű cikket elhoz nekem, együtt olvassuk el, nevetünk rajta. A felesé­gem ugyanis következetes ember. Nyomban megvizs­gálja melyik hírből, mi lehet, s ha valami olyan „ka­csát" bocsájtanak szárnyra, amivel végképp nem ért­het egyet, amit rágalmazónak és károsnak tart: köz­belép, tiltakozik, vagy cáfol. Shirleynek remek humo­ra van és a megjelenő cikkek között tendenciákat keres és mutat ki. — Figyeld meg, — mondta egyszer — mig pálya­kezdő voltam és fiatal, húsz-huszonkét, huszonhárom­éves, mindig az idősebb kollégákkal próbáltak hírbe hozni, most, hogy útban vagyok a harmincas évektől a negyvenesek felé, egyre inkább egykorúakkal, vagy fiataiabbakkai boronáinak össze. Ez felel meg leg­jobban a tömeggondolkodásnak, Amerika és talán Európa ideális lérflai és asszonyai így szeretnének élni." De vajon mi adja Steve Parker biztonságát? ,,Shirley természete alapjaiban ellentmond a plety­kák tendenciájának. A cikkek mindig egy személy „Sárgo Rolls-Royee" — a partner (fény- Férjével egy premierjén képezőgéppel) Alain Delon iránti érdeklődését fejezik ki és Shirley leszámítva lányunkat, Stephanlet, még sohasem érdeklődött ki­­:árólag egyetlen személy után. Shirley mindent lát­ni, ismerni, tudni akar, épp ezért űzi, hajtja magát keresztül a világrészeken. Szenvedélye a fényképezés, az utazás. Egy péntek hajnal például táviratot kap­tam tőle: „Ne haragudj, Marokkóba mentem, ott most tavasz van és gyönyörűek a virágok. Megné­zem. Ha nem igaz, sohasem állok többé szóba Da­niel Mann-nal." és pénteken elrepült Marokkóba, négy napot töltött ott ide-oda utazva, majd vissza­tért a hollywoodi műtermébe, és következő héten él­ményekkel tele, elragadtatva érkezett meg Tokióba. Máskor Buthanban járt, az Indiával szomszédos hl­­malájai királyságban, igy barangolta be különböző alkalmakkor Európa országait, és Laoszt, Indiát, Dél- Amerikát. Következik: Weekendek alvás nélkül. 12 |13 lie О n >­Z Ш > h-LU a Vízszintes: 1. Női lakosztály a mohamedánoknál. 5. Déli betűi. 8. Szóbeszéd, pletyka. 12. Megszégyenít, meg ... 13. Senki Párizsban. 14. Építészeti stílus (egy betű hiányzik). 15. Török sapka. 16. Szlovák szesz. 17. lk! 18. Éva Anna. 19. Alabástrom németül. 21. Szol­­mizációs hang. 22. Svájci szabadsághős. 23. Város az NSZK-ban. 24. Vég nélküli líra. 25. Repül. 27. Ránc. 28. Város Franciaországban (i-y). 29. Cseh hajnal­­csillag. 30. Gázfőző! 31. Hívás. 32. Azonos betűk. 33. Női név. 34. Korty (egy betű hiányzik). 35. Leva egyik típusú betűi. 36. A muzsikusok. 38. Rétesben van! 39. Ékezettel: dísz- és gyógynövény. 40. Azonos a vízszin­tes 28-cal. 41. Káposztaféleség. 42. Megbocsát. 44. Sík­ság (ford.). 45. Folyékony zsiradék. 46. Könnyű, rövid nyári nadrág. 47. T-vel a végén: arcbőr. 48. Felvesz, 49. Felfordulás. 50. Az Ének a búzamezőkön című re­gény írója. 51. Nem felső. 53. Nem egészen édes. 54. Az első keresztények föld alatti gyülekezőhelye. 56. Igen Moszkvában. 57. Motorgépkocsi. 58. . . . Regía, Székesfe­hérvár. 59. Kanalaz. 60. Tengerparti üdülő a Krim fél­szigeten. 62. Tehát latinul. 63. Román aprópénz. 64. Ró­mai ötvenkettő. 65. Vásárolja. 66. Város Egyiptomban. Függőleges: 1. Rejtvényünk első része, folytatva a füg­gőleges 6. és 11. sorban. 2. Kocka latinul. 3. Ezt teszi a kocsi rossz úton. 4. Mutatószó. 5. Kedves németül. 7. Személyem. 8. My . . . lady. 9. Vég nélküli ária. 10. Mo­tor része. 13. Iráni pénzegység. 14. Jó franciául. 16. Azonos betűk. 17. Felcserélt intő. 19. Ady Endre bio­­gramja és francia névelő. 20. Süteményhez való édes mártás. 21. Francia piperecikk — márka. 22. Vég nél­küli tárna. 24. Szlovák orvosság. 26. Kerület. 27. Tiszta németül. 28. Folytonossági hiány. 30. Kevert relé. 31. Amerikai űrhajós neve, fon. 33. Névelő és mesefilm. 34. Hint. 36. A tél betűi. 37. Hegy Palesztinában. 38. Régebbi iskolatípus. 39. Henry fonetikusan kiejtve. 41 . . . patra. 43. Angol főnemes. 44. Latin korszak. 45. Szlovák mise. 47. Magyarországi sport nyereményjáték. 48. Folyó Csehországban. 50. . . . Hari, kémnő az első vi­lágháborúban. 51. Kettős találat a vívásban. 52. Idegen férfinév. 54. Vasúti gócpont a Morva határon. 55. Be­cézett Olga. 56. Kevert rend. 57. Török férfinév. 59. E napi. 61. Alumínium vegyjele. 62. Ék! 63. Vércsoport (ford.). Beküldendő a megjelenéstől számított hat napon belül a rejtvényszelvénnyel együtt a függőleges 1. 6. és 11. számú sorok. A rejtvény helyes megfejtői közül ötöt ki­sorsolunk. Előző számunkban közölt keresztrejtvény helyes meg­fejtése: „Különösen azokkal szemben vagyunk hálásak, akiktől még várunk valamit“. Könyvjutalomban részesültek: Breizer Ottóné, Duna­­szerdahely, Nagy Piroska, Nyárasd, Sátán László, Kas­sa, Ottinger Vilma, Doubravice, Orosz Béla, Tiszaszent­­imie. / . 54 50 *7 44 15 18 [22 25 29 32 35 27 [23 20 [17 34 3T 37 10 39 36 [33 40 42 43 ÍT 49 53 60 61 62 51 63 48 Í24 45 41 21 [38 52

Next

/
Thumbnails
Contents