Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1970-07-13 / 28. szám

PROFESSZORNŐ! A teripejésbe be­kapcsolódott, fő­iskolát végzett nők arányszátnának nö­vekedése az XDK­Iban -10000 1968 Adja el a dolgozatát a mi folyó­iratunknak! — kiáltott fel őszinte lelkesedéssel Webster Kay kémikus, az ohiói (USA) egyetem tanára, amikor dr. Margit Ratzsch befejezte előadását Varsóban, az első nemzetközi kalorimetriai és termodinami­kai kongresszuson, Á doktornő folyékony angolsággal, habozás nélkül válaszolt: — Először a saját hazámban fogom publikálni, Az amerikai vegyészprofesszor tovább ostromolja az NDK fiatal természettudó­sát: — Gondolja meg, doktornő, a mun­kája nemsokára világhírű lenne! A nagyon karcsú fiatalasszony szép arcán csöndes mosoly suhant át. Hírnév? Mintha otthon nem kaphatnám meg! És a német bányász leánya hajthatatlan ma­radt. A háború befejeződött, a hatalmat át­vették a dolgozók, de a romokból még áradt az égésszag és a füstölgő gyárké­mények helyén pernye szállt a levegőben. Max Richter bányász 11 éves lányának igyekezett megmagyarázni a kor jelentő­ségét, igyekezett felkészíteni a jövőre: — Lassan itt az ideje, kislányom, hogy a jövődre gondolj. Olyan foglalkozást kell választanod, amely egy egész életre szól, és nemcsak kenyérkeresetet jelent majd neked, hanem örömöt is ... Az apa és leánya között ezután gyakran esett erről szó. Tanulni kell, a jpvő érdeké­ben .., Egymást követték aí évek, a bi­zonyítványok. — No csak, egyesed van matematikából? És fizikából is, nézzük csakl — örvendezett újra meg újra Rich­ter bányász. Röviddel az érettségi előtt a leány közölte az apjával, hogy belép a pártba. — Rendben van — helyeselt az apa. Margit érettségi után az ötvenes évek­ben a lipcsei Kari Marx egyetemre irat­kozott be, matematika és természettudo­mányi szakra. Se látott, se hallott, bele­vetette magát a természet és a társada­lom törvényeinek tanulmányozásába. Egy­aránt kemény és szívós harcot vívott a dialektikával és az integrálszámítással, „feltornázta" magát az elsők közé, és küzdelmeit megérdemelt siker koronázta: kitüntetéssel tette le az államvizsgát. Mar­­gitot azonban nemcsak öncélú érvényesü­lési vágy fűtötte, hanem tetterejének más, nemesebb rugói Is voltak, többek között az a tudat, hogy a világot nem lehet megváltoztatni csupán a fizikával, a kémiával, a matematikával. Ahhoz más is kell. Első lépései Leuna-Marseburgba vezet­ték, ahol öt éve működött már a vegyé­szeti főiskola. A Német Demokratikus Köztársaság ekkor ünnepelte tizedik szü­letésnapját. Ezek a feledhetetlen „első lépések", a szó szoros értelmében még sarat dagasztottak és gyomot tapostak, amely az új főiskola épülettömbjei között burjánzott. Ha esett, csak gumicsizmában lehetett közlekedni. Margit ekkor 25 éves volt, és a főiskolán — amely inkább ha­sonlított egy be nem fejezett építkezés­hez, mint a tudomány magasztos csarno­kához — kinevezték tanársegéddé. Férje, Manfréd — még a diákévek alatt ismerkedtek meg — szintén vegyész, és a leunai vegyiművekben helyezkedett el. „A vegyészet kenyeret, jólétet és szépséget, kényelmet jelent" — szögezte le ezekben az években a párt. Margit Ratzsch tanársegéd szívvél-lé­­lekkel munkához látott a fizikális kémia tanszékén. Egy év után Bittrich profesz­­szor, — elismert tekintély a szakmában, — kijelentette: „Vigyen el az ördög, ha nem Margit lesz itt az első szaktanár­segéd I" Hogy érti a matematikát! Egyet­len vegyész sem versenyezhet vele. És mit meg nem követel a hallgatóitól a a marx-leninlzmusban, holott nem is a szakmája. A kolléganő nagyon öntudatos — állapítja meg a professzor. Ezekben az években az NDK műszaki főiskoláin még csakugyan ritkán lehetett nőket látni, méghozzá úgy, mint a ter­mészettudományok szaktanársegédeit. A főiskola pártbizottsága élénk figyelemmel kísérte a fiatal tanársegéd munkáját, aki nemcsak a matematikát tudja olyan na­gyon, hanem szokatlan érdeklődéssel vi­seltetik diákjai iránt is: Számon tartja va­lamennyit, s nem egytől nyíltan megkér­dezi: mondja csak, hogyan is áll maga? És az sem ritkaság: — Jöjjön be egyszer hozzám, ugyanis a szerves kémiából kitű­nőié áll, de a marx-leninizmusból alig elégségesre ... És Margit Ratzsch bizony haragszik, ha társadalomtudományi tanul­mányait valaki félvállról veszi. És legalább ugyanannyira örül, ha diákjai közül vala­melyikből a kommunista párt tagja lesz. 1962-ben a pártvezetőség behívta Mar­­gitot. — Mit szólnál hozzá — kérdezték az elvtársak — ha letennéd a doktorátust és utána kineveznének első szaktanárse­gédnek. S hogy megszokjad a vezetést, mostantól mint tudományos dolgozó együtt dolgoznál a prorektorral. Most megtudhatod mit tudsz, és te, úgy hisz­­szük, meg is fogod mutatni I Végered­ményben te is tudod, milyen kevés nő dolgozik ilyen beosztásban, nem árt, ha példát mutatsz. Tanársegéd — disszertáció — szakta­nársegéd — habilitáció ... Margit gon­dolkodik, oszt, szoroz, összead, kivon. Ké­pes leszek rá? Antje, a kislánya akkor 5 éves. Igaz, hogy a nagymama segít a háztartásban, de Antje nemsokára isko­lába megy, ügyelni kell majd a házi fel­adataira, segíteni, foglalkozni kell vele, és különben Is, annyi más minden is köz­be jöhet... De mégis. Meg kell tenni! Már diák­koromban is sokat bosszankodtam, ha a volt tanársegédek szabadalmai a kezem­be kerültek, amelyeket aligha vizsgáltak meg abból a szempontból, vajon használ­­hatók-e az iparban?! Kutatni kell, felfe­dezni I Ez a gondolat aztán nem hagyott nyugodni. Tudtam, hogy ez a munka majd sok időmbe fog kerülni, és nemcsak ne­kem, hanem a férjemnek is, aki Igazán „nyakig benne van" a tudományos kuta­tómunkában ... Margit Ratzsch aláírja a kutatómunká­ról szóló szerződést, amelyet a főiskola pártvezetősége kínált föl. Most, amikor a doktorátusra készül, már reggel hatkor a laboratóriumban van, este rohan haza, és aztán még éjszaka is folytatja a kísérle­teket, ott, ahol nappal abbahagyta. A pártvezetőség ekkor fölmenti a prorektor­ral folytatott tudományos kutatómunka végzése alól, amelyet 9 éven keresztül olyan lelkiismeretesen és eredményesen ellátott. Végeredményben családja is van, háztartása. Otthon még azt a 20 percet is kihasználja, amíg a mosógépben van a ruha, és készül az előadásra. Mert ép­pen pénteken este vannak az előadásai, akkor, amikor egy háziasszonynak a leg­több a dolgai Ez a beosztás igazán a férfiakra valll Margitot — most már dr. Ratzsch — ki­nevezik a főiskola első szaktanársegédé­vé a természettudományok tanszékén. Aztán: dr. Margit Ratzsch lesz a főiskola első női docense. Aztán: a leunai vegyi­művekben — ahol férje a tudományos­műszaki igazgató helyettese — sorra pró­bálják ki a doktornő kísérleti eredményei­nek gyakorlati alkalmazását. A gáznemű­­sített anyagok anyagcseréjének hatását. Olykor visszaemlékezik apja szavaira: a foglalkozásod ne csak kenyérkereseti lehetőség legyenI És Marx mondására: a tudomány „a vagyon legszolidabb for­mája". És most én is hozzásegítem a né­pemet, hogy ezt a vagyont is a birtokába vegye . .. S amikor Margitot kinevezték a vegyi termodinamika professzorává, akkor ez valóságos frontáttörésnek számított a fér­fiak birodalmába. Kissé zavartan bólinta­nak feléje még ma is: — Jó napot, professzor elvtársnői Margit mindeddig egyedül képviseli ilyen magas funkcióban a szépnemet a főiskoláján. Ezért legfőbb gondja az után­pótlás, — a diáklányok nevelése. Ha úgy adódik, előttük is felidézi apja emlékét — ne csak a kenyerükért tanuljanak, ha­nem hazájuk hasznára is ...I jqj OLVASÖINK nyári OLIMPIÁJA Ismerjük meg barátain kát, szomszédainkat — utaz zunk együtt! A nyár az utazások, ki­rándulások ideje. Egyre több ember megy szabadsága ide­jén országot, világot látni. Voneton, repülőgépen, sze­mélykocsin indulnak messzi tengerek, ismeretlen földek, városok felé, hogy megis­merjék a távoli tájakat, em­bereket. Most mi is ilyen nyári utazásra hívjuk olvasóinkat, hogy a betűk szárnyán jöj­jenek velünk — nem masz­­szire, csak ide a szomszéd­ba: Bulgáriába, Lengyelor­szágba, Magyarországra, a Német Demokratikus Köz­társaságba, a Szovjetunióba és Romániába, hogy még jobban megismerjük bará­tainkat, akikkel már hu­szonöt éve haladunk együtt a szocializmus építésének útjön; akik nemcsak szom­szédaink, hanem szövetsé­geseink és barátaink is. 27-es számunktól kezdve lapunk 3B-ik számáig a ba­ráti országokra vonatkozó anyagokat közlünk. Kísér­jék figyelemmel, hogy he­­helyesen tudjanak válEszol­­ni azokra a kérdésekre, amelyeket lapunk követke­ző számaiban közlünk. A vá­laszokhoz az egyes orszá­gok kezdőbetűjével megje­lölt sorsolási szelvényeket is csatolni kell, amelyek közül az elsőt most közöl­jük. A versenybe az is bekap­csolódhat, aki csal- egy or­szágra vonatkozó választ ad. Minden országról 2X5 kérdést teszünk fel, s a di­jakat is eszarint sorsol­juk ki. A nagydíj sorsolásá­ba azonban csak azok ke­rülhetnek be, akik minden országra vonatkozó kérdés­re helyes választ adnak. A díjak: külföldi utazás és értékes jutalomtárgyak.

Next

/
Thumbnails
Contents