Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1970-05-04 / 18. szám
IMÉZGft CSALÁD UTÁN LA FONTAINE KIESEK Földessy Margit, a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója, Mézga Kriszta hangjának életrekeltője A színésznő tréfája: Kriszta és MZ/X együtt. így sohasem láttuk a Mézga család filmjében alatt több mint 45 ezer filmkocka pereg: hát majdnem ennyi rajzot kellett készíteni. Mézga Gézáékon százharminc rajzoló dolgozott. A rajzolás után következett a kifestés, a zene, a zörejfelvétel, a vágás, végül a hangosítás. A film nappal készült, de a szereplők elfoglaltsága miatt éjjel és vasárnap rögzítettük a hangokat. Szép és jó munkát végeztek. Mézga Géza megszemélyesítője Harkányi Endre, a házsártos feleség Győri Ilona, a távoli rokon, az MZ/X Somogyvári Rudolf, a színházban voltak elfoglalva, Földessy Margit — aki Krisztát keltette életre — a színművészeti főiskolán tanul. Ekkor lépett be Dargay Attila, a másik „légy", aki hálómba repült. ' — A Mézga sorozat — nézőitől külföldről is sok levelet kaptunk —■, immár véget ért. De úgy látszik, igazi pályafutása most kezdődik, mert számos ország veszi át. — Mi következik ezután? — Egyelőre nem készül hasonló sorozat, mert nagyon beleszerettünk a nagy francia meseköltő, La Fontaine Egy másik Gusztáv-film: Gusztáv módosít. Nepp József rendező azokat gúnyolja ki. akik kellő megfontolás nélkül dolgoznak. I a «у s ü Már ősszel, amikor a Mézga-család kalandjait örökítették meg a filmszalagon, szerettem volna átmenni Budára, a Pannónia Filmstúdióba, Európa egyik legnagyobb rajzfilmműtermébe, hogy megnézzem, mint készül. „Majd később, barátom" — mondta Nepp József, a Szenvedély, a Holnaptól kezdve, a Gusztáv alkotója, — „most dolgozom". De ez volt a válasz, ha Dargay Attilához, vagy köztük a legidősebbhez, Macskássy Gyulához fordultam. „Gyere tavasszal" — mondta Nepp, — „akkor készen leszek". „Jó" — mondtam, — „de ha akkor is nyakig ülnél a munkában, kopogtatás nélkül nyitok be hozzád." „Úgy legyen" — mondta megadóan. És úgy is volt. De istennek legyen hála, két legyet ütöttem agyon egy csapásra. Nepp tiz éve működik a Pannónia Filmstúdióban, és az évfordulót két nap külön szabadsággal ünnepelte. Hogy hol? Hát a Pannónia Filmstúdióban. Nepp Józsefet a hires Mézgáékról nyaggatom, s arról, miért szófukar. 4a 3 X Л s от ©*> 'S h a ■űr ■л < « - A — Azért nem beszélek szívesen, mert szóból nem lehet tornyot építeni. Dehát nem is rám vagy kiváncsi, hanem rájuk. Szülőapjuk Romhányi József, az ő ötlete volt, hogy ebből a kopaszodó, pocakos, mindennapi figurából és családjából filmet készítsünk. Tulajdonképpen eddigi filmjeimben is ezt csináltam, a kortársat, a hétköznapi embert, például Gusztávot örökítettem meg a rajzolóasztalon. Utólag visszatekintve, nem volt könnyű 13 folytatásból álló, egyenként 26 perces sorozatot készíteni. Európai rajzfilmstúdiókban nem is született még ilyen. De ha a Nő kedves olvasóinak elárulhatok néhány kulisszatitkot, elmondom, hogy 8—10 ezer vázlatot, tervet koptattunk el és ezer hátteret használtunk fel. A rajzfilmrendező munkája nem ugyanaz, mint a többieké. Az alapöletből megszerkeszti a rajzos forgatókönyvet és a főszereplők alakját. Aztán kerül sor a mozdulatok megtervezésére, az eseményeket aztán a rajzolókra bízzuk. A legkíváncsiabbaknak az orrára kötöm, hogy 26 perc Ami( még nem láthatót! a közönség: A La Fontaine mesékből ..A róka és a gólya“. bűbájos, és immár háromszáz esztendős meséibe. Ezek a mesék gyerekkorunk legszebb emlékei közé tartoznak. Érett fejjel olvasva megnőttek, megszínesedtek. Ez a mesevilág tulajdonképpen nem más, mint száz, — vagy ki tudja hány — felvonásból álló, bő vérű, vagy derűs vígjáték. Moliérre emlékeztető mesteri jellemrajzokkal, a drámai szerkezetet páratlanul kifejező, hajlékony nyelvvel és cselekménnyel. A mesefilmsorozat franciamagyar együttműködéssel készül és az az érdekessége, hogy magyar és francia változatban is megtartjuk az eredeti szöveget. — És azután? — És azután mi következik? Talán egy egész estét betöltő Gusztáv film új történetekkel, új helyzetekkel. De addig még sok víz lefolyik a Dunán Pozsony és Budapest alatt. Szűts István és folytatás A prágai Nemzeti Színház balettegyüttese az utóbbi időben rendkívüli sikereket aratott külföldi vendégszereplései alkalmával, a spanyol Barcelonában és az osztrák fesztiválvárosban, Bregenzben egyaránt. Vagy például az év elején tett olaszországi művészkörútján, amelyen a bratislavai Nemzeti Színház operaegyüttesével vett részt. Bizonyára nem lesz érdektelen, hogyan vélekedik a gondjaira bízott, sikert sikerre halmozó együttesről Jirí Némecek, a balettegyüttes művészeti vezetője. Manapság a balettegyüttesben talán a legtöbb szó a klasszikus balett hagyományairól esik. Ebből pedig törvényszerűen adódik a dilemma: mit tegyünk a következő idényben, és hogyan tovább a legközelebbi években. Manapság a balettegyüttesben talán a legtöbb szó a klasszikus balett hagyományairól esik. Ebből pedig törvényszerűen adódik a dilemma: mit tegyünk a következő idényben, és hogyan tovább a legközelebbi években. — De előbb egy rövidke visszapillantást — jegyzi meg Jirí Némeéek, érdemes művész. — A prágai Nemzeti Színház balettegyüttesébe akkoriban a háború után, az új művészeti vezető: Szása Machov lehelt KÉRDÉS - FÉLÉIÉT JkZ&t/ az „Aranyrózsa“ díjas művésszel Ladislav Pesek nemzeti művészt látni a színpadon — olyan élmény, amelyet nem lehet egykönnyen elfelejteni. Legnagyobb sikerét a Capek-testvérek „Csavargójaként“ aratta „A rovarok életéből" című darabban. És nemcsak a prágai Nemzeti Színházban, hanem londoni, müncheni, jugoszláviai vendégszereplései alkalmával is. A nagyközönség előtt biztosan nem ismereten az a tény sem, hogy Montreux-ben, a Tvfilmek idei fesztiválján az „Iránytű" című cseh film nyerte el az „Aranyrózsát”. A film egyik főszereplője Ladislav Pe-
