Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1970-03-23 / 12. szám
A „Porgy and Bess" a Magyar Állami Operaház színpadán: Sporting Life (Palcsó Sándor), az alkohol kábítószer-árus, kokainporral csábítgatja az elkeseredett Bess-t (Házy Erzsébet) oo Gershwin azt mondta, több melódia van a fejében, mint amennyit száz év alatt papírra vethetne. Mégis erre a művére volt a legbüszkébb: — Olyan csodálatosnak tartom a zenét, hogy igazán alig hiszem el, hogy én írtam! Az opera úgynevezett „kísérleti“ bemutatója 1935. szeptember 30-án volt, a bostoni Colonial Theatre színpadán. A korabeli sajtó így köszöntötte: végre megszületett az igazi amerikai népi opera, s a bemutató után Gershwin új nevet kapott: — A néger zene Abraham Lincolnja! Ismerkedjünk meg a zeneszerzővel, s az opera születésének érdekes történetével... A sláger-maneken A család nem is sejtette George egyre növekvő zeneimádatát. Fel sem tételezték, hogy örökmozgó CSILICSALA BÁCSI filmszalagon lényét tartósan le tudja kötni valami, s ez a „valami“ éppen a muzsika. A véletlen — a mama sznobizmusának képében — George segítségére sietett. Gershwinmama 1910-ben elhatározta, hogy vesz egy zongorát, mert a nővére is vett egyet, s ő nem hagyja magát sekitől sem „lepipálni“! A mama úgy tervezte, hogy a jó tanuló Ira, George bátyja, játszik majd a hangszeren. Nem így történt. A zongorát, amelyet a magasban, az ablakon át húztak a szobába, a tizenkét éves George vette birtokába. Zenetanárok hosszú sora következett, majd 1914-ben a tizenhat éves Gershwin végképp hátat fordított a kereskedelmi iskolának, hogy kamaszfejjel munkába álljon a Tin Pan Alley — „slágergyártó utca“ — a zeneműkiadók utcájának egyik szűk szobácskájábán. Heti 15 dollárért „song plugger“ lett, sláger-maneken, élő reklám, aki az érkező vevők kívánságára reggeltöl-estig zongorázta és énekelte a legújabb dalokat. Ugorjunk át most egy évtizedet, amelynek során a rabszolgamunkát végző „song plugger"-bői egyre jobban csengő nevű zeneszerző lett. Első igazi dalsikere a „Swanee" — azaz „Hattyúcska" — volt, amelyet Ál Jolson vitt sikerre, s melyből egy év alatt egymillió kotta és kétmillió lemez fogyott el. Paul Whiteman trükkje Megírta a Scandals-sorozatot és a Blue Monday című kisoperát. Már elhangzott Gershwin-mű New-York legnagyobb hangversenytermében, az Aeolin Hallban: már bejáratos volt az előkelő társaságba, ismerte Chaplint, Chevaliert, Heifetzet, érdeklődött iránta Európa is... A zeneszerző 1924 januárjának egyik reggelén kinyitotta a New York Herald Tribune aznapi számát, s döbbenten olvasta, hogy: A jazz-opera budapesti Serenája: Szirmay Márta Jelinek György felvételei Paláithy Györgynek, a kitűnő vígjótékrendezönek a „Mindenki ártatlan", a „Meztelen diplomata", a „Másfél millió", a „Sok hűség semmiért", az „özvegy és a százados", majd a „Hazai pályán" után az jutott eszébe, hogy színes filmen, szélesvásznon vidám és tanulságos mesefilmet kellene készíteni egészen kicsi gyerekeknek és egészen nagy felnőtteknek. A témát szinte tálcán kínálta, könyvformaban és rádiójáték alakjában egyaránt Tóth Eszter és Török Sándor tündén megfogalmazásával Csilicsala bácsi számos kalandja az engedetlen Balog Gyuszival. A sok kaland közül hármat választottak ki vetítővászonra. Balog Gyuszi — ez a jóeszű, ámde lusta gyerek megtudta, amit sok okos ember nem tud még, éspedig azt, hogy vannak varázslók. Ezek a varázslók szükségesek a gyerekek életében, mert különben aligha lehetne simán megúszni a diákéletet. Gyuszi életében ilyen hétköznapi szerepet tölt be Csilicsala bácsi, aki „hívásra rögtön megjelenik, hívás nélkül egy kicsit előbb"... Gyuszi most például egy pompás szájharmonikára alkuszik egy — lóért. A vásár nyélbeütödik, de a ló sehol, Gyuszi hazugságban maradna, ha nem lenne a jóságos Csilicsala bácsi. Mire az ifjú üzletemberek hazatérnek, Ráró valóban ott nyargalász a szekrények között. Perut, uűk lett a lakás. Csilicsala bácsi
