Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1969-12-21 / 52. szám

MENDELLEL KEZDŐDÖTT.. megfigyelés kapcson jött rá a szárma­zástan alapvető kérdéseire. Kiválasztott különböző borsófajtákat, például a pi­ros és fehér virágúakat és keresztezte őket egymással. Az eredmény rózsaszín virágú borsó lett. S mikor ezeket újra keresztezte, furcsa eredményt; egy rész piros, egy rész fehér és két rész rózsa­szín virágú borsót kapott. Ezen a sémán keresztül látható leginkább, hogy mi a genetika. A tulajdonságok átöröklőd­nek, Találkoznak egymással, majd ma­tematikai képlet alapján szétválnak. — Mióta tudomány nálunk a szárma­zástan? — Nyugaton már régen ismerik, de nálunk még nagyon rövid múltra tekint­het vissza. Alig tíz éve tanítják főisko­láinkon. Sokáig mellőzött, fejlődésében hátráltatott tudományág volt. Genetika? Bevallom őszintén, halvány sejtéseim voltak csak erről a fogalom­ról, azt hiszem velem együtt sokan van­nak így. Ismerős a szó, de nem tudnék választ adni rá. Ezért kerestem fel a nyitrai genetikai tanszéken Csuka Gyu­lát, a nemcsak országszerte, de külföl­dön is ismert, fiatal tudományos dolgo­zót, hogy egyszerű szavakkal, érthetően magyarázza meg számunkra ezt a fo­galmat. Csuka Gyula tanárt egyébként rendkívül jó hangulatban találtam, örö­mét élete egyik legnagyobb eseménye okozta, s hogy mi volt ez az esemény, azt csak a beszélgetés végén árulom el az olvasónak. Tehát az első kérdés: — Hogy magyarázná meg a laikus­nak, mit jelent ez a szó: genetika? — A genetika tulajdonképpen Men­­dellel kezdődik. Mendel brünni pap volt, s egy igen egyszerű, de érdekes Tehetséges fiatal rendezők, forgató­könyvírók és opera­tőrök sok éves mun­kájának eredménye­ként a szlovák film­­művészet első nem* letközi sikereit arat­ja. — Mit jelent a gyakorlat a geneti­kában, milyen érvényesülési területe van ennek a tudománynak? — Nemcsak a növénytermesztésben, új, magas hektárhozamú gabonafajták és más növények nemesítésénél, hanem az állattenyésztésben is, a tej és tojás­hozam emelésénél is mutatkoznak gya­korlati eredmények. Az orvostudomány­nak is nélkülözhetetlen eszköze. Sok olyan betegség van, amelyet a szárma­zás és öröklődéstan segítségével figyel­ni, ellenőrizni lehet, és így meg is előz­hetők. Ilyen betegség például a szín­­vakság és a vérszegénység. A genetika jelenlegi legmodernebb és legkultivál­­tabb ágazata a vércsoportvizsgálat. Hogy miért olyan nagy jelentőségű ez, azt azzal bizonyíthatnám leginkább, hogy — míg eddig csak négy vércso­portot ismertünk —, jelenleg például a szarvasmarhánál százhúszat különbözte­tünk meg. Hazánkban a libéchovi inté­zet kezdett foglalkozni először vércso­portvizsgálattal, azóta már európai hír­névre tett szert. Bátran mondhatjuk, hogy az egész szocialista tábor legjobb vércsoportkutató Intézete. Egyébként itt fogom megvédeni né­hány nap múlva a kandidátusi munká­mat.- Mivel foglalkozik ebben a munká­jában?- Néhány kísérletemet, megfigyelé­semet írom le benne, vannak közöttük olyanok is, amelyekkel még sehol a vi­lágon nem foglalkoznak. Ilyen megfi­gyelésem például, hogy csak egyet em­lítsek, a baromfi ivarérése idejének pontos megállapítása, amely a tojás­hozammal függ össze szorosan. Egy elektroforetikus kísérlet során jöttem rá erre a felfedezésre. Még van egy ötle­tem, az említett módszerrel megkülön­böztetni a friss, fogyasztásra alkalmas tyúktojásokat azoktól, amelyek már na­pokig tyúk alatt, vagy inkubátorban kel­tetve voltak. Ezeket a tojásokat nem lenne szabad fogyasztani, de mivel eddig még nem sikerült biztos módszert találni a felismerésükre, üzleteink saj­nos tele vannak velük. Még egy gya­korlati hasznú kérdéssel szeretnék fog­lalkozni, azzal, hogy a tojás konzervá­lásának módszerei, a mésztejben, víz-Új SZLOVÁK FILMEK A MOZIVÁSZNON Legutóbb egy debü­táló rendező, Dusán Hanák filmje, a „322" nyert nogydíjat a Mannheimi Filmfeszti­válon. A film forgató­­könyve a fiatal próza­iró, Ján Johanides el­beszélése alapján ké­szült. A film a kis embe­rek sorsával akarja érzékeltetni mai, min­dennapi életünket, az öröm egy-egy felvilla­nását. A főszerepeket szlovák, cseh és len­gyel művészek alakít­ják: Václav Lohnisky, Lacyna Winnická, Jo­sef Abrahám, Franti­­sek Zvarik. Elő Havetta, egy másik film rendezője színes poézissel beszél az álmokról, s arról, hogy kellenek a csodák. A film cime: Ünnepély a botanikus kertben. A főszerepeket Dusán Blaskovic, Slavo Urban, Nina Divisová, Jifi Sykora és Hana Slivková alakítják.

Next

/
Thumbnails
Contents