Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-12-21 / 52. szám
A homok és a tűz VARÁZSA Nem tudom, hogy van-e az ember számára nagyobb boldogság a világon, mint örömet szerezni másoknak. Sokszor egy jó szó, egy jó cselekedet, egy szál virág többet jelent, mint a szeretet nélküli jómód, gazdagság. Mégis vannak alkalmak, amikor nagyobb figyelmet szentelünk annak, hogy mit adjunk kedveseinknek. Az ékszerüzletek előtt férfiak nézegetik az átlátszó ajándékdobozba csomagolt modern ékszerek, nyakgyöngyök szebbnél szebb darabjait. A kirakat közepén aranybetüs tábla hirdeti a márkát: „Jablonex — Bijoux de Bohémé". A jablonecl bizsu láttára Észak-Csehország festői szépségű vidéke, a sűrű erdőkkel borított hegyek keskeny völgyeiben pipázó üveggyárai jutnak eszünkbe. És a hatszázéves múltra visszatekintő üveggyártás első alkimistái, akik nélkül a jablonecl bizsu ma nem lenne ismert az egész világon, iablonex — Bijou de Bohémé név alatt exportálják a jablonecl, íelezny Brod-i, zásadai és a többi bizsugyárak termékeit a világ 120 országába. De tekintsünk be azokhoz, akik ezt a sok örömöt és boldogságot készítik, különösen a nők számáro. A 2elezny Brod-i üveggyár zásadai üzemének udvarán hatalmas teherautórakomány nyers üvegáru vár Benkóné elégedett a munkával, hiba nélküli az exportáru szállításra. A szállítólevélen a következő cím áll: 2elezno Brodské sklo n. p. 2eliezovce, Slovensko. Három esztendeje hozzák, viszik az árut Zsellz és a csehországi üveggyár között. A dél-szlovákiai város volt kultúrházában munkahelyet, és munkáskezeket adott az üveggyárnak, az viszont keresethez juttatta a város és kornyékének lakóit, főleg asszonyait és lányait. A zselizi asszonyok már Ismerték a gyöngyfűzés titkát, mert ha a nagypusztai női javítóintézetben felhalmozódott a munka, a zselizi asszonyok segítettek a gyöngyfűzésben. Az intézet felszámolása után a zseliziek átvették a munkát, és az üzemrészleg megalakulásával állandó munkalehetőség nyilt számukra. Az üzem első emeletén, a hatalmas világos teremben monoton hangon kattognak a fűzőgépek. Az apró gyöngyszemek ügyesen fűződnek a kifeszített fonalra. A gépek mellett fiatal lányok, asszonyok. A gyöngycsiszolóban férfiak is dolgoznak. Ez az üzemben a legnehezebb és legjobban fizetett munka. Polák Pavel, az üzem vezetője türelmesen végigvezet minden munkahelyen, közben megismertet a gyártás folyamatával. Gyöngyök, gyöngyök, kicsik, még kisebbek, színesek, színtelenek, fényesek, mattok, ezüstözöttek, aranyozottak. Ez az a homokból és tűzből alkotott csillogó varázs, amelyből a jabloneci bizsu világhírű gyöngysorai készülnek. Tenyerembe Meg a csatot rávarrjuk, és kész a gyöngysor veszem a mákszem nagyságú, fénylő pontocskákat, és az üzemvezetőt hallgatom: Ezek a híres zásadai gyöngyöcskék, amelyeknek gyártásából régen a falu lakói milliomosok lettek. Ezek a legkeresettebb gyöngyszemek a világon. Igen vékony, lyukas csőalakban készülnek, és azután vágják szét apróbb, nagyobb darabokra. A vágással keletkezett éles éleket lecslszoljuk, és felfűzve, gyöngycérnaként, vagy kész gyöngysorként kerülnek forgalomba. A gyöngysorok értékét a felfűzés technikája, a színek hatása adja. De a zásadai gyöngyszemek nemcsak kész bizsuként kerülnek forgalomba, hanem súlyra is mérik őket, mert drága térítők, ruhák hímzésére, kivarrására is használják. Belgiumban és Hong-kongban női táskákat, papucsokat készítenek belőle. Az Egyesült Államokban a gyöngyhímzés virágzó iparággá fejlődött. Afrikában nemcsak bizsunak, hanem színek és jelek szerint felvarrva egymás közötti híradásra Is használják a gyöngyszemeket az írástudatlan bennszülöttek. Sok helyen óra helyett az idő múlását a gyöngycérna szemeinek leolvasásával mérik. A mi üzemrészlegünk az egyedüli, amelyikben a zásadai apró gyöngyök fűzését, csiszolását végzik. Gyártmányaink 90 százaléka exportra megy. Készárut annyit és olyat készítünk, amilyet az anyaüzem rendel. Benko Annának, a komplettizáló csoport mesternőjének asztalfiókjában egymáson fekszenek a mintadarabokból álló megrendelések. A gyöngysorok összeállítását leginkább a bedolgozó munkásnők végzik, mert ehhez nagy gyakorlatra, ördögi kézügyességre van szükség. A bedolgozó asszonyok nyugodtabban dolgoznak otthon, és többet is tudnak megcsinálni, mintha az üzemben dolgoznának. A megrendeléseken gyöngygombok, kapcsok, fülbevalók, brossok, cipődlszek készítésére is találunk mintákat. Mennyit keresnek a bedolgozó nőkf Az az ügyességüktől és a munkakedvüktől függ. Havi ötszáz korona értékű munkát kell ledolgozniok a szerződés szerint. Van olyan asszony, aki a lányával kétezer koronát is keres havonta. Viszont van olyan öregünk is, aki csak százat, de erre a szociális segély mellett nagy szüksége van. és ki tudja, lehet, hogy reszkető kezével jobban megdolgozik érte, mint más az ezer koronáért. Segíteni kell rajtuk, hiszen városunk szülöttei. A gyöngykészítés lassú, idegölő munka, nem mindenkinek van türelme hozzá. Minden munkát átnézünk, és a hibásakat könyörtelenül visszaadjuk, mert tőlünk se veszi át a gyár. Csiszolás közben fényesednek a gyöngyök A munkatermeket elhagyva, Polák elvtárs szobájában érdeklődtünk a nők munkateljesítménye és terveik felől. — Ezeket az új, nagyobb teljesítményű gépeket három hónapja állítottuk munkába, és különösen a fiatal lányoknak nem megy még úgy a munka, ahogy kellene. Negyven munkás hiányzik a gyöngyfűzöben, és ma már nehéz nálunk munkaerőt találni. A gyöngyfüzők munkájától függ az egész üzem menete. Ha nincs fűzött gyöngy, nincs munka a csiszolóban, ha nincs csiszolt gyöngy, nincs munkájuk a bedolgozóknak. Jelenleg a fűzőmühely minden szombaton dolgozik, hogy behozzuk az eddigi lemaradást. A tervet, vagyis a 12 mázsa gyöngyöt havonta fel kell dolgozni, hogy a kereset meglegyen. Ami pedig a jövőt illeti, az anyaüzem egy új munkarészleg építését tervezi, ami három és fél millió korona befektetést igényel. A 350 alkalmazott száma Ismét emelkedni fog. Az új műhelyt — ahol Uvegformázót és Uvegolvasztót állítunk munkába — két éven belül üzemeltetni kell. Az üzem gyártási újdonságai közé fog tartozni az aranyónix gyöngyök készítése, ezek, reméljük szintén helyet kapnak majd a bizsucikkek világpiacán. Az ékszerüzlet kirakatában elhelyezett aranybetüs táblát nézem, „Jablonex — Bljoux de Bohémé". És a jabloneci bizsu láttára ma már nemcsak a cseh határvidék üveggyárai jutnak eszembe, hanem Dél- Szlovákia gyöngyfűző asszonyai is, akik a fenyvesek illatát árasztó üveggyöngyökbe belefüzlk az aranykalászos rónaság ragyogását. A tarka gyöngyszemek lekötik a figyelmet VARGA MAGDA
