Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-12-07 / 49. szám
iskolák tanfelügyelőjét, Krecskó elvtársat, mi a véleménye, ha városunkban egy magyar óvodai osztályt indítanánk? Támogatta ügyünket. Támogatásával Mikoviöová elvtársnő, az óvodák tanfelügyelője is egyetértett. Kérvényünket ez év március 28-án elküldtük a járási oktatásügyi bizottságnak. A járási szerv Lahita elvtársnőt a „Vág“ lakótelepi óvoda Igazgatóját úgy tájékoztatta, hogy a „Vág“ lakótelepi négyosztályos óvodában az egyik osztály magyar tannyelvű lesz. A város vezetősége és a tanács azonban nem egyezett bele, hogy a szlovák óvodai osztályok száma csökkenjen. Sőt Vincent elvtárs, a pénzügyi bizottság elnöke helytelenítette Hlavat; Stefan, a aellyel várnai nemxetl bizottság elnöke: — A kérvényt mindkét sziliének alá kellett Írnia. a kérdést, mondván, hogy az ilyen követelés már nacionalista kilengésnek bélyegezhető. Vágsellyén tizenhárom óvodai osztály van, egy osztály minden bizonynyal megilletné a magyar gyerekeket is. Ezért, — a magyar osztályt kérelmező szülők a kérvényt felújították, és huszonegy nyilatkozatot csatoltak hozzá. Nem szabad, hogy a sellyei óvoda ügye ezzel a visszautasítással lezáruljon i GÁGYOR PÉTER És ott van 6—7 kilométerre „Sidliäte“, az új lakótelep, Nagykürtös mellett. Iskoláival, modern kórházával, üzleteivel, zenés éttermével. Több emeletes házsorai szinte nagyvárosi jellegűek. Neonfényei vonzzák a környékbelieket. Jó, hogy legalább ez a lehetőség van. De messze, és ez nem elég. Pótoron is korszerűbben kellene élni. Munkalehetőségre van szükség, mint ahogy az egész járásban. Reménykednek, hogy a Tesla üzem alkatrészeket gyártó részlege hamarosan megkezdi a faluban a működését. Az iparosítás meghozná a gazdasági föllendülést. Mert az elmaradottságot nem emlegethetjük múlt időben. Igaz, a múlthoz viszonyítva fejlődés tapasztalható, de ez még nem elég. Az anyagi igényekkel párosulnia kell a szellemi igényeknek is. A nagyobb műveltség, a kulturáltabb élet iránti vágynak. Nincs szükség arra, hogy alkoholgőzös fejjel, még nagyobb bódulatot keresve, sötét bányafolyosók mélyén, halott hozzátartozókat „idézgessenek“ fiatalok és öregek. Ha ez nem is általános, de ez is létezik. Alakítsanak színjátszó csoportot, létesítsenek könyvtárat, rendezzenek télen tanfolyamokat. És legfőképpen, a spiritiszta összejövetelek helyett vegyék észre húsvérből való embertársukat, szomszédjukat, aki érző, szenvedő ember. BERTHANÉ S. ILONA MILYEN AZ IDEÁLIS т Ш Ш ш ь Х L evelemmel talán én is segíthetek az Ideális élettárt keresésében, s szeretném, ha legalább egy páran okulnának történetemből. Huszonkét éves vagyok. Gyerekkoromtél vonzódtam egy falumbeli fiúhoz. Kisebb megszakításokkal éveken keresztül együtt lártunk. Ha mással szórakoztam, mindig éreztem, hogy ő hiányzik nekem. S о Is, ha soha nem is mondta hogy szeret, de minden kalandja után visszatért hozzám. Később bevonult katonának, búcsú nélkül ment el, én pedig férjhez mentem, szerelem nélkül, csupán a józan eszemre hallgatva, mert hosszas mérlegelés után úgy találtam, hogy jövendőbeli férjem intelligens, segítőkész, és nagyon megkedveltem őt. De amint lakást kaptunk, rájöttem, hogy nagyot tévedtem. Férjem egyre gyakrabban járt haza részegen, és többször meg is ütött. Két év alatt két gyermekem született, és látva gyermekeim szerencsétlen helyzetét, egyre többet gondoltam arra, hogy nagyon elhamarkodtam a házasságomat. Elváltunk, azóta egyedül élek a két gyerekkel, ők az egyetlen örömem, mert úgy érzem, számomra már minden elveszett. Hol rontottam el? Talán ott, hogy az eszemre hallgattam és szerelem nélkül akartam boldog lenni. Nem ismertem eléggé azt az embert, akihez a sorsomat hozzákötöttem. R. Anna C* érintem sem létezik Ideális élettárs. Viszont vannak 0,y°n nők és férfiak, akik egy családi életet tökéletes szinkronban tudnak tartani, és egymást boldoggá tudják tenni. Talán nekem van a legkevesebb jogom ilyen derülátón gondolkozni, hiszen boldognak Induló jegyességem néhány hónappal ezelőtt felbomlott. Tapasztalatokban viszont gazdagodtam ezen a téren, és tanácsaimmal talán segíthetek másokon. Talán előre nem is gondolnánk, mennyi apróság tudja felborítani a boldogságot. Ide tartozik elsősorban a féltékenység. Vegyünk például egy boldog jegyespárt, ahol a kislánynak eleinte tetszik a vőlegénye féltékenysége, később azonban a fiú egyre csipősebben kérdezi: „KI volt az a fiú, aki köszönt neked?", vagy „Miért bámult rád az a szakállas férfi a moziban?" És a lány képtelen megmagyarázni a fiúnak, hogy az az utcán a munkatársa volt, a szakállas férfit a moziban pedig észre sem vette, hiszen a filmet nézte és nem azt, hogy őt ki figyeli. A dolog kezd egyre kibírhatatlanabbá válni, kéri a fiút, hogy legyen esze, hagyja abba az alaptalan féltékenykedést, de hiába. Azt tudom csak tanácsolni minden komoly lépés előtt álló fiatalnak, hogy nagyon jól válassza meg az élettársát, és ha érzi, hogy helyesen választott, akkor bízzon Is benne, és ne gyötörje féltékenységgel. K. Julianna 23 *VM műszalt* rajzoló vagyok, nem tapasztalataimat, hanem észrevételeimet szeretném leírni a témával kapcsolatban. Ideális élettársi Jó volna megtalálni, de hogyan? Azt mondják, járj társaságba, megtalálod. Ha ez így megy, sosem kerül rá sor. Induljak el például táncolni azzal a gondolattal, hogy az élettársamat keresem? Ha ez nincs is a homlokomra írva, akkor sem sikerülhet, mert inkább érdekel egy irodalmi est, vagy bármilyen más rendezvény, és oda az ember magáért a műsorért megy, és nem a fent említettekért. Hol keressem, ha a modernséget nemcsak a táncban, szórakozásban látom? Barátnőimmel úgy érezzük, modernek maradunk akkor is, ha a könyv jobban érdekel a táncnál. Elképzelésünk szerint az ideális élettárs legyen figyelmes, udvarias mindenkivel szemben. Szeresse a családot, az otthont. Ne csak Ш külsőségekre adjon, mindenekelőtt az embert lássa a másikban is. Együtt a kiválasztottal, — de ne csak kettőjükért — az egész emberiségért próbáljon önzés nélkül élni. K. J. S ok gondolkodás után végre én Is tollal fogtam, hogy megírjam véleményemet. Nekem is volt egy udvarlóm, nagyon szerettem őt, azt hittem, megtalálom benne az ideális társat. Sajnos nem Így történt. Teherbe estem, s mikor ezt közöltem vele, azt tanácsolta, szakítsam meg a terhességet. Erre azonban már nem kerülhetett sor, mert késő volt. Mikor ezt megtudta, anyja és rokonsága tanácsára faképnél hagyott. Míg meg nem született a gyermekem, addig nagyon fájdalmasan érintett minden pletyka, de most a kicsi kárpótol mindenért. Boldogan élek gyermekemmel, s nem hiszem, hogy ezek után keresnék magamnak élettársat, mert félek az újabb csalódástól. Számomra tehát, sajnos, nincs ideális élettárs. H. Rita A házasságban azt tartom a legfontosabbnak, hogy a férjem nagyon szeressen, tiszteljen és becsüljön. Ne tekintsen rabszolgájának, akit a végtelenségig kihasználhat, és akin kitöltheti minden bosszúságát. Ezenkívül szeressen szórakozni, ne feledkezzen meg a születés- és névnapomról és lepjen meg néha virággal, mert a figyelmesség nagyon jólesik. Szeretném, ha nem inna, nem dohányozna, s a modern Öltözködést sem vinné túlzásba. Ilyen fiúval még nem találkoztam, de bízom benne, hogy megtalálom, hiszen még nagyon fiatal vagyok. Kedves Olvasóink ! G. Adél Az „Ifjú szemmel“ ankétot ezzel lezárjuk, több hozzászólást nem közlünk a lapban. Akinek még valami riondunivalója van a vitával kapcsolatban, elmondhat ja december 15-i gyűlésünkön, amelyre meghívjak az ankét minden * 5 éven aluli résztvevő' jót. Meg egyszer felhívjuk azoknak a figyelmét, akik csak jeligével, vagy nevük kezdőbetűivel látták el levelüket, hegy minél hamarább írják meg teljes nevüket, életkorukat és pontos címüket, hogy a meghívókat nekik is elküldhessük. A szerkesztőség
