Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1969-12-07 / 49. szám

INTERJÚ A TAKTUSRA BESZÉLŐ Táncolú ifjúság (Interplay) címmel Morton Gould zenéjére, Norman Thompson koreográfiájára készült ha­lott. A főszerepben Bánki Györgyi George Gershwin negyven esztendeje komponálta az Egy amerikai Párizsban el­­mű balettjét, főszerepében Bánki Györgyi. (A világhírű komponista Goldmark Ká­roly unokaöccsénél tanult) Taktusra beszélő cica? Beszélő és éneklő kutyáról már olvastunk Jack London, a híres amerikai, 1 szocialista író halála után meg­jelent két regényéből, de taktusra be­szélő cicáról? Nem szeretnék a kedves olvasóknak rejtvényt feladni, ezért elárulom, hogy a taktusra beszélő cica az a balerina, aki Csajkovszkij Csipkerózsika című remekművének harmadik felvonásában lép színpadra, a budapesti Opera kitűnő művésznője, és Bánki Györgyinek hív­ják. De nézzük csak sorjában. Amikor Ma­ritus Petipa, a cári orosz balett híres, francia származású megteremtője hű akarva lenni Charles Perrault meseköltő szelleméhez, azt kérte Csajkovszkijtól, hogy a Csipkerózsika harmadik felvoná­sában a zenekar a macskanyávogást utánozza. A még alig negyven esztendős zeneköltő akkor már túl volt az Anye­gin, az V. Szimfónia és a Hattyúk tava sikerein, — teljesítette a kérést, és ha azóta a Csipkerózsika bárhol felcsendül valamelyik karmesteri pálca alatt, az utolsó képben a zenekari árokból fel­hangzik a macskanyávogás, a színpadra pedig egy kandúrnak öltözött táncos és egy cica maszkjába bújtatott balerina lép. Amikor a budapesti Opera Csipke­­rózsikája kerül műsorra, a doromboló és karmoló cica szerepében Bánki Györgyi lép a reflektorok fényébe, mozdulatait mindig meleg taps fogadja. Az ifjú bale­rina a mindmáig legnagyobb magyar balettpedagógus, Nádasi Ferenc keze alatt végezte tanulmányait, és aligha van olyan feladat, amelyet meg ne tudna oldani. (Nádasi évekig működött Péter­­váron, kapcsolatban volt a legnagyobb mesterekkel, Pavlovával, Fokinnal, Gya­­gilevvel, Nizsinszkíjjel.) A háború után tért vissza Budapestre, de nem az Ope­rába, mert az intrikákból font-szőtt akadályok kirekesztették. Az ő keze alatt nőttek fel mindazok, akik a mai magyar balettművészetet reprezentálják, mint például Lakatos Gabriella, Orosz Adél, Kún Zsuzsa, vagy Róna Viktor, Fülöp Viktor és Eck Imre. Bánki Györgyi az Erkel Színházban, a második budapesti operaházban tűnt fel a János vitéz egyik táncában. Aztán egyre másra következtek az újabb sikere­ket hozó alakítások: a Keszkenő cigány­lánya, a Faust Walpurgis éjének egyik tánca, Smetana Eladott menyasszonya táncképének egyik szerepe, a Diótörő spanyol táncr, a Hattyúk tavának egyik figurinája. a Bahcsiszeráji szökőkút, ä Cöppr1 majd a Giselle, aztán a Csongor Tünde Lidérce. — A legszebb feladatot azonban egy új magyar operában vállaltam — mon­dotta —, amikor rám bízták Mihály András Együtt és egyedül című operájá­nak egyik szerepét. A különös feladat az volt, hogy nem táncoltam, hanem prózát mondtam, mégpedig ritmusra, a karmester beintése szerint. A meg­oldás azért érdekes, mert a táncművé­szet szintetikus művészet ugyan, de a színpadi beszéd egyik balettiskolában sem tantárgy, — Két szerelmem van, a balett, és a film. Szerepeltem is néhányban, ilyen volt a Banovich-rendezte és lencse elé igazított örök téma, az Életbe táncolta­tott lány. A frankfurti tv is forgatott velem egy táncfilmet. Címe kicsit el­csépeltnek hangzik — Egy cipőtisztító álma, — de a magyar koreográfus, Ro­­boz Ágnes különösen szép táncot költött hozzá. Több alakban jelentem meg egy egyszerű, rokonszenves fiatalember ál­mában, aki végül is leginkább hozzá­illő, az ő szívét legjobban melegítő szobalány mellett köt ki. A filmtáncban olyan kifejezési eszközt látok, amely meghaladja az operai szín­játszás művészi hatékonyságát. A tv­­baiett filmeket milliók nézik. A balett­művészet és a tv szövetsége a műfajnak épp oly népszerűségét hozza magával, mint annak idején a rádió és a muzsika összefogása. Bánki Györgyi világot járt művész. Az Operaház együttesével megjárta Európa, Ázsia és Afrika nagyvárosait, az Atlanti Óceán partjától a Csendes óceánig és a Vörös tengerig. Londontól Kóreáig és Kairóig. Legutóbb a Kis­­ázsiában levő baalbecki nemzetközi balett-fesztiválon vett részt. — Most mire készül? — kérdem bú­csúzóul. — A budapesti filmstúdióban most forgatjuk Bartók remekét, a Fából fa­ragott királyfit. Holnap Párizsba utazom, ahol a Spartakuszban lépek fel. Kedves Olvasó, ez volt az interjú a beszélő cicával. SZÜTS ISTVÁN C k a r a i aj « 'O > ’S •M te и 14 5 N «й * m >0) E «М О «4 « 00 a в а < Bánki Györgyi, a budapesti Állami Opera kitűnő balerinája

Next

/
Thumbnails
Contents