Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1969-11-30 / 48. szám

MOSZKVAI MŰVÉSZEK BRATISLAVÄBAN Dr. Mate] András, a SzSzK műve­lődésügyi miniszterhelyettese fogad­ta a moszkvai J. Vachtangov akadé­­mlarszlnház vezetőit, a művészek béátlslaval vendégszereplése alkal­mából. ISMÉT EMBEREK A HOLDON A november 14-én étjére bocsátott ameri­kai űrhajé, az Apollé 12 fedélzetén Charles Conrad, Alan Bean és Richard Gordon űr­hajósokkal sikeresen elérte a Holdat. Conrad és Bean űrhajésok négyórás sétát tettek a Hold felszínén, míg e harmadik űrhajés a Hold kűrűl keringett az anyaérhajéval. A le­szállás helyét az űrhajésok Höembernek ne­vezték el, mert az ott levő kráterek csoport­ja egy fekvű hűemberre emlékeztet. GOMBA SZALON MEGKEZDŐDÖTT A KARÁCSONYI VÁSÁR Bratlslavában megnyitották a kisipari i vetkezetek Ötödik vásárát. A Szlovák j Ipari Szövetkezetek a karácsonyi vásárra mllllú korona értékű árut küldtek, egy kr- 116 korona értékű áruval többet, mint a etilt évben. Krlstályáru Is nagyobb mennyiséiben kapható, mint tavaly. A párizsi gomba-szalon egyik különl«> gessége, a virág-gomba, amely hatalmalj,' kinyílt virághoz hasonlít. Tapintásra k<P mény, szinte olyan, mintha fából lenne. „Nyelvünket ajánlom! Őseinktől maradott legfőbb örökünkéi ha vesztjük, Elvesztünk" Baróti Szabú Dávid A III. Kazinczy . Nyelvművelő Napok Az anyanyelv tisztaságának ápolása soha el nem avuló kötelesség, különösen olyan körülmények között, ha állandóan Idegen nyelvi hatások érik. Minden em­berben az édesanyjától megtanult nyelvhez kapcsolód­nak a fogalmak. Ha ezeket a szavakat halljuk: puha cipó, vagy megbocsátó Jóság, tündért szépség, az anya­nyelvűnkön hallott kifejezések olyan asszociációt kel­tenek bennünk, amelyeket semmilyen más nyelven mondott szavak nem. Bármilyen sokat érd, — és a ml helyzetünkben elengedhetetlenül szükséges — ha vala­ki több idegen nyelvet beszél, elsősorban a saját anya­nyelvűt kell Ismernie. Hiszen a műveltség, a szaktudás megszerzésének ez a legtermészetesebb és legbiztosabb űtja. XXX E gondolatok jegyében rendezte meg a CSEMADOK KB mellett működő Csehszlovákiai Magyar Nyelv­művelő és Nyelvjáráskutató Társaság, a kassai Batsá­nyi Kör, a kassai és a pozsonyi Kerületi Pedagógiai Intézettel közösen, Kassán — november 14—15— 16-án harmadszor a Kazinczy Nyelvművelő Napokat. A rendezők nem véletlenül választották ezt a várost a rendezvény színhelyéül. Itt működött a 18. század végén a későbbi nagy nyelvművelő, Kazinczy Ferenc. Ebben a járásban volt az elemi iskolák tanfelügyelő­je. A kor haladó eszméit elfogadva, itt indított folyó­iratot Batsányival és Barátival. Lapjuk híven tükrözte vonzalmukat a társadalmi haladás iránt, de emellett Kazinczy a nyelv pallérozását és az új stílus meg­teremtését is célul tűzte ki. Az idei Nyelvművelő Napoknak 75 résztvevője volt, akik több külföldi előadót hallgathattak meg. Balogh Márta tanárnő, a kossai Pedagógiai Intézet dolgozó­jának megnyitó szavai után, Dobos László miniszter üdvözölte a Nyelvművelő Társaságot és a külföldi vendégeket. Köszönetét mondott a Társaság létre­hozóinak. — „Nyelvünket a mindennapok éltetik. Erős várunk a nyelv" — hangsúlyozta. Utána dr. Sima Ferenc, a Komensk'y Egyetem magyar tanszékének vezetője számolt be a Társaság tevékenységéről, az egyes csoportok, a sajtónyelvi, terminológiai, oktató­nyelvi csoportok feladatköréről. A zömében magyar szakos tanárokból álló hallga­tók nagy figyelemmel kísérték Benkó Lóránd, a buda­pesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem professzorának előadását. Többek között az önkéntes gyűjtők és szak­emberek kutatásának szép eredményéről beszélt, akik a helységnevek és nyelvjárások feltárásával, tisztázá­sával végeztek kimagasló munkát. A nyelvtudomány a régészet tudományával karöltve dokumentálja a magyar nyelvterület kiterjedésének határát. A szekciókra oszlott egyik csoport — terminológiai — vezetője, dr. Deme László, a budapesti Magyar Tudományos Akadémia munkatársa volt. Deme tanár neve nem ismeretlen nálunk, hiszen öt éven át a Komensky Egyetem magyar tanszékén adott elő. Az Ismeretterjesztő és iskolai nyelvművelő csoportot Jakab István, a magyar tanszék tanársegéde vezette. A szekció többek között a nem magyar szakos tanárok nyelvhelyességének kérdését vitatta meg, akik szlovák egyetemeken és főiskolákon végezték tanulmányaikat, de magyar iskolákban tanítanak. A második napon dr. Kovács József, a jugoszláviai Magyar Nyelvművelő Egyesület tagja számolt be érdekes előadásban munkájukról. Számos fordító működik körzetükben (100), akik például a bíróságo­kon és egyes vállalatokban a szerb—horvát nyelvből fordítják le magyarra a szakkifejezéseket. Az egyesü­let szakirodalmat oszt szét, a munkásegyetemeken is nyelvművelő előadásokat tart. Azonkívül együttműköd­nek a budapesti Hungarológiai Intézettel. Kossá Já­nos, a jugoszláviai magyar rádió nyelvművelő osztá­lyának vezetője többek között vitatta a kétnyelvűség létezését. — Két anyanyelv nincs —, mondta, a világ­­irodalomban is alig akad példa a kétnyelvűségre. Ha valaki tökéletesen elsajátítja az anyanyelvét, akkor könnyebben tanul meg más nyelvet is. Este a Batsányi Kör a Magyar Ipari Középiskola kultúrtermében Kazinczy emlékestet rendezett, ame­lyen az előadó Rácz Olivér oktatásügyi miniszter­­helyettes volt, aki Kazinczy életéről és munkásságáról tartott értékes előadást. A hallgatóság körében meg­jelent dr. Szabó Rezső, a Szlovák Nemzeti Tanács al­­elnöke Is. — A magyar alapiskola gyermekkórusának, és a budapesti vendégművészeknek szereplését nagy siker koronázta. A harmadik nap dr, Deme László értékes előadás­sal zárta le a Kazinczy Nyelvművelő Napokat, és utána sor került a Társaság által hirdetett pályázat értékelésére, illetve a díjak kiosztására. Takács Márta budapesti elöadómiivása, a Kazinczy emlékest szereplője Zárszóként hadd indázzük Kazinczytól e sorokat, amelyek feliratként díszítették az előadóterem falát: „Mi ezt a nyelvet szeretni tartozunk, ha ily szép és a maga nemében egyetlen nem volna is, mert a miénk.” BERTHANÉ S. I.

Next

/
Thumbnails
Contents