Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-09-14 / 37. szám
о családvédelemig Gyermekáldás. így mondták valamikor. Vajon ma áldásnak tartják-e a „gyermekáldást"? Csehszlovákia népesedési statisztikáját vizsgálva úgy tűnik, egyre kevésbé kívánják hazánkban a nagy családot, legtöbben két gyermeket akarnak, de mindinkább tért hádít az egyke-divat, és amíg Franciaország, Magyarország (kettő a legalacsonyabb népszaporulattal rendelkező országok közül) különféle Intézkedéseivel, szociálpolitikája anyagi és morális támogatásával elérte, hogy gyors növekedésnek indult a népesedés, addig hazánkban a csökkenő Irányzat egyre Inkább szembetűnő. De — és éppen ez az elgondolkoztató — úgyszólván katasztrofális a helyzet, ha a cseh országrészt vesszük figyelembe, mert Szlovákiában korántsem olyan rossz a statisztika eredménye. (Például a munkaerő utánpótláshoz — ha az országos átlagot 100 százaléknak vesszük, akkor Szlovákia az 1976— 1980-as években 64,1 százalékkal, ebből a kelet-szlovákiai kerület 39,3 százalékkal járul hozzá a munkaképes lakosság számának növeléséhez.) Hogy miért hívjuk fel erre a figyelmet? A Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium ez év első két hónapjában Szlovákiában tájékozódó felmérést végzett 962 asszony megkérdezésével, ml a véleményük a családtervezésről (terhességmegszakításról, a család nagyságát befolyásoló legfőbb tényezőkről, a terhességmegelőző felvilágosítás színvonaláról, s arról, miben látunk kiutat a terhességmegszakítások számának csökkentéséhez). De itt mindjárt meg kell állnunk egy pillanatra. Kilencszázhatvan nő véleménye nyújthat-e még csak megközelítőleg is reális képet minden Szlovákiában élő nő nézetéről, minden család véleményéről, beállítottságáról? (A megkérdezettek 17,2 százaléka munkásnő, 2,9 százaléka a földművelésben, 18 százaléka a háztartásban dolgozó, 56,2 százaléka hivatalnok. Van még elenyésző százalékban tanuló és egyéb.) Bizony e százalékok a „közvéleményének tekinthető nézet hitelességét eléggé bizonytalanná teszik, különösen ha tudjuk még azt is, hogy a felméréseket a nőgyógyászhoz Járó, vagy kórházi kezelésben részesített nők között végezték. Tehát olyanok között, akik egészségügyi vagy egyéb okokból már Igénybe vették a családszabályozás valamelyik módját, (terhességmegelőző felvilágosítás, terhességmegszakítás) esetleg ezek elmulasztása miatt szorultak kezelésre. Tehát helyzetük eleve meghatározza véleményüket. Nem elmarasztalni akarjuk a Csehszlovák Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium szándékát, hogy Szlovákia asszonyainak családtervezéssel kapcsolatos véleményére, helyzete megismerésére törekszik, csupán fel szeretnénk hívni a figyelmét, hogy reálisabb és szélesebb körű tájékozódó felmérést végezhettek volna, ha nőszövetségünkhöz, esetleg női lapjainkhoz fordultak volna kérdőíveik kiosztásával. Amit a felmérés alapján a szakemberek megállapítottak, eddig is köztudott volt: hazánkban a terhességmegelőző felvilágosítást nagyon rosszul, és nem eléggé hozzáférhetően szervezték meg. Nem kielégítő a fogamzásgátló szerek minősége, mennyisége és választéka sem. Tehát a nem kívánt terhesség ellen a nők nagyrésze még nem tud védekezni, s ha anyagi, egészségügyi, családi körülményei nem megfelelők — vagy legalábbis ő nem tartja annak, akkor igénybe veszi a terhességmegszakítást. Foto: St. Sokolt Melyek azok a körülmények, amelyek leginkább befolyásolják a nőket, a családokat, hogy minimálisra korlátozzák születendő gyermekeik számát? A felmérés szerint azok a: „szociális és ökonómiai feltételek alapvető javításának hiányában keresendők”. Nos, ha ez szó szerint így lenne Igaz, akkor mivel magyarázható, hogy hazánk gazdaságilag legkevésbé fejlett kerületében, Kelet- Szlovákiában a legmagasabb a népszaporulat — a cseh országrészekben pedig, ahol legmagasabb a lakosság bevétele, a legkisebb a születések száma? Sokkal pontosabban fogalmazott kérdéseket kellett volna feltenni — hogy pontosabb feleleteket kaphassunk. Ismereteink alapján határozottan állíthatjuk ugyanis, hogy — például az 56,2 százalék megkérdezett hlvatalnoknő szociális és ökonómiai feltételei nem rosszabbak, hanem jobbak a kelet-szlovákiai kerületben élő nők átlagos szociális- és ökonómiai helyzeténél. Torz képet kaphat tehát az, aki szó szerint veszi az állítást, hogy népesedésünk teljes mértékben gazdasági helyzetünk tükre. Fő oka sokkal bonyolultabb, és többféle tényezőből tevődik össze. Az elsők között mindenesetre a lakosság Igényelnek alakulását említenénk, amelyet jó lenne már tüzetesebben szemügyre vennünk. Azt, hogy a szocialista országok soraiban még mindig hazánkban legmagasabb a lakosság életszínvonala, népesedésünk mégis alacsonyabb azokénál — anyagi feltételeink növekedésével párhuzamosan gondoskodtunk-e arról, hogy egészséges, társadalmunknak megfelelő igények fejlődjenek ki lakosságunkban? Családpolitikánk, társadalompolitikánk nem kezelte érdemben az anya, a család szerepét. A nő — csupán mint dolgozó nő volt a vita, a vizsgálatok tár-S ya, Sok év hibás nézete után nem önnyű egyensúlyba állítani a nőnek mint anyának és mint dolgozó asszonynak a társadalmi funkcióját, helyzetét. Nem könnyű, de nem lehetetlen. Ezt bizonyítják azok az előkészített törvénymódosítások, intézkedések, amelyek a szülési szabadság meghosszabbítását, a családvédelem fejlesztését tervezik. A népesedést várjuk ettől, sajnos valószínű, hogy a kétéves szülési szabadság betervezésére nem kerülhet sor 1970 január elsején (csak talán 1970 augusztusában), viszont a társadalmi szervezetek és szervek addig is sokat tehetnének azért, hogy a család társadalmunkban elfoglalhassa az őt megillető helyet. El kellene érnünk, hogy az emberek tudatában a „példás, az ideális család" fogalma ne szűküljön le a kétgyermekes, egykés családokéra, s ne tekintsenek úgyszólván sajnálkozva о három-négy gyermekes családokra, A dolgozó nők, vezető tisztséget betöltő asszonyok, főiskolát végzett, fontos pozícióban levő nők mellett becsüljék meg és propagálják a több gyermekét példásan nevelő édesanyát is, és ne tartsák maradinak azt, aki küldetését az anyaságban látja, írtunk már róla, de újra hangsúlyozzuk, hogy társadalmi megbecsülésre van szüksége a családnak ahhoz, hogy társadalmi funkcióját betölthesse. Es nem csak anyagi, erkölcsi támogatásra is. A családtervezés így fejlődhet csak egészséges irányban, ha törvények, gazdasági feltételek és normális nevelésünk összhangban szolgálja a családvédelmet. HARASZTINé M. E. Népesedésünk számokban Csehszlovákig Csehország Szlovákia Élve született Számuk 1000 Számuk 1000 Számuk 1000 gyermekek ezerben lakosra ezerben lakosra ezerben lakosra 1945—1949 286 22,4 199 21,3 87 25,3 1967 216 15,1 138 14,0 78 17,4 1970 254 17,3 162 16,1 92 19,8 és feltételezés: 1975-ig 272 17,8 171 16,6 101 20,4
