Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-01-26 / 4. szám
■ — Sophia Loren olasz filmszínésznö egy genfi kórházban vasárnap, december 29-én kisfiúnak adott életet. Az orvosok jelentése szerint az anya és 3,5 kg-os gyermeke kiváló egészségnek örvend. A csecsemő a 34 éves Sophia Loren első gyermeke. A kis elefánt és a cuclisüveg A hannoveri állatkert 14 éves elefántja, Iring a világért sem akarja újszülöttjét szoptatni. Hiába próbálkozott a kis elefánt, a modern mama eltolta őt magától. így nem maradt más hátra, az ápolónak kellett az elefánttehenet megfejnie. Az elefántkisasszony, háló- ........... bál a finom tejért, átöleli ápolóját, Wolfgang Ram it, aki naponta hatszor •teti őt egy másfél literes cuclisüvegből. (se) MŰVÉSZI ÉRZÉK A gyerekek elképzelése legtöbbször ellentétben áll a szülők elképzelésével. A kislányt is jobban érdekli a szobor orra, mint az, hogy mit ábrázol. ■ A legnépszerűbb amerikai: Eisenhower — legalábbis a Gallup Intézet közvéleménykutatásának eredménye szerint. A második helyet Johnson elnök, a harmadikat Edward Kennedy szenátor foglalja el. A tíz személyiség közül, akiket meg kellett nevezni, csak egy nem amerikai: VI. Pál pápa, aki a nyolcadik helyen áll a legcsodálatraméltóbb személyiségek listáján, közvetlenül George Wallace, a fajgyűlölő volt alabamai kormányzó után. Cs A FIATALKORÚAK BÍRÓSAGA NAP-NAP UTÁN TÁRGYALJA EGY-EGY KISKORÚ BÜNOZŰ ÜGYÉT, ÉS A LEGTÖBB ESETBEN - MIVEL A CSALÁD ÉS A KÖZVETLEN KÖRNYEZET NEM KÉPES BIZTOSÍTANI A SERDÜLŐ KIEGYENSÚLYOZOTT TESTrtS ERKÖLCSI FEJLŐDÉSÉT - INTÉZETI NEVELÉST RENDEL EL. SAJNOS, SOKSZOR MAR KÉSŐN, AMIKOR A BŰNÖST MAR NEHÉZ VISSZATÉRÍTENI AZ EGYENES ÚTRA. A GYERMEKNEVELÉS NEM KÖNNYŰ FELADAT, HISZEN NINCS OLYAN GYERMEK, AKI MINDIG ENGEDELMES, ALKALMAZKODÓ LENNE. A SZÜLŐKNEK ÉS A NEVELŐKNEK AZONBAN IDEJÉBEN FEL KELLENE ISMERNIÜK, HOGY AZ ENGEDETLENSÉG, A ROSSZRA VALÓ HAJLAM MEGNYILVANULASA MIKOR ÉRI EL AZT A HATART, AMIKOR SÜRGŐS BEAVATKOZÁSRA, TÁRSADALMI SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉG, HOGY A KISKORÚT MEGFÉKEZZÉK ÉS A KIHÁGÁSOK ISMÉTLŐDÉSÉT, BŰNÖZÉST MEGAKADALYOZZAK. A ROSSZRA VALÓ HAJLAM OLYAN MINT A BETEGSÉG. MINÉL KORÁBBAN KEZDIK MEG ORVOSLÁSÁT, ANNAL TÖBB A REMÉNY A TELJES GYÓGYULÁSRA. inos szőke lány. Tizenhat éves. Jómódú, értelmiségi szülők gyermeke. Második éve a hideghóti Leánynevelő Intézet lakója. Kiskorú és már múltja van. De erről nem szívesen beszél. Papírt, ceruzát kér, inkább leírja a „dolgot". így könnyebb. „Azért vagyok az Intézetben, mert a barátnőimmel és a fiúkkal csavarogtunk. Iskola helyett kávéházba, vendéglőbe, cukrászdába, szállodába jártunk. Megtörtént, hogy az állomáson aludtunk. Megismerkedtem egy fiúval, akinek volt egy barátja és annak egy barátnője. Négyesben elutaztunk Prágába és körülbelül két hétig ott éltünk. Szállodában laktunk. Valamilyen úton-módon mindig előkerítettük a megélhetésre valót. Amikor hazajöttem, anyukám alaposan'megvert és ezzel minden el volt intézve. Rövid idő múlva újra megléptem hazulról, összejöttünk a barátaimmal és megbeszéltük, hogy most más városba, Brnoba megyünk. Ott nem találnak meg olyan könnyen minket. így lógtam meg mindig otthonról. A szüleim nem bírtak velem. A verés már meg se kottyant. Tűrtem és nem éreztem. Mindenem megvolt, mégis valami állandóan űzött, hajtott el otthonról. Egy cigány barátnőm is volt, ahhoz szöktem. Ott éltem velük a mocsokban, míg rómtaláltak és elhoztak Ide az otthonba. Most már nagyon sajnálom, amit tettem. Itt jól viselem magam. Nem cigarettózok és nem verekszek senkivel," — Ezt csak azután olvassa el, ha elmentem — nyújtotta felém a gyöngybetűkkel teleírt papírt Éva, majd zavartan hozzátette: — Kérem. — Fejét lehajtotta, tekihtetét mélyen a földre szegezte. — Most már kérdezhet. Attól a naptól kezdve, hogy az otthonba kerültem bármit. Mindenre válaszolok. Ügy érzem, hogy megjavultam. Meg tudom különböztetni a jót a rossztól, az erkölcsöset az erkölcstelentől, mégis gyengének érzem magam arra, hogy hazamenjek, szembekerüljek a volt barátokkal és mint a megtért bárány álljak előttük. A nyáron befejezem a kilencedik osztályt. Pályaválasztás előtt állok. Igazgatónőnk megígérte, hogy egy csehországi •ruhaüzemben helyez el. Ott internátus is van. Felügyelettel. Két-három évig szeretnék ott maradni, hogy távol legyek mindenkitől, aki rossz útra térített. . . azután hazajövök ... a szüléimhez, férjhez megyek és rendes életet fogok élni . . . Nem kellett kérdezni, magától mondott el min-> dent. De most hirtelen elhallgatott és tördelni kezdte a kezeit. — Miért vagy ideges? Van még valami mondanivalód? — Mindent elmondtam. Most már mennék. Ma szolgálatos vagyok a konyhán . . . nem szeretnék fekete pontot kapni . . . Évában már felébredt a kötelességtudat. Ez is bizonyítja, hogy a javulás útjára lépett. A másik eltévedt bárány, Bori, tizenöt éves. Fiúsán, hetykén lép be az ajtón. Szétvetett lábbal áll meg előttem. Hanyagul előrántja a zsebkendőjét és többször egymás után kifújja az Orrát. Megfáztál? — No . . . egy kicsit... a tegnapelőtti kiránduláson. Carolával megléptünk. Komáromba akartunk menni autóstoppal, de pechünk volt. Éppen egy rendőrautót állítottunk meg . . . Mondtuk, hogy csundrin voltunk és most megyünk haza Komárom-1 — Most-már nagyon sajnálom, amit tettem... 2. — ... és a tizenhárom éves kislány eltorzított kezei 3. Tetoválás Carola mellén, kézfején . 4. — Nekem ne parancsolgasson senkii ba, Az egyik „pali" észrevette Carola kezén a tetoválást és gyanút fogott. Este már itt lógattuk orrunkat a szobában . . . kétszáz fekete pontot kaptunk . . . lesz mit ledolgozni . . . — Mióta vagy az otthonban? —, Két hónapja hoztak ide . . . azután, hogy megvertem a mamit. . . mert akármit csináltam otthon, semmi se volt jó. Felidegesítettek és már nem bírtam tovább ... Én nem szeretek tanulni. Nekem hiába példázgatják, hogy a nővérem orvos, a másik testvérem is leérettségizett... én gondtalanul szeretek élni ... én nem törődök azzal, más mit csinál, velem se törődjön senki . . . Előveszi a zsebkendőjét és ismét nagyokat fúj. Szeretne elérzékenyedni, de arca grimaszba torzul. Sóhajtozni akar, artikulátlan nyögés lesz belőle. Tehetetlenségében megtáltosodik, felugrik ültéből: — Én a kényszermunkát nem bírom . . . otthon egy tányért sem mostam el . . . itt meg ... nekem ne parancsolgasson senki . . . inkább ütnének ?eggeltől estig, csak ne prédikáljanak .. . Egészen beleizzad a mondanivalóba. Aztán lehiggad és bocsánatot kér az illetlen viselkedésért.
