Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-08-31 / 35. szám
A DUNAMOCSI „Szegény radványiak, jó borivó mocsiak, gazdag búcsiak" ezzel a szállóigével akarta jellemezni faluja közhangulatát Benyó Jánosné tanítónő, a dunamocsi Nőszövetség elnöke. A tréfásan hangzó megállapításban nyilván sok keserű igazság rejlik, és talán ez fékezi a dunamocsi férfiak társadalmi tudatának fejlődését is. — Még nem beszélhetünk egyenjogúságról, mert a férfi még ma is „kategorizál", még ma is van olyan munka, amit férfiember — méltósága csorbulása nélkül — nem végezhet el, ami az „asszony dolga", akkor is az asszony kötelessége, ha már tántorog a fáradtságtól. önző felfogás, és ilyen körülmények között nem csodálhatjuk, hogy Dunamocson — a számos kedvező eredmény ellenére — sem sikerült még a nők szellemi felszabadítása. Mert hogyan kívánhatjuk a napi munkában fáradt asszonytól, hogy könyvet vegyen a kezébe, szakköri előadásokra járjon, tanuljon, művelődjön, tehát megteremtse a szellemi felszabadulás nélkülözhetetlen előfeltételeit?! Ilyen körűiményék között azt sem csodálhatjuk, hogy a Dunamocsi Helyi Nemzeti Bizottság 32 képviselője között csak két nőnek jutott hely, tehát a majorizálás, a férfiak döntő fölénye matematikai törvényszerűség. Ennek ellenére a dunamocsi Nőszövetség — és nem utolsósorban Benyó Jánosné —, dicséretet érdemlő eredményeket ért el. A Nőszövetségnek 12 tagja volt, ma már a tagok létszáma 42, Nem kis mértékben az ő érdemük, hogy megnyílt az új üzletház, hogy a község lakói igényesebben, szebben élnek. Kulturális, népművelő tevékenységükkel elsősorban az öregek életét akarják megszépíteni, a fiatalok körében pedig harcolni akarnak a „egyke-szemlélet" ellen. Vannak azonban problémák, amiket a Nőszövetség sem Dunamocson, sem másutt nem oldhat megl Ehhez segítség kell: az illetékesek megértő segítsége! Dunamocsot is víz pusztította, az országos összefogás azonban a romokon új falakat épített. Tehát azt, ami valóban hatalmas feladat volt, elvégeztük. De az apró problémák, amelyek elsősorban az asszonyok, családanyák életét nehezítik, megoldhatatlannak látszanak. Konkrét példaként említhetem, hogy megnyílt ugyan az új üzlet, de a tej: hiánycikk. Nem tudják betervezni a megrendelést, nem tudják pontosan megállapítani, hogy mennyi tejre van szüksége a falunak, és ami ebből a létfontosságú folyadékból Nagymegyerről Dunamocsra érkezik, annak jelentős része télen megfagy, nyáron megromlik, ördöngösség lenne a folyamatos és zavartalan tejellátás? Nem hiszem I önkéntelenül a hanyagságra, a felületességre gondolok. Hasonló probléma az is, hogy a ruhát a mosodából csak nyolc hét után kapják vissza — piszkosan. Vajon megoldhatatlan feladat tisztán és gyorsan mosni? Azt hiszem, hogy a kereskedelmi és szolgáltatási hálózat vezetői meglátogathatnák néha a falusi nőszövetségeket, végezhetnének ilyen irányú „piackutatást" is, ezzel is bizonyítandó, hogy a falu és a város színvonalának harmóniájára törekszünk. A dunamocsi példa is azt bizonyítja, hogy a Nőszövetség valóban a nők érdekképviseleti szerve, és ezért biztosítani kellene számára a nagyobb — bizonyos esetekben közigazgatási szintű — hatáskört. A dunamocsi Nőszövetség, nehéz feltételek között végzett eredményes munkájával ezt már kiérdemeltei Péterfi Gyula Vidéki PERBENYIKI AGGODALMAK Váratlanul érkeztem Perbenyíkre, ahol régebben kultúrfelelősként működtem több mint 10 éven keresztül. Érdeklődésemre a faluban egyhangúlag azt állították, hogy az utóbbi időben nagyon elhanyagolták a népművelést, és főleg az iskolába már nem járó ifjúság nevelését. De annál nagyobb volt a meglepetésem, amikor a helyi Nőszövetség tagjai meghívtak a kis presszóba, ahol nagyon tiszta és kulturált környezetben fogyaszthat az ember feketét, málnát, vagy cukrászsüteményt. Fülöp Lajosné, Hornyák Jánosné és Ballok Józsefné voltak soron a kiszolgálásnál, és ők mondták el, hogy ez a kis „presszó“ a helyi nőszövetség tagjainak elhatározásából született. Itt jönnek össze az 1600 lelket számláló község asszonyai, leányai, hogy fogyasztás közben megbeszéljék ügyes-bajos dolgaikat, terveiket. Igazán ötletes asszonyi kezdeményezés ez. Miért is kellene az asszonyoknak, lányoknak egy málna elfogyasztása miatt a füstös, zajos vendéglőbe menni, amikor itt tiszta környezetben lehetnek. Ez eddig rendjén is lenne, csakhogy a „rossz nyelvek“ azt suttogják, hogy a HNB nehézséget akar gördíteni az asszonyok terve elé. Nem akarom ezt elhinni, s meggyőződésem, hogy a HNB vezetősége kellőképpen értékeli az asszonyok kezdeményezését, s ha legközelebb Perbenyíken járok, egy szép kis cégtábla fogja ékesíteni a bejáratot! Plachy Imre, Kassa KELLEMES TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS Az érsekújvári járás pedagógiai központja tanulmányi kirándulást szervezett a járás óvónői részére. Kelet-Szlovákia volt az útirány. Losoncon nagyon kedves fogadtatásban részesültünk. Újdonság volt számunkra pedagógiai szakkörük. A város óvónői itt rendszeresen megbeszélhetik problémáikat, tanácsot adhatnak egymásnak. Az iskola mellett működő szakszervezet vendégeként kellemes perceket töltöttünk az árnyas losonci parkban. Eperjes volt a következő állomásunk. Itt is több óvodát látogattunk meg. Mindenütt tudtak valami újat mondani arról, hogyan szervezik meg a sokrétű pedagógiai munkát, a nyelvtanítást, a metodikai napokat. Mi is elmondtuk nekik, hogy járásunkban már hagyomány a technikai eszközökkel végzett bemutató foglalkozás, a segédeszközök kiállítása. Kirándulásunk elérte célját, mert nagyon hasznos tapasztalatokkal tértünk haza. Sok érdekes új dolgot láttunk, és a közös megbeszéléseken kicseréltük nézetein-A ballagást színes műsor követi. A kiscsoportosok versekkel, táncokkal, dalokkal szórakoztatják iskolába készülő társaikat, majd a búcsúzó 6 évesek lépnek színre, hogy köszönetét mondjanak a tanító néninek. Az apróságok körülveszik a tanító nénit, és virágcsokorral halmozzák el, aki meghatottan búcsúzik tőlük. Budai Ernőné, Százd Képünkön: Ballag már az óvodás Sztaho József felvétele. KÖVETENDŐ PÉLDA A CSEMADOK járási bizottsága mellett működő népművelési szakbizottság és a rimaszombati helyi szervezet irodalmi estet rendezett „Találkozás Győry Dezsővel“ címen, Az irodalmi esten jelen volt a Magyarországon élő író és költő, Győry Dezső is. Az est keretében Mács Anna, a költő verseiből adott elő, majd Csomós Barnáné olvasta fel tanulmányát. Ezután maga a költő beszélt munkásságáról. Sok kedves emléke fűződik Rimaszombathoz és környékéhez, ahol gyermekéveit töltötte, és boldog örömmel emlékezett vissza. Műveiben is emléket állít ennek. Igazán szép kezdeményezés volt ez az est a CSEMADOK részéről, és reméljük, hogy több ehhez hasonló irodalmi estre kerül sor. VIGYÁZZ, TŰZVESZÉLY! M. E. Várgede Nyári forró napokon sajnos elég gyakran előfordul, hogy gondatlanságból, figyelmetlenségből több ezer korona kárt okoz a tűz. Országos méretben milliós értékek válnak így füstté. Mindnyájunk érdeke tehát, hogy a „piros kakas" ne jelenjen meg a háztetőn. Mert elég egy égő cigarettacsikk, vagy kéményből kiröppenő szikra, s már lángol is az épület. Dunaszerdahelyen is így égett le a képen látható nádfedeles ház. Mire a tűzoltók megérkeztek, belül már csaknem minden leégett. Vigyázzunk tehát minden szikrára, mert a tűz nem ismer kegyelmet! — ife — két. Kirándulásunk valamennyi résztvevője további munkája során felhasználja ezeket a tapasztalatokat. Köszönjük vendéglátóinknak ezt a felejthetetlen találkozást. Kár, hogy ilyen hamar véget ért! Dorna Sándorné, Párkány A LEGKISEBBEK ÜNNEPE Esős, szeles júliusi vasárnap délután. Az úton víztócsák jelzik a falun végigvonuló zivatar nyomát. A tomboló szél megnehezíti a járást. A rossz idő ellenére a község apraja-nagyja az óvoda udvarán gyülekezik, hogy tanúja legyen a hatévesek ballagási ünnepélyének. A szeszélyes időjárás nyomasztó hangulata nyomban feloldódik, amikor az ünnepeltek, vándorbottal kezükben s tarisznyával a vállukon, ballagásra készen megjelennek az óvoda ajtajában. A „Ballag már az óvodás“ átköltött búcsúdal ritmusára megkerülik az óvodát, homokozót, a virágdíszes kiskertet.
