Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1969-08-17 / 33. szám

oldalon helyezkedik el, ezzel biztosítja még nyáron is az alacsony hőmérsékletet a barlangban (az évi átlaghőmérséklet —2,75° C). Ilyen hőmérsékleten a jég nem olvadhat meg.

Az egész jégbarlang tulajdonképpen egy hatalmas jégtömeg, melyen a jég megszilárdulása közben különféle csodálatos alakzatokat varázsol. Meglelhető itt egy kis fantázia segítségével a Magas Tátra kicsinyített mása, temetői sírkövek, vízesés (Niagara), kápolna, rózsakert stb. A legcsodálatosabb azonban ez a 125 000 köbméternyi jég közelről. A jég, melynek vastagsága néhol a 60 métert is eléri, minden drágakőnél szebben csillog a fénytontó reflektorok tüzében. Olyan a jég, mint egy hatalmas könyv lapjai. Minden évben egy vékony réteggel szaporodik a vastagsága. A rétegek különböző szirtiek, attól függően, hogy az ez évi tél zord vagy enyhe volt. A barlang akkor a legszebb, amikor a látoga-Világhír és szépséghibák

Néhány szó a Dobsinai Jégbarlangról

Közismert, hogy kevés ország dicsekedhet annyi természeti szépséggel, mint Szlovákia. Ez a gazdagság azonban nem jogosít fel arra, hogy ezekkel a természettől ingyen kapott értékekkel rosszul sáfárkodjunk. Sajnos, sok példát hozhatnánk fel arra, hogy természeti szépségekkel zsúfolt vidékeinket, melyek minden bizonynyal világszerte ismert turistaparadicsommá válhatnának, nem építjük úgy ki, hogy versenyképesek legyenek Európa többi nevezetes kirándulóhelyével.

Érdekes lenne összehasonlítani kirándulóhelyeink fejlettségét, úthálózatunkat, szállodáink számát éS felszerelését egy fejlett idegenforgalmi ország hasonló berendezéseivel. Ez az összehasonlítás minden bizonnyal lehangoló statisztikai eredményeket jelentene illetékeseinknek.

A Dobsinai Jégbarlang világviszonylatban érdekességnek, ritkaságnak számít. Hozzá hasonló csak egy van Salzburg mellett Ausztriában. A barlang kb. 200 millió éve keletkezett. A föld alatti üregek másodkorú triászi mészkőből (hordalék és apró tengeri állatok lerakódása) képződtek. A föld alatti terméket a Hnilec patak mosta ki. A földmozgások összezárták a barlang alsó nyílását és kialakult a barlang jellegzetesen zsákra emlékeztető formája. A bevezető nyílás, a zsák szája, a barlang tetején, az északi árnyékos

tők moraja elhal a meglepetéstől. Ilyenkor a hatalmas jégdíszleteken muzsikál a csend.

Feltárása óta a barlang környéke nem sokat változott az esztétika javára. A barlang bejáratát egy szénraktárra emlékeztető fakerítés zárja el a külvilágtól. A barlang fából ácsolt „adminisztrációs" épülete, melyben jegypénztár és váróterem van, semmi egyéb, mint egy ócska falusi vasúti megálló. A kopott padok és asztalok nem segítenek ezen a benyomáson. Lent a völgyben éppen utat javítanak — mi sem természetesebb, mint hogy éppen a turisztikai idényben. Mindenki ott parkol személyautójával, ahol tud. A rendetlenség mindenütt általános. Az út mentén szétszórt néhány fabódéban frissítőt és emléktárgyakat árusítanak, de nyáron még a jégbarlang tövében sem hűvösek az üdítő italok. Ezeken a bódékon kívül van még egy ócska étterem. Tulajdonképpen ez minden, amivel vendéglátásunk kultúráját kívánjuk bizonyítani a hazai és külföldi vendégek előtt. Nem tudom megérteni, miért kell még huszonnégy évvel a háború után ennyire mostohán kezelni a világviszonylatban turisztikai látványosságnak számító jégbarlangunk környékét. Pedig e barlangot évente annyian látogatják, hogy számukat százezrekben lehet kifejezni.

Gágyor Péter

Jégből jött gyerekek

Ma már szinte természetes a tehenek mesterséges megtermékenyítése. Ezen senki sem botránkozik meg. A tudósokat régen foglalkoztatja a kérdés, a megtermékenyítés ezen módját miért ne lehetne alkalmazni az embereknél is. Ott ahol szükség van rá. Hiszen fiatal házasok ezrei évekig hiába várnak a gyermekáldásra, ha a férj nem termékenyítőképes. Miért ne tegyük lehetővé nekik, hogy kölcsönös megegyezés után gyermekük szülessen? A brémai Orvosi Kutató Intézetben néhány hónappal ezelőtt alapították meg az első spermatikus központot Európában, ahonnan mesterséges megtermékenyítéshez szükséges férfi spermiumot szállítanak nagyban. Az egészséges, önként vállalkozó férfiak spermáját itt megfagyasztják, és igénylés esetén továbbítják a hazai és külföldi orvosoknak.

A közelmúltban született meg az az első két gyermek, akiknek édesanyja mesterséges megtermékenyítés útiár

esett teherbe. Hét hasonló sorsú asszony még szülés előtt áll. Ez a lehetőség reménységgel tölt el sok fiatal házaspárt, az erkölcshajhászok azonban elítélik. Azt állítják, hogy az új élet fogamzása két ember bensőséges ügye, a mesterséges megtermékenyítés durva beavatkozás, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek. Miként viselheti el egy asszony annak a tudatát, hogy egy idegen férfi kénytelen onanizálni azért, hogy ő megtermékenyüljön?

Ez a nézet lassan megszűnik az orvosok és azon házaspárak között, akik gyermeket szeretnének. Dr. Kurt Sokol, brémai orvos kidolgozta о sperma fagyasztásának technológiáját. A spermát fagyasztott állapotban bárhová el lehet küldeni úgy, mint a virágmagokat. Szerinte a legnagyobb problémát nem a technikai kérdések tisztázása jelentette, hanem olyan magas erkölcsi és fizikai jótulajdonsógokkal rendelkező férfiak biztosítósa, akik alkalmasak erre a je-Utazás közben gyakran előfordul az emberrel, hogy megismerkedik a szomszédjával, elbeszélget vele. Nem azért, mintha különösebben kíváncsi volna a másik sorsára, véleményére, hanem csak úgy, unaloműzésből, vagy olvasnivaló híján. Ezek az ismerkedések és beszélgetések legtöbbször vontatottan indulnak, s megrekednek az olyan témáknál, mint az időjárás, az utazás fáradalmai, egy nemrég látott film, vagy tv műsor... Aztán az útitárs egyszer csak leszáll, s fél óra múlva már egyikükben sem él a találkozásnak még csak az emléke sem.

így vagyok ezzel én is valahogy, s hozzáteszem, nem szeretem, haszontalan időtöltésnek érzem az ilyen ismerkedéseket. Legtöbbször valami jó olvasmánnyal vértezem fel magam ellenük. Nem mindig sikerül persze, mert embertársaink között akadnak notorikus beTALÁLKOZÁSOK

Hogy a nagymama

szélgetők, akiket nem zavar az, hogy a másik olvas, vagy éppen töpreng valamin ... Ekképpen én is „áldozata" lettem már egy-egy unatkozó utasnak, de most esett meg velem először, hogy a fél órás beszélgetés bennem maradt, mint egy emészthetetlen étel.

Soványka, tizennyolc év körüli lány ül velem szemben, kamaszos testét csak hosszú, hullámos haja teszi valamivel nőiesebbé. Ujján szokatlanul vastag karikagyűrű. Tüntetőleg viseli, módfelett büszke lehet rá.

Beszélgetés közben kiderül, hogy most érettségizett — szlovák iskolában — s mivel nincs kedve tovább tanulni, otthon marad a falujában, nemsokára

férjhez megy egy szlovák fiúhoz, aki a helybeli szövetkezetben dolgozik.

Nem tudtam megállni, hogy meg ne kérdezzem, vajon a színmagyar szülők mi okból íratták őt szlovák iskolába?

— Hogy könnyebben érvényesüljek volt a válasz, s hangján éreztem, hogy soha egy pillanatig sem helytelenítette szülei akaratát. Kíváncsi voltam, mit ért az „érvényesülés" alatt, és hogyan is áll a helyzet az ő esetében. Azt felelte, biztonságot ad neki az a tudat, hogy tökéletesen bírja mindkét nyelvet, sosem jön zavarba, ha olyan társaságba kerül, ahol szükség van a szlovák nyelvtudására.

Szerényen megjegyeztem, hogy tucatjával tudnék említeni neveket szűk ismeretségi körömből, olyan fiatalokét, akik magyar érettségivel Prágában tanulnak atomfizikát, vagy Pozsonyban végeztek különféle egyetemeken és főiskolákon. „Érvényesülésüknek" tehát nem szabott határt az, hogy érettségiig az anyanyelvükön tanultak.

Érveim azonban nem találtak célba. Olyan példákat sorolt fel ellenérvként, amelyek állításom fonákját bizonyították. És sajnos, bizonyos fokig igaza is volt. Egyes alap, vagy középfokú iskoláinkban — főleg falun — a szlovák nyelv oktatása még nem áll olyan szinten, hogy tökéletesen felkészíthesse a magyar diákokat.