Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-08-17 / 33. szám
Az ötödik találkozón kedvezett legjobban az időjárás Dobos László beszélgetett a fiatalokkal Ю N О — — 'О I® > 'S N := < ^ A szlovákiai magyar ifjúsági mozgalom legjelentősebb eseménye a Nyári Ifjúsági Találkozó, az idei nyáron végre legalizálódott, és ifjúságunk szervezeti klubélete megfelelő politikai súlyt és kiérdemelt társadalmi rangot kapott. Az első ifjúsági találkozó csupa láng-lelkesedése után a hazai magyar szellemiség rangosabb képviselői kezdenek felfigyelni a szlovákiai magyar ifjúság munkájára. A második és a harmadik, vagyis az idei találkozót a szlovákiai szellemi élet magyarországi képviselői is megjelennek. A negyediken a „Sarló" még élő tagjai mellett, már a hazai nemzetiségi politika képviselői is részt vesznek. Az ötödik, vagyis az idei találkozót a szlovákiai ifjúsági szervezetek valamennyi képviselője meglátogatta, sőt a találkozó megnyitóján részt vett Róbert Harencár, о Szlovák Gyermek és Ifjúsági Szövetség elnöke, az SZLKP KB tagja is. Az ifjúsági találkozók az erőszakolt szervezés legkisebb vonása nélkül indultak. Szükségességüket az adott helyzet, az ifjúsági szervezet tökéletlen szerkezete határozta meg. Ifjúságunk élete így önszervezés által, de az elszigetelődés minden káros vonását kerülve, teljesedett ki. Tudatában kell lennünk tehát, hogy a szlovákiai magyar ifjúság csak e bevált módon törekedhet társadalmi érvényesülése egészséges formájának kialakítására. Először talán a pozitívumokról. Az újvári járás keleti peremén, Kéménd mellett, a Garam szigetén megrendezett találkozón rekord számban vettek részt a fiatalok. Az első ifjúsági találkozó 60 résztvevőjével szemben, Kéménd már közel 400 táborozót vendégelt. Továbbá az is pozitívum, hogy a szlovák ifjúsági szervezetek képviselőin kívül ellátogatott a találkozóra Michal Chorvóth, az Országgyűlés Nemzetek Kamarája Kulturális Bizottságának elnöke is. A Nyári Ifjúsági Találkozók jellege valahol a Nyári egyetemek és a táborozások között mozog, ha csak a fontosabb programpontokat vesszük figyelembe, mint dr. Czine Mihály irodalomtörténész előadását a magyar irodalom 50 évéről, Michal Chorváth előadását a magyar—szlovák együttélésről. Dobos László miniszter előadása a szlovákiai magyar társadalmi élet fejlődéséről és távlatairól, Duray Miklós tanulmánya az ifjúság önszervezéséről, vagy a magyarországi költők és néprajzkutatók előadásai és beszélgetései, bizonyító tényeket sorakoztatnak — melyek ifjúságunk intellektuális igényeit mutatják. A Michal Chorváth-tal folytatott vita folyamán felötlött az a kérdés, hogy miért nem alakul nálunk Szlovákiában egy szlovák—magyar barátsági szervezet, mely a túlérzékenységből fakadó kényes kérdésekre ennek a szervezetnek a gondozásában megjelenő kétnyelvű, vagy két nyelven megjelenő lapban adna higgadt fejjel, józanul mérlegelt, tudományos pontosságú választ. A politikai kérdésekkel foglalkozó viták arról adtak tanúbizonyságot, hogy Szlovákia magyar nemzetisége bízik a párt politikájában, és bízik problémáinak megoldásában. A magyar ifjúság sosem kért lehetetlent, csak annyit, amennyi minden polgárnak jár e köztársaságban, annyit, hogy jogaival és tetteivel sokat tudjon tenni a magyar nemzetiség életének formálásában, közvetve szocialista társadalmunk fejlesztésében anélkül, hogy egyéneknek, vagy csoportoknak (nemzetnek és nemzetiségnek) egyaránt kárára lenne. A szlovákiai magyar ifjúság céljául a legszebb politikumot választotta, az alkotó munkát. Ha a tíz napig tartó ifjúsági találkozó árnyoldalait is fel akarjuk mérni, abból az adatból kell kiindulnunk, amelyet a beszámoló első felében örvendetesnek könyveltünk el. A találkozónak kb. 400 résztvevője volt. Ilyen nagy számú csoport részére nem lehet olyan programot összeállítani, hogy minden embert egyformán érdekeljen. Sokat rontott a találkozó egységén a közeli kocsma, amely néha még a nagyon érdekes programtól is megvonta a táborozok egy részét. Sajnos a találkozó előkészítői sem voltak eléggé körültekintők, nem számoltak a Gorám túlsó partján elhelyezkedő istálló közelségével... Mindennek ellenére az idei Nyári Ifjúsági Találkozó jól sikerült. A találkozóknak már hagyományuk van. Most már azon kellene töprengeni, hogy milyen módon fejleszthetők tovább, még tökéletesebbé. Határozottan szükséges lenne a Nyári Ifjúsági Találkozókon elhangzott beszámolókat és előadásokat nyomtatásban megjelentetni. E fontos és kultúrpolitikai szempontból halaszthatatlan munkát az Új Ifjúság, a magyar fiatalok lapja vállalhatná magára. Azt hiszem, nemcsak a szlovákiai magyar fiatalok és nemcsak a fiatalok vásárolnák örömmel ezeket a kiadványokat. A Nyári Ifjúsági Találkozó jellegén változtatni kellene. Véleményem szerint külön kell választani a középiskolások találkozóját a klubok találkozójától. Helyzetünk már Megérett annyira, hogy ideje lenne egy szabad nyári egyetemet indítani, állandó székhellyel. Ezeken a nyári egyetemeken a nemzetiségi sors sajátos problémái mellett általánosabb kérdések is szerepelhetnének. Gágyor Péter ◄ Az ebédért hoszszú sor kanyarog Dobos László és középen Czine Mihály, Kis Mihály táborparancsnokhelyettes társaságában
