Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-08-10 / 32. szám
BEMUTATJUK a cseh MASTROIANNIT Václav Voska, érdemes művész azok közé a prágai színészek közé tartozik, akik, mint a mágnes vonzzák a közönséget. Szlovákiában elsősorban a filmvászonról Ismeri a mozilátogató közönség. Igaz, hogy a film elég mostohán bánik vele, mégis néhány felejthitetlen alakítást láthattunk tőle az öt bűnös, A fehér asszony, Ugrás a sötétbe, Gyilkosság hazai módra és más filmekben. Kellemes csengésű hangja annál közismertebb mivel Marcello Mastroiannit szólaltatja meg a külföldi filmekben, innen ered tehát beceneve „a cseh Mastroianni“. A televízió nézői előtt a „Színházba hívjuk önöket“ című műsorsorozata házigazdájaként vált közkedveltté. Amikor először találkoztam vele, egyéniségéhez kissé szokatlan hosszú hajat viselt. Nem divathóbortból, csak azért, mert szükség volt rá a bolgár nemzeti hős, Jura] Dimitrov alakjának megszemélyesítéséhez egy nyugatnémet televíziós játékban. Tavaly két hónapig Frankfurtban dolgozott és idén ismét visszatér az NSZK-ba. Prágában a Nemzetközi Televíziós Fesztiválon bemutatott Gyilkosság Frankfurtban — című klsfilmben a főszerepet alakította. Prágai lakásában a Vlnohradyn látogattam meg. Dolgozószobájának falait könyvek tapétázzák. Ezekből meríti azt a sok szép és nemes gondolatot, amellyel beszélgetésünk során bőven elhalmozott. — Tudom, hogy két kislánya van, de ha fia lenne, megengedné neki, hogy hosszú hajat viseljen? — kérdeztem a művésztől. — Ismerek jó és rossz, udvarias és neveletlen, ügyes és buta embereket. Meggyőződésem, hogy a haj méretei ezekre a tulajdonságokra nem gyakorolnak semmilyen befolyást. Csak úgy mellékesen, tulajdonképpen hol a rövidnek elismert haj határa és hány centinél kezdődik a hosszú haj? — Mit tart a legnagyobb értéknek az életben? — Bocsásson meg. hogy ilyen agyoncsépelt szavakat használok, de a legnagyobb értéknek a szabadságot, egyenlőséget, testvériséget és az igazságosságot tartom. — Ünnepnappá képes varázsolni a munkanapjait? — A hétköznapokat jobban kedvelem. Ilyenkor több a munka és kevesebb az ünneplés. — Ha lehetősége adódna rá, kivel készítene interjút a megközelíthetetlen államférfiak közül? — Szívesen elbeszélgetnék az adófizetési rendelet értelmi szerzőjével, megkérdezném milyen eredetű inspiráció sugallja zseniális ötleteit. — Árulja el, mikor a legboldogabb? — Olyankor mindig, ha valakinek örömet szerezhetek — Mit jelentenek önnek ,az Ilyen „kérdezz — felelek“ jellegű beszélgetések? — Haszontalan munkát, nem szeretek lényegtelen dolgokról beszélgetni. — Rengeteg elfoglaltsága mellett Jut-e szabad ideje önmaga számára? —- A szabad idővel azt hiszem mindannyian egyformán állunk. Minél kevesebb van belőle, annál nagyobb művészet hasznosan eltölteni. — Kik azok az embertípusok, akikre csodálattal tekint? — Mindenkit csodálok és tisztelek, aki az életben elér valamit és megingathatatlan jelleme van. Boldog lennék, ha egyszer én is ilyen vonalon szerezhetnék elismerést. — Gondolja, hogy a színészi hivatás nyújtja a művésznek a legnagyobb lehetőséget az igazmondásra? — Nem hiszem, hogy az igazmondás a színészi hivatás kiváltsága lenne. Az igazságot mindenhol meg lehet és szükséges megmondani, csupán bátorság kell hozzá. — Tud-e valamilyen bevált receptet a nők részére arra vonatkozóan, hogyan lehet a férfiakat a házimunkába való önkéntes bekapcsolódásra nevelni? Hogyne tudnék. Jó példával! Mitől fél az életben a legjobban? A buta emberektől! Beszélgetett: St. VraStlak A felvételt I. Jelinek készítette Lélegzetállitó például a gyárat ostromló katonák és munkások csatája előtt a gyár szirénájának totálfelvétele, amely váltakozik a trombitás nagyközelijével. A főszerepet a később európai hírnévre vergődött Dénes Oszkár játszotta. Szinte alig lehet itt minden felbukkant tehetséget feljegyezni. Ugrásszerűen bukkantak fel újak, mint például Fejős Pál, vagy Bolváry Géza rendezők, a szi-A Tegnap című filmben Lázár Lajos és Orbán Dezső rendezők Európában először vittek filmre éhes munkásokat és sztrájkot. Ebben a filmben kapta élete első szerepét a későbbi nagy hírnévre szert tevő Dénes Oszkár. neszek közül pedig Petrovics Szvetiszláv, Putty Lia, Gaál Franciska, Korda Mária, Várkonyi Mihály, vagy a Frankenstein és Drakula sorozat színésze, Lugosi Béla, az idegfeszitö filmtörténetek klasszikussá nőtt figurája. Kár, hogy a tanácsköztársaság nagy gárdája kényszerből búcsút mondott Magyarországnak. Kordát például letartóztatták, a többiek pedig áttették szék-Földes Imre drámájából készült A császár katonái cimü film, amelyet Balogh Béla rendezett. Főszereplője a később német és amerikai filmek hősnőjévé emelkedett Putty Lia. A férfi főszerepet Reinhardl tanítványa, Dénes György játszotta. Korda Sándor a tanácsköztársaság uralma alatt befejezett filmje, a Mary Anne. A női főszerepet a kor híres „sztár‘‘-ja, Lenkeffy Ica, a férfit pedig a későbbi Kossuth-dijas Uray Tivadar alakította. helyüket szabadabb égbolt alá. A magyar filmgyártás évekig szünetelt, Horthyék csendőrsége pedig kitehette a filmgyárak kapuira a táblát, Landsteiner rendőrtanácsos szövegével: „Mindent megtettünk.“ SZÜTS ISTVÁN (A dokumentációs felvételeket a szerző készítette.) Vígjáték Is készült a tanácsköztársaság filmműtermalben. A Tilos a csók-ot Balogh Béla rendezte és a korabeli sajtó szerint nagy sikere volt. A darabot az idősebb nemzedék szivét megdobogtató művésznevek játszották: Matyasovszky Ilona, Lóth lia, Dénes Oszkár, Erdélyi Géza, Papp János és Kábák Győző. 1 1 1 ' '• *T7T~ I "
