Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-08-10 / 32. szám
Szentendrének majd nem két tucat műemléke van. A legrégibb közöttük kétségtelenül a XIII. századbeli alapokon nyugvé, várszerfien épített kétemplom. a melyet Mátyás Idején gétikus stílusban átépítettek. A tűrök alatt elpusztult. Berendezése jórészt az 17D0-as évek végéréi való. és a tv képernyőjéről egyaránt jól ismert művészek — Psota Irén, Básti Lajos, Módi Szabó Gábor, Bazilidesz Zoltán, Szabó Gyula, Sztankay István és mások — tolmácsolásában. Elsőként a XVII. századból való, ismeretlen szerző műve, a „Comico tragoedia" elevenedik meg. Elöljáróban elég annyit tudni róla, hogy első nyomtatott példányai Lőcsén készültek 1646-ban. Még a XVII. században három kiadást ért meg, tehát nagy sikere lehetett a gazdag, a szegény és a parasztnyúzó szász ispán sorsát tárgyaló műnek. Sikerét nemcsak formás, tetsze-Új FESZTIVÁLVÁROS: 4 A szentendrei Dunapart ést fái, szemben a Pap-szigettel, a kempingezők paradicsomával, ahol még turlstaáruház is van. Az árnyas fákkal borított sziget sokszorosított képével gyorsan találkozik a csehszlovákiai turista: a tízforintoson ugyanis fánké fánosnak a szigetről festett képét találjuk. Alighanem kevesen tudják, hogy az egyik legrégibb középeurópai városka, a festői fekvésű, mediterrán emlékeket ébresztő, művésztelepéről hires magyarországi Szentendre. Környékéről 15—20 ezer éves, kőkorszakbeli leletek kerültek elő és itt találták meg földrészünk legrégibb, cserépbe égetett kocsiábrázolását. Aki pedig olvasta Jókai feledhetetlen regényét, annak az egyik hegyrefutó utca ismerős lesz: abban lakott a Rab Ráby hőse. Az idén először, Szentendre történelmi ihletésű főterén megrendezik a régi komédiák fesztiválját. A színházak függönyei mögül kiszorult, könyvtárak polcain kallódó magyar darabok közül július 5—20 között két régi magyar játék kerül a nézők elé, majd évről évre újabbak követik. Műsorra kerülnek moralitások, iskoladrámák, szatírák, népi mókák. A fesztivál művészeti vezetője Békés András, a budapesti Opera rendezője felismerte ugyanis, hogy az ősrégi magyar színjátszással és drámával a kőszínházak keveset törődnek. Az idén egy komédiát és egy operát láthatunk kiváló, filmről tös, könnyed verselésének köszönheti, hanem annak is, hogy Írója az elnyomott jobbágyok sorsának javításáért ragadott lúdtollat. A másik szentendrei „csemege" a „Pikko herceg és Jutka Perzsi“ csúfondáros, gúnyos, helyenként harsányan komikus daljáték Pikko kalmük herceg és Jutka Perzsi tatár hercegnő-.hóbortos szerelméről, amelyet egy varázsló, egy dadogó kalmük követ fűszerez Ypsilon ország Gömböc nevű székvárosában. Az egykori komponista Chudy József, a pozsonyi Erdödyek karmestere volt, működött Galgócon is (Hlohovec). — Alighanem van valami jelkép, hogy Szentendréről került elő Európa legrégibb kocsi ábrázolása — mondta mosolyogva Békés András, majd tréfásan megjegyezte, hogy Szentendre népe az új kocsitulajdonosokról sem feledkezett meg. A Duna-övezte, festői Pap-szigeten ugyanis a határokon túlról jövőknek ezerszemélyes kempinget rendeztek be. Irta és fényképezte: Sz. I. щ ю ь 7jm ШМ1 TétiáCSKOIJáRSASÁG filmművészete „Mindent megtettünk" — mondta Landsteiner rendőrtanácsos Ferenc József császárnak 1881. december 9-én, éjfélkor, amikor az egyik bécsi színház leégett és vagy négyszáz ember vesztette életét a tűzben. Valami ilyesmit mondhattak a tanácsköztársaság bukása után Horthy nyomozói is, amikor lefoglalták a 133 nap alatt készült 31 müsorfilmet és a híradók számtalan tekercsét. A „munka" annyira tökéletes volt, hogy a csendőrök a filmhíradók alapján szedték össze a vádlottakat, a bíróságok pedig Ítélethozatalnál megdönthetetlen bizonyítéknak használták fel. A lefoglalt tekercseket a budapesti parlament titkos könyvtárában őrizték, ahonnan a felszabaduláskor Moszkvába kerültek. Tíz év előtt egy szovjet filmarchívum visszajuttatta valamennyit a magyar fővárosba. Mindent megmentettek tehát és belőlük meg lehet vonni az 1919-es magyar filmgyártás körvonalait. A magyar filmgyárakat 1919. április 12-én államosították és így — a Szovjetuniót megelőzve, az akkori budapesti, a világ első szocializált filmművészete volt. I Az államosítást lelkesedés fogadta, a műtermekben lázas tevékenység indult meg. Mértékére jellemző, hogy 133 nap alatt 31 műsorfilm készült el, híradók pedig hetenként jelentek meg. A legjelentősebb szerepet Korda Sándor, az angol filmgyártás későbbi varázslója vállalta, aki az első világháború utolsó éveiben a kolozsvári Janovits-féle filmgyárban mutogatta oroszlánkörmeit. Ave Caesar címmel egy Habsburg főherceg szerelmi kalandjainak áldozatát, egy szegény parasztlányt ábrázolt, aki bosszút áll csábitóján. A Yamata egy felszabadult néger rabszolga életéről szólt, a harmadik, a Fehér rózsa, Jókai témájának filmváltozata. Valamennyi forgatókönyvét az a Vajda László irta, aki a proletárdiktatúra alatt még négy film forgatókönyvét vetette papirra, s később Brecht-tel együttműködve igazította a felvevőgép lencséje előtt a Koldusoperát. Fia Ladislao Vajda névvel ma hires spanyol filmrendező. A Jön az öcsém cimű film egy rendkívül hatásos vers megfilmesítése. Rendezője Kertész Mihály, a proletár dramaturgiai munkaközösség egyik vezetője. Kertész Michael Curtiz névvel vonult be a nemzetközi filmtörténetbe. Ugyanebben az esztendőben került filmvászonra a világ első Gorkij-filmje, mégpedig az A pénz. Nem hiába volt ez a legsúlyosabb mondanivalójú film, rendezője, Pallós Sándor életével fizetett érte. Az alkotót 1919 őszén, a tanácsköztársaság bukása után halálra kínozták Horthy csendőrei. Pallós alighanem a filmművészet első igazi vértanúja. Nagyon érdekes, hogy a proletárdiktatúra alatt a magyar fővárosban maradtak a külföldi filmművészek is. Joseph Stein, Cornelius Hintner rendezők együttműködtek Kordával, Kertész-szel, Vajda Lászlóval, vagy éppen Balázs Bélával (aki a filmhivatal vezetője volt) és Lukács György miniszterrel. Itt maradt egy bátor olasz színésznő is: Carmen Cartellieri. Nemcsak magyar parasztjátékot forgattak, hanem sok regény filmváltozatát is. A magyar Garas Márton pedig — aki a hires Reinhardt színészeként kezdte pályafutását Berlinben — például Upton Sinclair és Dickens egyegy művét filmesitette meg. Mások Strindberghez, Bulwerhez, Hall Cain-hez, Zolához fordultak ihletért. Sajnos, a műsorfilmek egy része még valahol kallódik. A megmaradtak közül legjelentősebb a Tegnap, amely Európában először ábrázol gyári munkásokat, sztrájkot, éhes embereket. Rendezője Orbán Dezső és Lázár Lajos volt, mindketten tudatosan komponáltak.
