Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-07-20 / 29. szám
lakói fizetve. Ha az emberek művelődési vágyán, akkor a faluból 32 fiatal a főiskolákon tanul, 180 gyerek pedig a középiskolákon és technikumokban. Mindezt aprólékosan mondja el nekem Titova elnöknő, hogy képet alkothassak magamnak fejlődésükről . — Persze mindez nem az én érdemem — mondja szerényen. — Igaz, hogy idestova 10 éve dolgozom a szövetkezetben, mint növény- és kertészeti mérnöknő, de az elnökségem még egészen friss, alig egyéves. Elqdömet jó munkájáért felsőbb vezetéssel bízták meg. Igyekszünk mindent megtenni, hogy a dolgozó asszonyok munkáját megkönynyítsük. Erről magam is meggyőződhettem. Főleg a gyermekekről való gondoskodás van magas színvonalon ebben a bolgár faluban. Negyven gyermeket befogadó szezán bölcsődéjük van. Hetven gyermek jár az óvodai napközibe, 20 gyermek pedig az egész napos iskolai előkészítőbe. Egész évben üzemel a tej-étterem a kisgyermekek számára, ahol egészen pici babákról is szakszerűen gondoskodnak, 3 óránként elkészítik számukra a tápszert. A nagyobb gyermekek pedig különféle tejes ételeket kapnak. Ezután a szót a szövetkezet párttitkára veszi át. Simion Christov Bahcsevansky itt született ebben a faluban. A falu kommunistáival még 1942—44-ben öszszenőtt, hiszen együtt harcoltak a partizán háborúban a német fasiszták ellen, itt a falu határában, Ö azután a katonasággal a honvédő háborúban bejárta Európát; századosi rangig vitte. Majd ismét visszatért falujába, ahol a 300 tagú pártszervezet titkári teendőit bízták rá. — Én bevallom, büszke vagyok rá, hogy asszony az elnök, és hogy ilyen asszony. Mert a bulgár nő ezen a vidéken még nagyobb utat tett meg az egyenjogúságáért, mint bármely európai államban. Sztojanka Titova mérnöknő az előbbi munkabeosztásban megmutatta, hogy rátermett erre a funkcióra. Férje is a falu szülötte és Plovdivban a Zöldségtermesztő Intézet igazgatóhelyettese. A tény az, hogy szaktudásával ő is sokat segít feleségének a zöldségtermesztés terén, mely nálunk egyik főtermény. Ezenkívül még búzát, rizst, cukorrépát és gyümölcsöt termelünk. Állattenyésztésünk pedig főleg szarvasmarhából és juhokból áll — fejezte be a párttitkár. Közben kiértünk a széles mezőkre, ahol csak a távolban kéklenek a hegyek, A nagy trák síkságon csak itt-ott egy-egy domb juttatja eszünkbe a nagy múltat, hogy ezen a réten legelt az a büszke trák csikó, melyet az ismeretlen festők ecsetje száz és száz emberöltő előtt meg1. Üdvözletünket küldjük a csehszlovákiai asszonyoknak 2. Sztojanka Titova, a szövetkezet elnöknője, eperterméssel 3, Simion Christov Bahcsevansky párttitkár 4, Ez az eper exportra készül S. A bulgár táj jellegzetes építészeti remeke örökített. Ma itt gyönyörű ízes epret termelnek. Olyan nagy területen, amilyet eperültetvényben még sohasem láttam, Az eper átmérője az 5 cm-t is mégha-Inrl in, — Az asszonyok téli foglalkoztatását eddig még nem oldottuk meg. De ez évben befejezzük a hatalmas üvegházak építését és egész télen primőr-árut fogunk termelni, főleg uborkát és paradicsomot — világosít fel az elnöknő. Az eperszedő asszonyok mosolyogva veszik tudomásul, hogy lefényképeztem őket, majd megkérdik — látni fognak bennünket a csehszlovákiai asszonyok is a lapjukban? — Igen, — Akkor írja meg, legyen szíves, hogy Rada Bujanova, Vida Markova, Ivana Nedelcsova, Nika Gamkova, meg a többiek, mind-mind forró üdvözletüket küldik és sok sikert kívánnak munkájukhozl — Nagyon sokat dolgoznak a mi szövetkezeti tagjaink — veszi fel ismét a beszéd fonalát Sztojanka Titova. — A föld gazdag, de fösfény és mindent csak szorgos munka árán ad meg nekünk. Mi pedig, ha lehet, kicsikarjuk tőle. Szavai még búcsúzás után is sokáig a fülemben csengtek, amikor az édenkert gyanánt termő bulgár földeket láttam. Irta és fényképezte; SZARKANÉ L. ERZSÉBET
