Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1969-07-13 / 28. szám

Mb V «» . «*wä» 'S'1 i ,i>i \L) A budapesti Széchenyi kézirattár veze­tője ősz hajú, tudós asszony: dr. Csapodi Klára. Egyszerűen öltözködő, mindig mo­solygós, segítségre kész, szerény egyéniség. Európa alighanem legdrágább és legszebb könyvei, Hunyadi Mátyás király corvinái között él. Egyik legnagyobb tekintélyű ku­tatónk. aki a nagy renaissance uralkodó könyvtárát, a Bibliotheca Corvinianát „hivatalból“ ismeri. — Mátyás király budai könyvtára a pa­lota keleti, tehát a Dunára néző szárnyá­ban volt elhelyezve — mondja. — Saját könyvmásolói és miniátorai voltak, könyv­tárosai pedig messze földön híres huma­nisták, mint Galeotto Marzio, Taddeo Ugoletto. A több nyelven beszélő király gyakran menekült az országiás gondjai elől a hűs falak közé, és a viták hevében nemegyszer a keze ügyében levő kötetek­ből olvasta érveit ellenfelei fejére. Köny-■\j»L I "]*> ЯЬ \ МЛ. tilt ■4 1114 i____ t Az ún. R&nsamus corvina. A trónon Mátyás és felesége. ORVINÄK К Ö z ő T T veinek száma kétezer lehetett, de akadnak kutatók, akik ötvenezerre becsülik. Tud­nunk kell, hogy a corvinákat kézzel írták, festették, színezték, legtöbbször dúsan ara­nyozták, sőt ékkövekkel is díszítették. A budai könyvtár hírét mát a kortársak messze földre elvitték, A gyűjteményből nem hiányoztak az ókori görög, latin írók, a kor humanistáinak művei, sőt a drámák sem. A Széchenyi Könyvtár őrzi Plautus Amphitrio című komédiáját, amiből arra lehet következtetni, hogy az udvarban ismerték a korabeli olasz színházat, és va­lószínűleg elő is adták a darabokat. A klasszikusok közül Xenophon, Cicero, Ter­­tullianus, Tacitus, Quintillianus, Philosta­­tus, Bessarion és mások művei is megtalál­hatók voltak a könyvtárban. Ma mindössze százhetven hiteles corvi­náról tudunk. Ezekből Magyarországon 45 van. 1877-ben Abdul Hamid szultán küldött haza tizenkettőt. Az Osztrák Nem­zeti Könyvtárból pedig 1933-ban tizenhat került vissza. Külföldön Prága, Bécs, Ber­lin, Brüsszel, Cambridge, Detroit, Firenze, Holkham Hall, Oxford, Olmütz, Párizs, Párma, Róma, Salzburg, Velence, Verona és Zágráb könyvtárában őriznek féltve őr­zött kincsként egy vagy két darabot. Ezek­ből sajnos, a második világháborúban is megsemmisült néhány. A Varsóban őrzött Chrisostomos corvinát az ottani Egyetemi Könyvtárban a németek megsemmisítették. A Széchenyi Könyvtár harminchárom pél­dányt őriz, az Egyetemi Könyvtárban ti­zenegy van, s Győrben is van egy. Azt gyanítjuk, hogy még számos lapul felfede­zetlenül a könyvtárak mélyén. Mátyás majdnem ötszáz éve, 1464-ben alapította könyvtárát. Nem hiányoztak be­lőle az irodalmi, a történeti, teológiai, mi­tológiai, szónoklattani, nyelvtani, nevelés­tudományi és filozófiai művek, ahogy csillagászati, földrajzi és növénytani mű­vek is találhatók voltak a gyűjteményben, továbbá orvostudományi, építészeti és had­tudományi témájú könyvek is. A látszat ellenére is tudatosan kiépített könyvtár volt. Számos állandó megbízottja külföldön vásárolt könyveket, másokat Itáliában, vagy Budán másoltatott. Saját nyomdája is működött Budán, vezetője Hess András volt. A köteteket nyelvek szerint csoporto­sították. A könyvtár előcsarnokában kap­tak helyet a görög és általában a keleti kéziratok, a másik teremben a latin gyűj­teményeket helyezték el. Mátyás király halála után a budai könyvtár köteteit széthordták. Mikor a tö­rökök a mohácsi vész után elfoglalták Budát, a ritka, keresett műveknek hűlt helye volt. A legértékesebb kódexeket Bécsben, Velencében és Európa nagy vá­rosaiban fejedelmi udvarokban, magán­könyvtárakban őrizték. A ritka értékű corvinákat selyem közt, üveglappal elzárva őrzik, nehogy fény érje, vagy a hőmérséklet ingadozása megrongál­ja őket. t? 141 IV Szüts István A Graduate egyik részlete, amelyben a világi és vallásos elemek keverednek. 47 ragyogó iniciálét tartalmaz, melyek közül a feltámadást mutatjuk be. A háttérben a budai vár, és a — római zsoldosok —, de a fejedelmi udvarok örömeit is ábrázolja a miniátor. A szerző felvételei Este még zuhogott azl adtam a reményt, hog* kazanlaki rózsaszüretefl mintha varázspálcával! egyet, az ég azúrkék« díszként viselt a vall (akár fnfviftlialiiÄl Bő, és már fel­­■eszt vehetek a I De reggelre, Ihintottak volna rfénylett és csak t egy-egy puha Rózsaillattal keveSdudahangot ho­zott a nyári szellő Я rózsamezők felől. Én pedig sok más I^Böldi vendéggel és kazanlaki őslakossá ugyancsak szapo­­ráztam a lépteimet^Iogy oda érjek, ahol a mesés népviseletbe öltözött lányok és legények a rózsák istennőjének tisztele­tére rituális táncukat lejtik. Dalolnak és táncolnak, hogy illatos rózsamezőiket áldja meg a természet dús olajtermés­sel. Közben a mély kosarak egyre telnek rózsaszirmokkal. A feldíszített csacsifo­gatok hordják a termést a présházba.' Csacsogás, nevetés, dal- és rózsaillat, ez jellemzi a rózsa szüretet. Ezen a környéken körülbelül 400 éves a rózsatermesztés. A rózsák völgye pedig 300 éves. Szájhagyományok szerint Da­­maszkuszból származik az olajrózsafajta. De tulajdonképpen itt talált otthonra, mert annyira megkedvelte az éghajlatot és a talajt, hogy a kazanlaki, illetve a rózsák völgyéből származó rózsa adja a világon a legtöbb és legfinomabb illatú olajat. A bulgár rózsaolaj őshazája Ka­­zanlak, Karlovo és Botak környéke. Míg Damaszkuszban csak illatosító rózsavizet főztek, itt már elkezdték a rózsaolaj elő­állítását is. És ezzel kereskedtek, Hét­pecsétes titokként őrizték a rózsaolaj előállításának receptjét. Annál is in­kább, mert mind a keleti, mind a nyu­gati piacokon a nagy úriházak, illetve a háremek arannyal fizettek az illatos olajért. Az olaj súlyának háromszorosát adták aranyban. Nem csoda, hogy őriz­ték mesterségük titkát, hiszen ahány rózsafajta, annyiféle illat. Amilyen arányban keverik a rózsát, annyival többfajta illatot tudnak elővarázsolni. Ez később egyre fontosabbá válik, mert egyre terjed a kozmetikai ipar, amely illatos kenőcsöket, pomádékat, parfü­möket állít elő, és az illatosítás alap­anyaga a rózsaolaj. Az ember alig hin­né, hogy több mint ötezer féle rózsa-Hiteles az a corvina is, amelynek egy kezdőbetűjét mutatjuk be. Л finom kéz­zel készült ábrázoláson a zsidók bevonu­lását látjuk Kánaánba. Elöl Józsua, fent balra Jehova. A háttérben azonban Vise­­grád stilizált tornyai látszanak.

Next

/
Thumbnails
Contents