Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-07-13 / 28. szám
ш ш fajta van a világon. Ebből a fele díszrózsa. A másik feléből különféle illatosító szereket nyernek, rózsavizet, rózsa - olajat és Flprentin viaszkot. A rózsaolajtermelők finom olajukkal bejárták a világot. Télen pedig őket keresték fel idegen kereskedők. Ennek is tulajdonítható, hogy a rózsatermelők képezték a bolgár nép haladó rétegét. A rózsatermelő vidéken voltak a legnagyobb felkelések, s itt született meg az ellenállási mozgalom. A felkelők a zászlójukra mindig rózsát tűztek. Ez jelképezte számukra a szabadságot és hazaszeretetet. 1 Hogy miként jöttek rá az emberek, hogy a rózsa olajot tartalmaz, azt csak a legendákból sejthetjük. A hagyomány szerint férjhez ment egy dúsgazdag indiai hercegnő. A menyegzője, mint a mesékben szokott lenni, hetekig tartott. Egy nagy medencét megtöltöttek rózsavízzel, ahonnan szökőkút lövellte a magasba az illatos vizet. A gyermekmenyasszonynak az egészből a rózsavíz szökőkút tetszett a legjobban, és órákig elüldögélt mellette. Közben észrevette, hogy a fáklyák fényében a rózsavízben szivárványként ragyog sok-sok apró cseppecske. Ezt elnevezte gyermek-férjéről, akit Etárnak hívtak. Talán innen ered az Eterikus olaj neve, melyet a rózsából nyernek, amelynek tulajdonságai után jól felszerelt kutatóállomósok kutatnak. Amíg a rózsaszirmokkal telt kosarakat szaporán hordják a présházba, elbeszélgettem a kazanlaki rózsaintézet tudományos dolgozójával, Rajcsu Cvetkov elvtárssal, és sok érdekes dolgot tudtam meg a kutatóállomás munkájáról. Bulgáriában 1908-ban kezdődött a tudományos kutatás az Eteor rózsaolaj előállítására, állami támogatóssal. 1921 - ben nagy rózsoültetvényeket hoztak létre. S evvel együtt ezen a vidéken termelni kezdték az ánizst, köményt, oleandert, majoránnát, rozmarint, kaprot és más növényeket, hogy belőlük olajat nyerve, gyógyszerként is felhasználják. A háború alatt azonban az ültetvények nagy része elpusztult. 1944-ben, 25 évvel ezelőtt ismét működni kezdett a kutatóállomás. Először két tudományos dolgozóval, akiknek száma immár tizenhétre szaporodott. Jelenleg a 40 tagú kutatócsoport a rózsán kívül mentha, levandula és rezeda növényi olajkutatással is foglalkozik. A Bulgáriában levő legnagyobb levandulaültetvény a nem messze fekvő Sipka faluban van, ahol 8 hektár területen termesztik. Természetesen a fő figyelem a rózsára irányul, Hiszen Bulgária rózsaolaját az egész világpiacon Ismerik s ma is arannyal fizetnek érte. A francia parfümök illatát is mind a bolgár rózsaolajból nyerik. De hogy miért olyan utolérhetetlenek a francia kölnik, ez már az ő vegyészeik hagyományos titka. Ezért nem Is csoda, hogy nagy erőfeszítéseket tesznek a rózsa betegségének leküzdésére, a rozsdára. Ezen a téren mór szép eredményeket értek el. A kazanlaki rózsaintézet 270 féle rózsát tart számon kísérleti parcelláin, és 40 más kutatóállomással tartja fenn a kapcsolatot. Eszerint a bolgár rózsatermelők már nem bízzák termésüket a rózsák istennőjére. A hit mór csak dalaikban, táncaikban nyilvánul meg. Közben hozzánk érnek a szüretelők, rózsát tűznek a mellünkre és táncolják vérpezsdítő „kolo" körtáncukat, körükbe vonva egyet-egyet a nézőközönségből is, hogy együtt ünnepeljük a legszebb szüretet. Irta és fényképezte: 4 SZ. LÉVAY ERZSÉBET 2 1. Amerre a szem ellát, rózsa és rózsabokor. 2. Ml még ez évben csak a rózsabokrétát tűzzük ki a vendégeknek, de jövőre mi is szüretelünk. 3. A kazanlaki asszonyok tréfás dalokat énekelnek. 4. Egy nagy kosár illat. 3. Mindenki, aki a kezét lábát bírja, jöjjön közénk táncolni. 6. A duda és szépen szóló guzlica szolgáltatja a zenét a rózsaszirom szüretelőknek.
