Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1969-06-22 / 25. szám

AZ IMPERIALIZMUS EUENI HARC SIKERÉNEK ZÁLOGA az egység megteremtése

A hetvenöt kommunista és munkáspárt moszkvai tanácskozásának célja erősíteni a kommunista mozgalom egységét, a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus alapján. A Kreml palota György-termében elhangzott elvi állásfoglalások olyan konkrét javaslatokat is tartalmaznak, amelyek az egység kialakításának előmozdítására gyakorlati szervezeti formákat is keresnek, ajánlanak.

Gustáv Husák első titkár, a CSKP küldöttségének vezetője (felvételünkön mellette • dr. Lubomír Strougal és Stefan Sádovsky elvtárs látható) június 11-i felszólalásában azt mondotta: „küldöttségünk nagyra értékeli azt az éber, reális és konkrét magatartást, amellyel az SZKP vezetősége a mai világ, a nemzetközi munkásmozgalom és a szocialista tábor alapvető problémáit megközelíti." Részletesen elemezte hazánk belpolitikai helyzetének problémáit, alakulását. Végezetül hangsúlyozta: Tettekre, konkrét politikai munkára van szükség.

A CSKP KB májusi plenáris ülésének határozata

AZ ALKOTÓ MUNKA BIZTOSÍTÉKA

A CSKP KB plenáris ülése 1969. május 29 és 30-I tanácskozásán a KB elnöksége Husák elvtársnak,, a CSKP KB első titkárának beszámolója alapján felmérte a jelenlegi politikai helyzetet, és kitűzte a párt legközelebbi feladatait, amelyeket a XIV, pártkongresszusig a jelenlegi válságos helyzet megszüntetése s a társadalmunkban fennálló állapotok rendezése érdekében kell teljesíteni. A központi bizottság a párt további munkájának s minden kommunista tevékenységének irányelveként jóváhagyta Husák elvtárs beszámolóját. A CSKP KB határozatokat hozott, amelyek kitűzik pártunk jelenlegi konkrét feladatait.

Husák elvtárs beszámolójában többek között a következőket mondotta:

„Nagyon világosan meg kell mondanunk a pártnak és a társadalomnak, milyen helyzetben vagyunk, milyen kiutat látunk belőle, mit akarunk és mit nem akarunk, és mire törekszünk. Fontos, hogy minden párttag, minden állampolgár világosan tájékozódjék a párt politikájáról, s eszerint orientálódjék.

Miről van szó:

1. Arról, hogy a marxi—lenini tanok elvi alapjainak, a pártépítés és élet lenini alapelvei szellemében, a központi bizottság által elfogadott politikai platformon helyreállítsuk pártunk egységét, s Így fokozzuk az egész párt akcióképességét, forradalmi harci szellemét.

2. Arról, hogy helyreállítsuk a kommunista párt vezető szerepét társadalmunkban, főként a tömegszervezetekben és a Nemzeti Front szervezeteiben, az állami szervekben, gazdasági és kulturális vonalon.

3. Arról, hogy államunk súlyos gazdasági problémáinak megoldására irányuló globális intézkedéseket tegyünk vagy készítsünk elő.

4. Arról, hogy megerősítsük a szocialista államnak mint a munkásosztály és a dolgozó nép hatalmi szervének a funkcióját.

5. Arról, hogy elvileg rendezzük kapcsolatainkat a Szovjetunió és a szocialista országok kommunista testvérpártjaival. £ kapcsolatokból következnek államunk külpolitikájának alapelvei.

Mind az öt említett, kölcsönösen összefüggő terület válságos helyzetbe jutott. Megoldásuk is kölcsönösen összefügg, feltételezi egymást. Ezért globális intézkedéseinknek és a központi bizottság határozatainak is komplex áttekintéssel kell felmérnie és kezelnie a döntő kérdéseket.

Ma mindnyájan feltesszük a kérdést, miért alakult úgy a fejlődés, ahogyan ismerjük, miért ment keresztül népünk annyi megrázkódtatáson az elmúlt 16 hónap alatt, mit kerülhettünk volna el, s mi elől nem lehetett volna kitérnünk. Kimerítő választ csak részletes elemzés adhat. Az elmúlt év és az Idei első hó-* napok válságos fejlődésének fő okát abban látjuk, hogy a problémák felhalmozódása mellett ja megújhodási és demokratizálódási folyamatot nem szabályoztuk, és irányítottuk szilárdan koncepció szerint, hogy

a párt megengedte az ösztönszerű társadalmi mozgást, amelyben a szocializmushoz hű egyének többségének pozitív aktivizálódása mellett arra is tér nyílott, hogy antiszocialista társadalmi erők és párton belüli különféle opportunista csoportok szintén belépjenek a politikai életbe.

Államunk ilyen belpolitikai fejlődése, amellyel szemben a pártvezetőség nem védekezett eléggé, nemcsak lakosságunk egy részében, hanem a szövetségi kötelékekkel hozzánk fűződő államok testvéri kommunista pártjaiban is feltétlenül kételyeket keltett.

Ilyen volt a helyzet, amikor pártunk központi bizottsága április 17-én elhatározta, hogy megkeresi a kiutat. Megtettük az első lépéseket a felelősség, a fegyelem, a rend, és a szocialista törvényesség betartásának szilárdítására. Persze, még nem mondhatjuk, hogy már kialakult az állampolgárok jogai és kötelességei közti kellő egyensúly, hogy már megszűnt a bomlás, az anarchia és az ösztönösség minden tünete. E téren még rendkívül sok munka vár ránk.”

A továbbiakban dr. Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára a párt vezető szerepéről, a pártélet s a pártmunka lenini normáinak, elsősorban a demokratikus centralizmus elveinek betartásáról szólott. Foglalkozott a Nemzeti Front szervezeteinek tevékenységével, az ifjúság nevelésével, majd népgazdaságunk helyzetét elemezte.

„Valamennyi szocialista ország közül a ml gazdaságunkban a legrosszabb ma az irányítás. Az irányítás helytelen formáinak egyoldalú, általános bírálata a múltban és a gazdasági eszközök meg a piac önműködő hatására vonatkozó romantikus elképzelések gyakorlatilag a tervszerű irányítás felszámolásához vezettek. A bürokratikus irányítás szélsőségéből minden felkészülés nélkül más szélsőségbe estünk, s Jóformán megszűnt minden irányítás.A negatív irányzatok ez év első negyedévében is tovább terjedtek. 1969 első negyedévében az ipari termelés csak 3,8 százalékkal, a munkatermelékenység az iparban 2,8 százalékkal növekedett. A közszükségleti cikkek gyártása pang, az építőanyagok termelése az elmúlt év színvonala alatt van. És hasonló a helyzet más ágazatokban is, például a textil-, készruha-, cipő-, és élelmiszergyártásban. A kivitel a szocialista országokba 10 százalékkal, a kapitalista országokba 5 százalékkal alacsonyabb. A lakosság bevétele továbbra is gyors ütemben emelkedik. Az első negyedévben a bevétel 15 százalékkal magasabb volt, a bérek 12,5 százalékkal, az ipari dolgozók átlagos bére kb. 7,8 százalékkal. A kiskereskedelemben több mint 16 százalékkal emelkedett a forgalom. Nem kell hozzá közgazdasági képzettség, hogy lássuk, ez a néhány szám arra mutat, hogy népgazdaságunk veszélyes irányban halad. Újból átléptük a befejezetlen építkezések tervezett számát. Rosszabb a helyzet a lakásépítés terén. Nem teljesítjük egyes mezőgazdasági termékek felvásárlási tervét.

A CSKP Központi Bizottságának elnöksége májusban nagyon részletesen foglalkozott népgazdaságunk helyzetével. Nézetünk szerint ezért:

1. teljes mértékben fel kell újitani a párt vezető szerepét a népgazdaságban, a központtól egészen a termelőegységekig:

2. minden téren meg kell erősíteni az állami és gazdasági vezetést a gazdasági kérdésekben és fel kell újitani a gazdasági vezetők tekintélyét:

3. meg kell szilárdítani az állami szervek szerepét a gazdaságban:

4. intenzivebbé kell tennünk a bér-, ár- és beruházási terület szabályozását, és meg kell szilárdítanunk az állam szerepét a külkereskedelemben;

5. szükséges, hogy határozott intézkedéseket hozzunk a negatív irányzatok megakadályozására és a gazdaság stabilizálására:

6. felül kell bírálni a gazdasági reform eddigi útját, egyes szakaszait és intézkedéseit, hogy megtaláljuk a végleges kiutat.

A politikai, gazdasági, valamint más téren előttünk álló problémákat senki sem oldja meg helyettünk. Magunknak kell őket rendezni. Ez megköveteli, hogy igényesek legyünk önmagunkkal és másokkal szemben, hogy betartsuk a fegyelmet a párt soraiban, betartsuk az állam- és munkafegyelmet. Politikai célunk, hogy szavatoljuk szocialista államunk valamennyi lakosának szabad és demokratikus életét, szociális és polgári biztonságát. Ehhez a célhoz az az út vezet, amelyről itt beszéltünk s amely bennünket a bizonytalanságból és válságból nyugodt, napsugaras időszakba, jobb jövőbe vezet.

Az SZLKP KB plenáris ülésén Stefan Sádovsky elvtárs, a szlovákiai politikai fejlődés sajátosságairól beszélt. „Nyugodt légkörben akarunk dolgozni" mondotta. Beszámolójában hangsúlyozta a CSKP KB májusi plenáris ülésén hozott határozatok teljesítésének jelentőségét, mint a válságból kivezető egyetlen lehetséges utat, amely társadalmunk, hazánk, szocialista fejlődésének záloga. Nemzeteink ér nemzetiségeink barátságának elmélyítéséről szólva hangsúlyozta:

„Elsődleges feladatunk, hogy elmélyítsük a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek közti barátságot. A nemzetiségek problémáinak mindenre kiterjedő pozitív megoldása érdekében törvénybe kell iktatni a Szlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek helyzetét s ezzel a törvénnyel összhangban kell biztosítani a nálunk élő nemzetiségek teljes érvényesülésének feltételeit."

Sádovsky elvtárs rámutatott a kommunista újságírók felelősségére, a kultúra és a tudomány növekvő szerepére, az állami szervek eredményesebb munkájának fontosságára. Méltatta a kommunista és munkáspártok moszkvai világértekezletének jelentőségét. Erről szólva kijelentette, hogy a szocialista világrendszerbe tartozunk, és meg kell erősítenünk baráti kapcsolatainkat a Varsói Szerződés többi államaival. Végezetül kijelentette, reméljük, hogy kommunista pártunk programjának meg tudjuk nyerni hazánk lakosságát, a munkásokat, földműveseket, értelmiségieket, hiszen nálunk mindenki a békés fejlődés adta biztonságérzést óhajtja.