Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-06-22 / 25. szám
AKTUÁLIS KÉRDÉSEKRE TOLVAJ BERTALAN, A SZLOVÁK KORMÁNY NEMZETISÉGI TITKÁRSÁGÁNAK VEZETŐJE VÁLASZOL Inkább legyenek kihasználatlan jogok és lehetőségek, mint jogos követelések és kielégítetlen igények Naponta kapunk különböző nemzetiségi problémákkal tele leveleket. Modellről ebben az esetben nehezen lehet beszélni. Kurucz S. felvételei • Miben látja a kisebbségi magyarság társadalmi életének hibáit, és milyen módón alakulhat ki On szerint kisebbségünk társadalmi élete? — Engedje meg, hogy erre a kérdésre most kitérő választ adjak. Nehéz ugyanis erre az összetett kérdésre kapásból kimerítő választ adni, mert egész társadalmi életünk rendkívül bonyolultsága következtében kisebbségi életünk is annyira szövevényes, hogy nemcsak kérdezett hibáinak felderítése okoz komoly fejtörést, hanem egyáltalán egész kisebbségi társadalmunk szerkezetének, rélegeződésének, erőviszonyainak, műveltségi szintjének, politikai mozgásirányainak, életszínvonalának, oktatásügyének, egészségügyi és népjóléti ellátottságának, gyermek- és ifjúsági mozgalmának, társadalmi és kulturális szervezeteinek tudományos szintű elemzésével, értékelésével és fejlődési irányának megszabásával is adósak vagyunk. Nem vallana felelősségtudatra, ha most egy interjú keretében kísérelném meg a válaszadást. Megígérem azonban, hogy néhány héten belül ezekre a problémákra visszatérek és igyekszem majd kimerítő választ adni rájuk. Ezt annál is inkább kötelességemnek érzem, mert titkárságunk éppen most dolgozik ezen problematika megoldásán. — Beleegyezik ebbe az ajánlatba? • Kérem, nagyon szívesen. Egy hónapon belül újra jelentkezem. Most azonban arra kérem, hogy mivel a Nő olvasótábora eddig nem értesült a Nemzetiségi Titkárság és a Nemzetiségi Tanács munkájáról, vázolja röviden ezek szerepkörét és tevékenységét. — Mint ismeretes, a Nemzetiségi Titkárság 1968 november elsején a Szlovák Nemzeti Tanács szerveként jött létre, ez év januárjától pedig a szlovák kormány kebelén belül működik, mint a kormányhivatal szerves része. A titkárság munkájának lényegét, hatáskörét csak a Nemzetiségi Tanács ténykedési körével összefüggésben érthetjük meg, mert a titkárság — azonkívül, hogy a kormányelnökség szerve — a Nemzetiségi Tanács tevékenységének a szervezője, egyes szakbizottságok munkájának öszszehangolója, irányítója is. A Nemzetiségi Tanácsot a szlovák kormány 1969. április 8-i ülésén hozott a 103-as számú határozatával hívta létre. Az alapszabályzat szerint a kormány kezdeményező és tanácsadó szerv, amely a nemzetiségek sokoldalú fejlesztését célzó kormányhatározatokat és intézkedéseket készíti elő. Fő feladatai közé tartozik, hogy előzetesen véleményezi és megítéli azokat a kormányrendeleteket, amelyek hatással vannak a nemzetiségek életére, tudományos felméréseket végez a nemzetiségek életéről, összehangolja a központi szervek nemzetiségi vonatkozású intézkedéseit, előkészíti a nemzetiségi törvényeket, véleményezi a Szövetségi Gyűlés nemzetiségekre vonatkozó törvényjavaslatait. Tevékenysége felöleli a nemzetiségek gazdasági, társadalmi, kulturális életét egyaránt. Feladatai maradéktalan és szakszerű teljesítése érdekében a tanács több állandó szakbizottságot és ideiglenes munkacsoportot hozott létre. Oktatásügyi, kulturális, közgazdasági állandó szakbizottság, valamint jogi munkacsoport tevékenykedik. A tanács, valamint az egyes szakbizottságok és munkacsoportok tevékenységét a Nemzetiségi Titkárság szervezi. Ez a körülmény növeli felelősségünket és hatáskörünket, s olyan kiterjedt tevékenységi területet ruház ránk, amely felöleli a nemzetiségi élet minden vonatkozását. A titkárság egyelőre jogi és közigazgatási, oktatásügyi, művelődésügyi és közgazdasági szakemberekből áll. Mindegyiknek megvan a maga meghatározott munkaterülete és kompetenciája, ezenkívül mindegyikük egy-egy állandó szakbizottság titkára is, ezáltal szervesen kapcsolódnak bele a tanács munkájába. Természetesen nem csupán ebben merül ki a titkárság tevékenysége. Naponta kapunk különböző nemzetiségi problémákkal tele leveleket, tárgyalunk minisztériumokkal és más közhogy kizárjunk belőle minden gyűlölködést, izgatást és értelmetlen torzsalkodást. • Milyen modell szerint oldaná meg hazánkban a kisebbségi problémákat? — Modellről ebben az esetben nehezen lehet beszélni. A szocialista országokban ugyanis a nemzetiségi kérdés megoldásának nincsenek modelljei, sem sémái, mert minden ország a maga módján közelíti meg ezt a kérdést. Minden országnak mások a feltételei, a nemzetiségek más-más történelmi körülmények között fejlődtek; különbözők a jelenlegi fejlettségi fokuk, nemzeti öntudatuk, igényeik; mások az államigazgatási hagyományaik és kialakult rendjük stb. Éppen ezért lehetetlen a nemzetiségi kérdést egy bizonyos modell szerint megoldani. Ezért kell nálunk is sok mindent elölről kezdenünk, annak ellenére, hogy az elmúlt ötven év nemzetiségi politikája sok tapasztalatot nyújt. A modell helyett én inkább* egy szempontot említenék, amelynek követése megnyugtató eredményekhez vezetne. Ezt a szempontot legutóbb Kosa László fogalmazta meg a Valóság című folyóirat nemrég megjelent számában; „Inkább legyenek kihasználat-1ДМ ponti intézményekkel, figyelemmel kísérjük az ország különböző részein a nemzetiségi, társadalmi és kulturális rendezvényeket, részt veszünk a népgyűléseken, a közigazgatási szervek ülésein, országos értekezleteken, szemináriumokon, egyszóval mindenütt, ahol a hazai nemzetiségek sorsáról szó esik. • Szeretnénk olvasóinkkal közölni a Nemzetiségi Tanács összetételét, és főleg arra kérnénk magyarázatot, hogy a Nemzetiségi Tanácsnak, a magyar és ukrán nemzetiségűeken kivül miért vannak szlovák tagjai is? — Mindenekelőtt tisztáznunk kell, hogy a Nemzetiségi Tanács nem a nemzetiségek képviseleti (reprezentációs) szerve, amelyet a jövőben — javaslataink és elképzeléseink szerint — a nemzetiségek által választott képviselők alkotnák, hanem — amint már említettem — a kormány kezdeményező és tanácsadó szerve. Mivel a nemzetiségi élet az egész ország életétől nem elszigetelt és önmagába zárható jelenség, lehetetlen a nemzetiségi problémákat az országos problémáktól függetlenül és azoktól elszigetelten megoldani. Elvégre a nemzetiségi kérdések kedvező megoldása nemcsak a nemzetiségek ügye, hanem a nemzeteké is, az egész országé. Országos érdekről van jzó, ezért természetes, hogy olyan kormányszervben, amely megoldásokat javasol és közgazdasági; valamint művelődésügyi terveket terjeszt a kormány elé, ott vannak a szlovák nemzet képviselői is. Könnyebben halad a szekér, ha együttesen, egy irányba húzzuk. A tanács első ülése is ennek a felfogásnak az igazát bizonyítja. Szlovák részről ugyanis olyan közismert tudományos dolgozók és politikai személyiségek vesznek benne részt, akik az eddigi magatartásukkal már bebizonyították, hogy a nemzetiségi kérdéshez csak internacionalista alapon lehet közelíteni. Ezért törekszünk arra, lan jogok és lehetőségek, mint jogos követelések és kielégítetlen igények." “ Milyenek ezen a téren a kilátások? Szerintem biztatóak. A CSKP áprilisi központi bizottsági ülése után ugyanis kedvező feltételek alakultak ki, a politikai és társadalmi viszonyok konszolidáltabbak, határozottabb a politikai vonalvezetés, ennek folytán fokozatosan háttérbe szorulnak a szélsőséges megnyilvánulások, amelyek eddig, gyakran kedvezőtlenül befolyásolták sorsunk alakulását. Olyan légkör van kialakulóban, amelyben az ösztönök és felfokozott érzelmek helyett a józan ész dominál és amelyet egyre inkább a kölcsönös megértés szelleme hat át. Ebben a szellemben folynak a szlovákiai nemzetiségi törvények előkészületei is. • On szerint tehát van a kisebbségeknek perspektívájuk, és ha igen, hogyan akadályozható meg egészségtelen asszimilációjuk, ami ma közép-európai probléma? — Perspektívánk minden bizonnyal van. Ez az előbb elmondottakból is világosan következik. Ellenkező esetben céltalan és értelmetlen volna mindaz, amit nemzetiségi vonalon teszünk. S ha az előbb körvonalazott vagy inkább csak felsorolt jogok mind valóra válnak, éppen ezzel vehetjük elejét az Ön által említett egészségtelen asszimilációnak Is.- Végezetül; melyek azok az intézkedések, amelyek a közeljövőben a nemzetiségek ügyét fogják támogatni? — Már említettem, hogy készülőben vannak azok a törvényjavaslatok, amelyek majd a Szlovák Nemzeti Tanács őszi ülésszakán kerülnek megvitatásra és jóváhagyásra. A közeljövőben ezzel függ össze a legtöbb intikedés. Alkalomadtán szívesen tájékoztatom majd ezekről is. A beszélgetést feljegyezte: Gágyor Péter
