Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-01-19 / 3. szám
2 II. ^ RÉSZ S lO lß M MENGEDELMESKEDNI, HALLGATNI. Gordian Troellor nyugatnémet publicista, és Claude Deffarge francia szociológusnő bolygónk különböző részein vizsgálják a nők életét. Az amerikai és latinamerikai nőkről irt beszámolójukat már közöltük lapunkban és ez az írás is bizonyította, hogy minden ember tiszta lappal születik, és élete nem csupán attól a környezettől függ, amelybe beleszületett, hanem az átöröklésnek, környezetének és évszázadokon, sőt évezredekben gyökerező társadalmi rendjének történelmi fejlődésétől. A faluban volt egyszer egy szerelmespár. Két fiatal, akik az iskolában ismerték meg egymást és házasságot akartak kötni. A nevelésükből eredő engedelmességgel kérték szüleik jóváhagyását és áldását. — Ilyen merészségre itt emberemlékezet óta nem volt példa. A két gyermeket már tízéves korukban elígérték, természetesen mindegyiket másnak és mégis arra vetemedtek, hogy saját kívánságukat hangoztassák. Már a pénzt is kifizették Egy éjszaka a fiatalok megszöktek. Azonban „az isten büntetése" nem váratott magára. Hiába kopogtattak más faluban lakó rokonaik ajtaján. Elűzték őket. Munkát kerestek. Hiába. Koldultak, de egyetlen rúpiát sem kaptak. Eredményesen ugyanis csak a szent emberek koldulhatnak. A megtört pár éhségtől félholtan tért vissza a faluba. Ellenállásuk megszűnt és a szülők által kiválasztott és már évekkel ezelőtt foglalóval biztosított társukhoz adták őket. — Nem volt olyan egyszerű a szégyen enyhítése — mondta a történetet elmesélő polgármester, — a kislány ugyanis időközben nő lett. — Ennyire szigorúak az érintetlenség kérdésében? — Ennek ehhez semmi köze sincs. Hát nem érti? Útközben történt. Nő lett. A havi bizonyíték. Már érti? — De hiszen ez minden lánnyal megtörténik. Nálunk úgy tizenhárom éves korban. — Ez bizonyos, de akkor már férjnél kell lennie, különben szerencsétlenségei hoz! Ismét egy érv a gyermekházasságok védelmére. Egy ó-indiai törvény szerint: Az az apa, aki a lányát hét esztendős korában adja férjhez, biztosan a mennyországba kerül. Aki már a tizedik évében adja férjhez, arkangyallá válik. Az viszont, aki kivárja amíg lánya felnő, a pokolban fog sülni. — Aztán mégis rendeztük az egész ügyet — ezer rúpiáért, — mondja a polgármester. Honnan szerzett a vőlegény családja ennyi pénzt? Megkérdeztem a polgármestert, hogy miből szerzik meg a szegény parasztok a hatalmas esküvői költségeket, az ékszereket és az ilyen ügyek „rendezéséhez" szükséges összeget? A válasszal — érthető okokból — adós maradt, mivel egyike a környék nagy uzsorásainak. Havi 18 százalékos kamatra ad kölcsönt. Az uzsora még a közelmúltban is a bani-k, a kereskedők kasztjának előjoga volt. Ma már a brahminok is foglalkoznak vele. Érdekes délutánt töltöttem egy brahminnal háza teraszán. Felesége olyan italt főzött, amelyről a ház ura azt állította, hogy tiszta lesz tőle a fej. Az ital egyébként: tejben és vízben főtt hasis. A brahminok vegetáriánusok, az alkoholt nem is érintik, de ezt az italt kedvelik. Ez adja nekik a „tökéletes nyugalmat", de erogén hatása Is van. Szent italnak tartják. Maga Siva isten is naponta fogyasztja. Én két pohárral ittam meg belőle, a brahmin pedig öttel. Amikor még egy óra múlva sem feküdtem nyugodtan, kaptam még egy pohárral. Akkor aztán bekövetkezett a „tökéletes nyugalom". Kezdődtek a látomások. Férfiak, nők — sokan. Tizennégy van belőlük. A templomban. Középén van Siva fallikus szimbóluma. Az emberek énekelnek, eszik a tiltott húst és isznak, majd ismét énekelnek. Azután a férfiak levetkőznek, majd a nők is letépik testükről a ruhát. A helyzet egyértelművé válik, olyanná, amire a filmszínházakban azt írnák ki, hogy 18 éven aluliaknak tilos... Azonban mindez nem álom volt, hanem házigazdám elbeszélése. Ismertette az egyik szekta szertartásait, amelyeken évente háromszor vesz részt. A kis templomokban buján dívik mindaz, amit a vallás és az erkölcs megvet. Különféle kasztokhoz tartozó férfiak és nők szeretkeznek, sőt, még a szent tehén húsát is megeszik. Ezek a tiltott orgiák, a tisztátalanság nagy ünnepélyei. A brahminok ölelik „az érinthetetlen" kasztok nőtogjoit. A bűn érzéki mámorában minden tabu leomlik. Még mindig nem hihetem, hogy ezek a valóban kicsapongó képek nem hasistól kábult agyam szüleményei. Ezért nagyon hangosan kérdezem: És mi történik másnap? — Mi történhetne, — válaszol a brahmin, — ha senki nem tud semmiről? És ha találkozik előző esti „érinthetetlen" partnernőjével? — Akkor kikerülöm, mint о piszkot. Indiai utunk kezdete óta naponta legalább tízszer kérdem önmagomtól, hogy vajon ébren vagyok-e, vagy álmodom. Például moziban voltam egy fiatal férfival, a kereskedők kasztjának tagjával. A film unalmas volt. Két modern hindu fiatal, szüleik akarata ellenére akar házasságot kötni. Egymást követték a melodrámába illő gesztusok. Szomszédom minden szerelmi jelenetnél remegett, vagy halkan kiáltott. Amikor a szerelem legyőzte a szülők ellenállását, hisztérikus nevetésben tört ki. A legközelebbi kávéházba vittem, hogy megnyugtassam. — Az apám kíséretében ezt soha nem nézhetném meg — mondta, és kezei még mindig remegtek. — Emlékszik rá, hogyan rohant az a férfi a lány szállodai szobájába? Hiszen nem volt meztelen. — Az nem számít, az ilyesmi beszennyezi apám képét. Fiatal barátom a „joint family", a nagy, indiai stílusú családi közösségek tipikus terméke volt. Ezeknél a családoknál egy fedél alatt élnek az anya, az apa, az összes fivérek, azok feleségei és gyermekei. A pénzt az apa kezeli, de ő szabályozza az erkölcsöt, a szerelmet és a szexualitást is. Az apa testesíti meg az anyagtalanság, a lélekké válás legfelsőbb fokát. Már az egyszerű sejtelem is, hogy a fiú a testi szerelemre gondol, vagy a szülői tekintélyben kételkedő filmet néz meg, bűn lenne az apa tisztasága ellen. — A sógoraimmal sem szabad beszélnem — jelentette ki a fiatalember. — Ha véletlenül ketten maradunk egy szobában, az egyik elmenekül. Tudom: a szülők jelenlétében a férj nem szólíthatja meg a feleségét, nem mosolyoghat rá. Fölényesen kell bánnia az asszonnyal és állandóan a kijelölt korlátok között kell tartania. Egyébként az a gyanú támadna, hogy túlságosan nőiességének hatása alá került. Az apa és az anya azt gondolhatnák, hogy alantas ösztönök fűzik feleségéhez és nem csupán az a kötelesség, hogy utódok nemzése révén fenntartsa a “joint-family"-t. A „jointfamily" nagy házában ez nem olyan egyszerű. A falak vékonyak, minden hang áthallatszik és az egész család hallótávolságban fekszik, ■ Nem csoda, hogy ezeknek az uraknak szexuális hallucinációik vannak . .. Az sem csoda, hogy a hinduk a szerelmi serkentők legnagyobb fogyasztói és hogy az országban gomba módra szaporodik a prostitúció. Az erkölcsös család otthonában a felgyülemlett tilalmak és az alattomosság következtében elviselhetetlen feszültség alakul ki. Но pedig néha olyan a helyzet, hogy „nincs otthon a macska,
