Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1969-04-27 / 17. szám

Az első „fecske“ A közmondás szerint egy fecske nem csinál nyarat. Viszont az első fecske jelezheti, Hogy közeleg a nyár, mert követi többi társa. De itt most egyáltalán nem fecskéről van szó, hanem a „Barátnők klubjá"-ról, amely a galántai járásban elsőként Alsószeliben ala­kult meg. — Mi lesz, csinálunk már valamit? El kellene kezdeni, ha már lehetőség van rá Megvagyunk mi így, együtt is. Mire jó az a klub? — Mást is lehet csinálni, nemcsak azt, amit eddig. Mór nem elég brigádmunkára járni, gyűlésezni. Ta­nulni is kellene ... Szomszédasszonyok, ismerősök beszélgettek így, mi­után elolvasták lapunkban, hogy a Szlovákiai Nőszö­vetség alakuló kongresszusa jóváhagyta a Nemzeti­ségi Szekció (benne a Magyar Nőtanács) létrehozá­sát, valamint munkaformaként a klubokban kifejteti tevékenységet jelölte meg újszerű, sokat ígérő lehe­tőségként. Többet is írhatnának róla — A járásról semmilyen tájékoztatást nem kapunk, ki tudja, hogyan kell, mikor... Töprengtek, gondolkodtak — de nem vártak sokáig. Varjú Éva és Mészáros Gizella összeírták az érdeklő­dőket, mindazokat a magyar nemzetiségű nőket, akik szeretnének bekapcsolódni a nőszövetség munkájába, vogy hiányolják már évek óta az olyan formájú tevé­kenységet, amilyet a 2ivenában végezhettek, ötven­négy név került a papírra, s átnyújtották a névsort a helyi szervezet elnökének, Bogárová Juditának, s neki is, valamint a helyi nemzeti bizottságnak bejelentet­ték, hogy megalakítják a „Barátnők klubját"-t. Az új dolgokkal szemben szinte törvényszerűen megnyilvánuló bizalmatlanság, kíváncsiság — de in­kább tájékozatlanság — fogadta a bejelentést. Nem is csoda. A Magyar Nötanács és a Szlovákiai Nő­szövetség Központi Bizottsága sok irányú elfoglaltsá­ga miatt még nem tájékoztatta érdemben járási dol­gozóit, helyi szervezeteit a klubalakítás módjáról. Vanyek Anna, járási titkár, mindenesetre örömmel vette a meghívást az alakuló gyűlésre. Mert csak el­kezdeni nehéz... S ha ezen valahol túljutnak, van honnan példát venni, van kihez lépést igazítani — lehet folytatni. Az alakuló gyűlés estéjén megtelt a „párthelyiség­nek" nevezett régi terem — több mint hatvan asszony jött el, hogy közelebbről megismerje, a klub milyen lehetőségekkel számolhat munkájában. KELL -* MA Gergely József a lévai óvónő­képző magyar szakos tanára ACSEMADOK országos közgyű­lésén ütötte meg a fülemet az I a kellemetlen hír, hogy a felet­tes szervek szeptembertől nem szán­dékoznak magyar tanítási nyelvű első osztályt nyitni a lévai óvóképzőben. Amikor az ok körüli homályt kezd­tem bogozni, még nem gondoltam, hogy ilyen hosszú utam lesz AZ ELSŐ ÄLLOMÄS LÉVA Azt mondják, hogy a tavasz szép évszak, hogy tavasszal minden szebb. A március végi havazás nekem legalább annyira nem tetszett tavasz­­szal, mint az, hogy baj van a magyar óvónőképzéssel. Az iskolában sem az igazgatót, sem a helyettesét nem találtam. Gergely József az iskola magyar szakos taná­ra tudott csak némi felvilágosítással szolgálni, A teljes mondat így hangzik: Harcolunk az internacionaliz­musért. — Ez az egyetlen magyar óvónő­képző, hiszen a losonci képzőben az idén érettségizik az utolsó magyar osztály. Ahhoz, hogy reálisan meg­állapíthassuk, hogy milyen számban van szükség magyar óvónőkre Szlo­vákiában, adatokra, megbízható, pon­tos adatokra volna szükségünk. Fel kellene mérni, hogy mennyi a ma­gyar óvóda, mennyire van szüksé­günk még, milyen a szakképzettség. Ehhez hasonlóan azt is tudnunk kel­lene, hogy a magyar napközi ottho­nok mennyire ellátottak szakképzett pedagógusokkal. Véleményem szerint a Kelet-Szlo­vákiai és a Közép-Szlovákiai Kerü­letben még nagyon sok szakképzett óvónő hiányzik. De, ha a Nyugat- Szlovákiai Kerületben elég már a magyar óvónő, akkor miért nem mondják: Vio jó, elvtársak, az idén itt nem,nyitunk első osztályt, mert nincs rá szükség — de Kassán igen ... Amikor a nevelőképzésről kérde­zősködöm, arra hivatkozva, hogy a napközi otthonok részére csak tév­úton képezik a tanárnőket — legyint. — Ezzel a problémával az iskola tanári kara nem foglalkozott, össze­vont iskola vagyunk, az igazgató és a helyettese szlovák, ők ezt nem fog­ják követelni. Magyar tanárok pedig kevesen vagyunk, nagyon kevesen. Nem követelhet néhány ember min­den konkrét adat hiányában valamit, aminek a jogosultságát még csak bi­zonyítani sem tudja... A felettes szervekben ugyan van „úgynevezett“ magyar képviselet, de az a szó szo­ros értelmében csak úgynevezett... Nem várhatjuk egy összevont iskola szlovák vezetőitől, hogy magyar osz­tályokat követeljenek, ha az oktatás­ügyi szervek magyar dolgozóitól ide­gen ez a kérdés, hiszen saját gyerme­keik nem járnak az apáik által irá­nyított magyar iskolákba. MÁSODIK ÁLLOMÁS A GALÄNTAI JÁRÁS Az óvódák járási tanfelügyelőjét, Anna Mikovicovát az alsószeli óvo­dában értem utol. Éppen ellenőrzést tartott. Járásában összesen 248 ma­gyar óvónő dolgozik magyar óvodá­ban. Ezekből hétnek nincs megfelelő végzettsége. A kvalifikálatlan 7-ből hat tévúton tánul, egy pedig hosszú óvónői gyakorlattal rendelkezik és rövidesen nyugdíjba megy. Termé­szetesen ezek az adatok még nem jelentik azt, hogy a járás magyar óvodáinak minden problémáját meg­oldották. Korántsem! Mert annak ellenére, hogy ahol működik magyar kilencéves iskola, óvóda mégsem ala­kul, mint pl. Nagyfödémesen, Kis­­mácséden, Nyárasdon, Feketevízen, Vágsellyét már nem is említve. Ki­használatlan lehetőséget és pe.dagó­­gushiányt mutat az az adat is, hogy az ötéves gyerekeknek kb. 70 száza­léka az egy éve kiadott kormány­­rendelet ellenére sem jár óvodába. Ha csak a magyar óvodák helyzetét mérlegeljük, figyelembe kell ven­nünk, hogy a magyar gyerekek nagy százalékban látogatják a szlovák nyelvű óvodákat és 16 magyar óvónő szlovák óvodákban tanít. Sajnos sem a földművesszövetke­zetek, sem az üzemek nem létesíte­nek óvodákat — pedig maga a vág­­sellyei Duslo is sokat segíthetne, ha pótolná azt, amit eddig elmulasztott. HARMADIK MEGÁLLÓM Űjvári Lászlónál, a csatai kilenc­éves iskola igazgatójánál volt. A CSEMADOK országos közgyűlé­sén ő hívta fel a figyelmet a lévai óvónőképző fölé tornyosuló felhőkre. Az iskolában éppen az irodalmi színpad együttese próbál. A Jókai Napokra szeretnénk eljutni, — mond­ja.

Next

/
Thumbnails
Contents