Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-04-06 / 14. szám
ж W M ш . Pályafutása egyetlen bizonyítás: „Igen, én világraszóló karriert tudok csinálni . . Tényleg tudott. Ma világszerte mindenütt ismerik a nevét, filmjeit tíz- és tízezer mozi játssza, lemezei milliós példányszámban kelnek el, televíziós-filmjeit száz- és százmilliók látják és szeretik. Mert valóban rászolgált az amerikai művészvilágban elengedhetetlenül kötelező, minősítő, elismerő, vagy csúfolódó becenévre: Mr. Wonderful — vagyis Mr. Nagyszerű. Ifjabb Sammy Davis, a neves néger énekes, táncos, koreográfus és színész, valóban nagyszerű művész. Merő véletlen, és talqn egy kicsit fátumszerű, hogy ezt éppen Jula Styne és George Gilbert „Mr. Wonderful" című nagysikerű musicaljében bizonyíthatta be a Broadwayn, ahol (igaz, a vége felé már Sammy Davis nélkül) évekig adták ezt a darabot. De az út a Broadwayig, hosszú és rendkívül nehéz volt. A későbbi világsztár 1925 december 8-án született valahol a newyorki Harlem, a hírhedt négernegyed legmélyén, egy vándorkomédiás családjában. Apja vezetőtáncosa volt Will Mastin, húsz főnél soha4 Amszterdamban, a város szépeivel sem nagyobb társulatának, míg felesége, a „kórusban", (amely legfeljebb négy lányból, de inkább csak háromból állt) az „első sorban" táncolt. Sammy idegeneknél nőtt fel, hároméves koráig csak anyai ncgyanyja, egy visszavonult házvezetőnő, törődött vele. Akkor eljöttek érte a szülei — és a gyerek hamarosan velük utazott és velük szerepelt a cseppet sem jelentős kisvárosi színpadokon. Énekelt és táncolt, mindkettőhöz már háromévesként is különleges tehetsége volt, épp ezért Will Mastin kezdte köré építeni színházi műsorát. Nem lenne értelme, hogy az ifjabb Sammy Davis pályájának minden fordulatát végigkövessük, hiszen az szinte regényhosszúságú történet, rengeteg névvel, adattal, inkább átadjuk a szót neki: — A kritikusok gyakran azt írják rólam: „Mindent tud, amit a show-businessben egyáltalán tudni kell." Ha igaz ez a megállapítás, csak azért lehet igaz, mert hároméves korom óta, nem hiszem, hogy egy hónapnál nagyobb kihagyással, szinte megszakítás nélkül szerepelek a legkülönfélébb színpadokon. Ha pedig egy kis szabad időm van, és van valahol egy A volt feleség Mai Britt, a neves svéd színésznő, Sammy Davis néger titkárával revü, vagy egy előadás, rohanok „kollégákat" — sokszor „mestereket" és „példaképeket" nézni. A könnyelmű természetű apa kezéből szétfolyik a pénz, a nagymama öltözteti a távolból is a kisfiút, majd a fiatalembert, akinek nincs otthona, csak a fogadók és szállodák életét ismeri, hiszen folyton úton van. Lassan vergődik fel tehetsége révén, odáig, hogy már társulat nélkül, mint Will Mastin Trió — bemerészkedik New-York szegénynegyedeibe és szegényeknek nyitott mulatóiba. De olyan tehetséges, hogy híre gyorsan messzefut. És egy este eljön Jule Styne, a neves színházi vállalkozó és librettista, hogy megnézze, és mert megtetszik neki, szerződteti új darabja, a „Mr. Wonderful" főszerepére. A remélt, de nem várt hatalmas siker sok mindenért kárpótolja a múltból, de egyben új feladatok elé is állítja. Az amerikai színházi, film- és show-élet vezető művészei bizalmas barátai lesznek, nevét együtt emlegetik Frank Sinatrával, Peter Lawforddal, Búrt Lancasterrel, és más sok nagy művésszel. Az úgynevezett „Sinatra-klan" tagjaival, akik egymást segítve és gyakran együtt szerepelve, aratnak nagy, olykor világraszóló sikereket. Mi ifjabb Sammy Davis sikerének titka? Hogy sziporkázóan tehetséges. Remekül énekel és táncol, nagyszerű színész, kiváló zenész és koreográfus. Különös tehetsége, hogy megszólalásig hűen tud utánozni minden neves embert, különösen művészeket, s hogy egy-egy ilyen paródia után olyan eredeti és saját műsort ad, amellyel mindenkit magával ragad. Kevés művész van a világon, aki nála lelkiismeretesebb. Mint hatalmas tűz, lángolva ég produkció közben minden előadáson, önmagát emésztve, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtja. És akárhányszor szerepel egy nap (van úgy hogy háromszor, is) napi 4—5 órát gyakorol. Éneket és táncot. Szinte páratlan táncrutinját, hihetetlen biztonságát és könnyedségét nem adják ingyen ... ( A televízió kis képernyőjén szinte valamennyi olvasónk láthatta: valamennyi szocialista ország televíziója több ízben sugározta filmjeit. A mozikban a „Porgy és Bess" amerikai filmváltozatában a csábító Sportin' Life-ot alakította, olyan színészi és táncbravúrral, ami még Amerikában is párját ritkítja. Sok más filmje közül rendkívül emlékezetes maradt a „Man Called Adam" (Adómnak hívták), amelyben egy elveszett lelket, fejlődése és története során feltűnt, letűnt, majd újra felfelé tartó, de a küzdelembe belepusztuló jazz-zenész figuráját keltette életre. Nyugtalan ember. Féktelen temperamentuma néhány év előtt súlyos autóbalesetbe sodorta, melynek következtében bal szeme világát örökre elvesztette. Magánélete is viharos: a szép svéd filmsztártól, Mai Britt-tól elvált és most a revüszínpadok új világcsillagával, Lola Falanával kíván frigyre lépni. Mindenre érzékeny, hihetetlen gyorsan reagáló ember. A „Koldusopera" új filmváltozatában (Curd Jürgens partnereként) ő alakította Leprás Mátyást, ő énekelte a híres Mackie Messer-songot, és egyetlen éjszaka vették fel vele mind a negyvenhárom jelenetét, mert másnap délután már 6000 kilométerrel távolabb volt egy televíziós fellépése. Sűrítetten él — koncentráltan dolgozik. Napi száz-százötven cigarettát szív el — és gyakorol, gyakorol, gyakorol. Meggyőződése, hogy az a bizonyítás, amelybe annak idején belevágott, mai népszerűségével és mai sikereivel még egyáltalán nem ért véget. Fenyves György A nagy ideál és a jó barát: Maurice Chevalier
