Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-04-06 / 14. szám
KEMÉNYKALAP 11 (Anglia) NÉLKÜL A szigetország lakóinak tudatában dinamikus mozgásba jöttek a hagyományos, megrögzött normák és elképzelések. Anynyira, hogy őfelsége az angol királynő, — első ízben a hatalmas birodalom történelmében — egy nőt nevezett ki személyi orvosává, még hozzá nem is akármilyen orvosnőt. A fehér hajú doktor Margery Blackie, a homöopátia hive, vagyis minimális gyógyszeradagokat alkalmaz annak ellenére, hogy az antibiotikumok forradalmasították a klasszikus gyógyászatot. A homöopaták egyszerűen ellenzik a gyógyszer-kultuszt, hisznek az emberi szervezet által kitermelt védőanyagokban és ezért csökkentik minimumra a gyógyszeres kezelést. Az újonnan kinevezett orvosnőnek nem lesz könnyű dolga, mert kollégái, akikben az angol királynő szintén megbízik, az ellenkező irány képviselői. Twiggy És ha már a királyi udvarról írok, még egy kis epizóddal szeretném láttatni az erkölcsök változását. Károly herceg, a 19 éves trónörökös viharos nevetés és taps közepette lép fel a cambridge-i egyetem műkedvelő színházában, az utcaseprő, udvari bolond, jókedvű vikárius és gentleman szerepében. Egyébként a hagyományos férfidivat kelléktárából eltűnt a nyakkendő, amit csak kivételes alkalmakkor viselnek, nagy változáson mentek át a férfiingek is, eltűnt az ingek unalmas egyformasága és közkedveltek a színes, virágdíszes ingek, különösen kámzsanyakkal. A fodros, csipkemanzsettás férfiing minden áruházban a tömegcikkek közé tartozik. De még a forradalmasított férfiingeknél is jobban megnyerték tetszésemet a kabáton könnyedén átdobott színes, csíkozott sálak A csíkok színe egy-egy egyetemet jelképez. Az J»SE egyetem diákjai például fekete-lila-sárga sálat hordanak. Az LSE a londoni Politikai és Közgazdasági Főiskola, a legforradalmibb angol egyetem, minden angliai diáksztrájk kezdeményezője. Piros-kék-fehér csíkok díszítik a Kings College diákjainak sálját, a lila-kék viszont az University College színe. Tehát a diák felismerhető sáljárói és a színeket és jelentésüket egy külön kiadványba foglalták. Mary Hopkin így öltözik egy angol gentleman Egyébként ez az „egyetemi“ sál minden angol középiskolás leghőbb vágya. Az említett Politikai és Közgazdasági Főiskola női hallgatói saját kérésükre, ingyen kapnak fogamzásgátló szereket. Hetenként kétszer látogathatják meg az egyetem nőorvosát, aki előírja az antigesztet. Már a tanév elején minden diáklány megkapja a szexuális neveléssel és problémákkal foglalkozó kiadványt, hogy ezen a téren biztosan tájékozódhasson. A kiadvány nem moralizál — éppen ellenkezőleg. Abból a tényből indul ki, hogy a szexuális kérdésekkel kapcsolatos tudatlanság volt a múltban a gyakorta nem óhajtott terhesség oka. ... Az angolok nem bolondok. Eszükbe sem jut időt és energiát fordítani felesleges értelmetlenségekre . . Az újságok alapgondolata, hogy a ma különbözik a tegnaptól és ha nem, akkor legalább ezt az illúziót kell ébreszteni. Ezért kell hirdetni, hogy ha új garnitúra kerül uralomra, megváltozik a katonai, oktatási, pénzügyi és lakáspolitika is. Csakhogy ezt a mesét csak a politikusok és újságírók hiszik el. A Rivington streeten egy reménytelenül szürke téglaépületben van *- az antiegyetem. Igen kérem jól olvasták. Hogy mi ez? Ez egy szabad „kritikus“ egyetem, minden hagyományos egyetem ellenpólusa, ez utóbbiak ugyanis — az anti-egyetem hallgatói szerint — a sznobok minivilága. A ház a békevédő szervezet tulajdona, a Russel-alapitványból vásárolták és itt csak az igazságot hirdetik. Dehát hány igazság van a világon? Az előadások erősen politikai színezetűk, vizsgák nincsenek, diplomát nem adnak, ez csak „tiszta tanulás" — meggyőződésből. Az anti-egyetem — magyarázták — a forradalmi tudat új irányait képviseli, itt kovácsolják állítólag a nyugat jövendő forradalmi potenciálját. Az egyetem célja, hogy — a klasszikus hellén nevelési elképzelésekhez visszatérve — a De nem feledkezhetem meg Tom Jonesról a walesi tigrisről és a szőke hajú Mary Hopkinról. A férfi, az rajongott pop-sztár, a csodálatos hangú és férfias megjelenésű énekes mindig a szerelemről énekel. A közönség pedig tíztől nyolcvanig viharos tapssal köszönti a mai milliomost, aki két évvel ezelőtt ismeretlen bányász volt. Mindent pontosan megtanul, a mozgást, a nevetést és ezt olyan könnyedén adja vissza, mintha valóban rögtönözne. Mary Hopkin az ellentéte. Egyszerű kislány, hosszú hajjal, ijedt kék szemmel. A templomban énekelt, csakúgy mint walesi barátnői. A múlt évben szeszélyből jelentkezett a BBC tehetségkutató versenyén és akkor kezdődött szédületes pályafutása. Mary tizennyolc éves és a képernyőn látta meg őt Twiggy a topmanekin és felhívta az egyik beat-es figyelmét a lányra. A szerény kislányt szerződtették a Top of the Pop című nagyszabású műsorba. Az idei londoni színházi idény legnagyobb sikere Rolf Hochhuth Katonák című műve. A szerzőt hazánkban „A helytartó" című művéből ismerik, amely az auschwitzi borzalmakért és a zsidók meggyilkolásáért a Vatikánt is bűnösnek ítéli. Kinek a lelkiismeretét terheli a lengyel Sikorski tábornoknak, a londoni lengyel emigránskormány fejének halála — Sztálinét, Hitlerét vagy Churchillét? — kérdezi a szerző és megállapítja: Churchill volt a bűnös. A több mint huszonhat éves történet most ismét az érdeklődés homlokterébe került a darab révén. 1943-ban a tengerbe zuhant az a repülőgép, amely Sikorski tábornokot Gibraltárból Londonba szállította. Az esetet a mai napig sem sikerült világosan tisztázni. Csupán a ma Kaliforniában élő Prchala cseh pilóta menekült meg. Hochhuth azzal vádolja a volt brit Tom Jones tudás ne a karrier eszköze legyen, hanem tisztítsa meg az elhanyagolt emberi etikát. Legalábbis így értettem a magyarázatot. Még az előadott tárgyakat is* szeretném bemutatni: anti-színház, anti-intézmény, anti-társadalom, forradalom misztifikáció nélkül. A viták rendkívül humánusak, liberálisak, türelmesek, minden korlátozás nélkül mondják el véleményüket a jelenlegi és a jövő világról, valamint a kormány tagjairól. Mert véleményük szerint a politikai bölcsesség mércéje az értelmiséghez fűződő viszony. Mert állítólag nem az erő és a hatalom formálja a történelmet, hanem a humanitás, demokrácia és műveltség Az értelmiséggel baj van. Erősen érezhető az „agyak kivándorlása". Minden évben több száz kiváló agy költözik Kanadába, az USA-ba, Ausztráliába és az NSZK-ba, ahol magasabb fizetést és kedvezőbb kutatási lehetőségeket kínálnak. Ez tiszta haszon a befogadó ország és tiszta veszteség Anglia számára. A hatalmas gazdag birodalom illúziója ebben a szférában szerte foszlik. Be british, have a cup of tea — legyen igazi angol, igyon egy csésze teát — ezt hallja a vendég leggyakrabban és ezt követi az időjárás, majd egy vicc, ami az öngúny kifejezője. miniszterelnököt, hogy része volt a katasztrófában, ami nem véletlen volt, hanem szervezett összeesküvés Sikorski tábornok élete ellen. A színdarab a tiltakozások viharát váltotta ki, az újságok vitatják, per indult meg a szerző ellen, sőt a kiadó ellen is, amely a művet könyvalakban is kiadta. Bizonyos ideig tartott, amig a cenzúra engedélyezte, hogy a darabot a New Theatreban bemutassák, azt a darabot, amely a szövetséges ellen elkövetett hitszegéssel vádolja az elhunyt brit miniszterelnököt, akinek hozzátartozói viszont közönséges aljasságnak, találgatások és kombinációk semmivel nem bizonyított halmazának minősítik a darabot. De a brit közönség ennek ellenére, vagy éppen ezért rendkívüli érdeklődést mutat iránta. Az állandóan zsúfolt nézőtér előtt a kanadai John Colicos alakítja Winston Churchill-t. A színház igazgatója szerint az angol polgárok reakciója bizonyítja nagyvonalúságukat és azt, hogy megértik a realitást. Nincs nemzet, amely megengedte volna egy nemzeti hős gyanúsítását, de az angol bátran szemébe néz még a kegyetlen igazságnak is . . . Egyébként a leghíresebb angol kritikusok sok száz előadást jósolnak a darabnak. RENÉ KRAUSOVÄ s