Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-01-12 / 2. szám
szempontjából о legmagasabban áll. Azonban hibás lenne a szociális értelmezésű összehasonlítás. A kaszt — nem osztály. A brahmint (a legfelsőbb kaszt tagját) végképp nem hasonlíthatjuk a nyugatnémet Kruppékhoz, vagy Thyssenékhez. Sőt, szegény is lehet. Az érinthetetleneket (a legalacsonyabb kaszt) viszont nem helyezhetjük a napszámosokkal, csavargókkal vagy koldusokkal azonos szintre. Az ember a kosztba beleszületik. A fo- I kozat az előző életben szerzett érdemektől függ. A kaszt — börtön. Nem mozdul se föl, se le. A társadalmi piramis örökre megkövesedett. Krisna tehát az előkelő brahminokhoz __tartozik. Rendkívül szép, 23 éves, hajadon, érintetlen, sőt, még soha nem csókolt meg senkit. Miért? Azért, mert a kasmíri brahminok kevesen vannak és e kaszt nőtlen férfitagjai nagyon értékesek. Krisna szülei rendszeresen küldenek házassági ajánlatot az ország különböző részeibe — eredménytelenül, — Hogyan tűrheti ezt? — kiáltott fel Claude. — Maga a modern életet élő nő .. . Nem fejezhette be. A repülőtiszt félbeszakította és ódákat zengett saját kasztjáról. Az égig magasztalta a sikheket, akik megesküdtek, hogy csak akkor vágatják le szakállukat és hajukat, ha majd minden muzulmánt száműznek az országból. Az eskü már öt évszázados. A sikh uraságokon ezt azonnal látni. Megemlítettem Gandhinak azt a tanítását, hogy nem szabad erőszakot alkalmazni. A hadnagy számára azonban Gandhi fantaszta. Indiában vannak kasztok, amelyeknek az a feladata, hogy harcoljanak és öljenek. Ilyen kaszthoz tartozik a hadnagy úr is. Nagyon boldog, hogy nem vezették be az általános katonai szolgálatot, Ilyen esetben behívták volna az olyan kasztok tagjait is, akik aláásták volna az egységek harci szellemét. A rágzsputok, akikhez a hadnagy is tartozik, szabadon szólhatnak, bort ihatnak, húst ehetnek, szerethetnek, szóval mélyeket kortyolhatnak az élei örömeiből. Krisnának, az ügyvédnőnek mindez tilos. A kasmíri brahmin • nőnek alázatosan bele kell nyugodnia, hogy aggszűzként fejezi be életét. — Tudomásom szerint a kasztrendszert elítélték, Elítélte Gandhi, Nehru, az Indiai Nemzeti Kongreszszus Párt — fordult Krisnához Claude. — Mit tehetnek a törvények a vallás és az erkölcsök ellen? Nézze csak a főpincért, biztosan brahmin. Miért? Különben hogyan szolgálhatná ki a magasabb kasztok tagjait anélkül, hogy azok tisztátalanná ne válnának? Indiában sok minden megváltozott. A kasztrendszer is rugalmasabb — de csak a munkában. Két tabu továbbra is érinthetetlen: nem ülünk egy asztalhoz alacsonyabb kasztbelivel és nem kötünk házasságot más kaszt tagjával. A kivételek jelentéktelenek. Krisna ezt tárgyilagosan, nyugodtan, félelem és dicsekvés nélkül jelentette ki. Ügy látszott, nem is sajnálja, hogy még nem talált férjet. Mindenkinek előre meghatározott helye van. Neki is. A legnagyobb kötelesség ezt a helyet megőrizni. — A szerelem? Soha nem fordul elő, hogy áttöri a kaszt gátjait? — kérdeztem Krisnától. — Ritkán. A szülők feladata, hogy gyermekeik számára házastársat keressenek. Ekkor már elhagyott a hindu önuralom. — Maguk mindnyájan bolondok! Elvégre maga mint ügyvédnő nem hagyhatja, hogy csak úgy egy férfi nyakába varrják. Mi történik, ha az ön brahminja hülye lesz? — Ne mérgelődjön — mondta kibírhatatlan méltósággal és nyugalommal. — Úgysem kerül rá sor. Szüleim nem elég gazdagok ahhoz, hogy azonos származású brahmint vehessenek nekem. Szóval ezeknek az értékes uraságoknak még fizetni is kell! Jó lenne közelebbről megnézni egy ilyen urat. Utunkat több is keresztezte, de az egyik tipikus mintapéldány. — Szólítson B. C.-nek — mondta, amikor bemutatták, — Ezek nevem kezdőbetűi, ez bizalmasan és mégis tartózkodón hangzik. В, C. brahmin, de nem a kis kasmíri csoport tagja. Pandzsábból származik, északról, ami nem mellőzhető körülmény. Az északiak bőre világosabb. Onnan jöttek valamikor az árja hódítók, akik elnyomták a sötétbőrű déli őslakókat. Ezért minden északi azt gondolja magáról, hogy a világosabb bőrű úri faj egyenes utóda és toronymagasan áll a déliek fölött. Az északi brahmin, lehet mezítlábas, de soha nem engedné meg, hogy lányai egy déli brahminnal kössenek házasságot, így tehát a kasztokon belül még további gátak emelkednek a fajok között a bőrszín árnyalata szerint. Az egyes csoportok egyre kisebbek lesznek és egyre jobban eltávolodnak egymástól. В. C. szomorú volt, hogy éppen neki kellett bennünket délre kísérnie. Ezen az úton két falu között egy kis karavánnal találkoztunk. Hét szekér, a szekerek előtt zenészek, mintha egy vadnyugati filmből vágták volna ki a képet. Nevető emberek és két gyermek, akiknek aranyozott arcára virágok borultak. Újdonsült házaspár — tizenkét esztendős fiú és nyolcéves kislány. A gyermekházasságot hivatalosan betiltották ugyan, de ennek ellenére nagyban dívik. Mégcsak nem is titkolják. Mit tehetnek a törvények a régi erkölcsök ellen? Úgy tűnt, hogy В. C. — akiről elfelejtettem megemlíteni, hogy tanult ember, és fényes karrier vár rá — a gyermekр. , házasságok buzgó védelmezője, Először---------—iíis lehetővé teszi a fiatal férfiaknak a nemi kielégülést, amint azt a mirigyek megkövetelik. Ez életfontosságú abban az országban ahol a fiúk a lányokkal úgyszólván nem is beszélhetnek. — Véd a veszélyes pszichózis ellen — magyarázta В. C. A férfiak így megőrzik lelki egészségüket. — És a lányok? — A nőnek már korán kell megszoknia feladatait: szolgálni, engedelmeskedni, úgy tisztelni a férfit, mint az istent, vagy majdnem úgy mint az istent. — Nyolc esztendős korában? — Miért ne? Talán maguknál a gyermekek nem játszanak orvost meg egyebet...? Ha házastársak, akkor erkölcsösebb, nem igaz? В. C. személyes példával magyarázta meg a gyermekházasság gazdasági előnyeit: — Az apósom hülye, Ha tizenöt éves koromban ragaszkodik az esküvőhöz, akkor csak 20 000 rúpiájába került volna az egész mulatság — 80 000 helyett. Huszonkét éves koromban már négyszeres áram volt. Főiskolás, biztosított jövőjű kormánytisztviselő. Az ilyennek már súlya van. Minél fiatalabb, annál olcsóbb. Érti?-- Egy kicsit. — Ezért ragaszkodnak a gyermekházassághoz, de legalább a gyermekkorban történő eljegyzéshez különösen azok a családok, ahol sok a lány. Ugyanis nagy kiadósuk van. Ezért figyelik állandóan a környéket: nézzük csak, X. úrnak két fia van. Pénze is van. Ezekből a fiúkból lesz valami. Vegyük meg őket, amíg kicsik, mert ha karriert csinálnak, ötször annyit fognak érni és elérhetetlenek lesznek... Most már világos volt számunkra. В. C. folytatta: — Vámszabályaink áldozata vagyok. Apósom még az ígért sportkocsit sem adhatta meg, mert kormányunk betiltotta a külföldi gépkocsik behozatalát. Én ugyanis a sportkocsi-tulajdonosok osztályához tartozom. ,. Ugyanígy léteznek Chevrolet-vejek, Mercedesvejek, Ferrari-fiúk. Ez azonban csak a legfelső kaszt társasjátéka, különösen a brahminoké, akiket az istenek arra választottak ki, hogy más embereknek a szent kéziratokat magyarázzák, példás életet éljenek, lemondjanak a földi javakról, és vágyaktól, pénzszomjtól mentesen, könnyű léptekkel vándoroljanak a Nirvánába. В. C. még egy fontos érvvel bizonyította a gyermekházasságok helyességét. Soha nem lehet döntő a szerelem. A házasságra kiszemelt fiatal partnereket a szülőknek kel kiválasztaniuk. Világos tehát, hogy ha a fiúnak nem kell válogatni és kérni, akkor nyugodtan, harmonikusan élhet. Elmarad az a gyilkos versengés, amely Európában leköti a fiatalság energiáját. Ott a fiatalemberek udvarolnak, úgy viselkednek, mint a majmok, gyengédek, figyelmesek, előkelők és hazugok — a választott lány hangulata és természete szerint. Megkérni! Vajon a férfinak kérnie kell a nőt? A férfi parancsol! Milyen civilizáció az, amely így megalázza a férfiakat? — Nálunk ezt okosabban csinálják — fejezte be B. C. — A szülők, akik sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkeznek, mint mi fiatalok, a karunkba vezetik az asszonyt. És ha kudarcot vallunk, tudja a kötelességét. Szeretettel dörzsölgeti lábikránkat és a talpunkat. — Egyáltalán nem véletlen, hogy a Föld összes népei közül éppen mi közelítettük meg legjobban az istent, mert nem használjuk el erőnket a nemek harcában. Még egyszer vettem magamnak azt a bátorságot, hogy a szerelemről kérdezősködjek. — Kedves uram, a mi legfőbb törvényünk a kötelesség. Apám öt évre küldte vissza anyámat a szüleihez, mivel elhanyagolta kötelességét. — Megcsalta? Mint minden brahmin, В. C. is tökéletesen uralja érzéseit és indulatait. Nem érezteti, hogy mennyire megsértettem. Csak megmagyarázza: — Hideg volt a tej. Minden este hat órakor egy pohár meleg tejet kellett átnyújtania apámnak. Azonban két egymást követő napon a tej hideg volt... Egy falu polgármesterétől engedélyt kértünk, hogy tanulmányozhassuk a falusi asszonyok életét. Mint praktikus ember, ellenszolgáltatásként azt kérte, hogy tartsunk előadást a középiskolában. így történt, hogy 250 fiú és hat lány figyelt a szavunkra. Megdöbbentő arány. — A művelt lányok nem találnak férjet, — magyarázta az egyik tanító. — A műveltség megöli a szemérmet, — tette hozzá egy paraszt. A jelek szerint tudta, hogy mit beszél.
