Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-03-23 / 12. szám
Щщ lesz Kassán magyar színház? „1779 novemberében nyílt meg Kassán az első színház. Az első kassai színházban német nyelvű előadások voltak. 1816 május 15-én hangzott el a kassai színpadon az első magyar szó. A „Csörgösapka" című bohózat került színre... A társaság legkiválóbb tagjai: Déryné, Murányiné, Lángné, Balogné, Benke, Murányi, Balog. Korabeli feljegyzések szerint, vasárnap, május 19-én: A lakosság a theátromba be nem férhető" (Bflek Gábor) Kassán az első köztársaság idejében is működött magyar színház, sőt abban az időben létezett egy hetilap is, amely a szlovenszkál magyar színházi élettel foglalkozott. A szocialista demokráciában, a leghumánusabb társadalmi rendszerben nem kellene elfeledkezni haladó örökségünkről... Nekünk, az örökösöknek a humánum jog és címhordozóinak kell többé, általánosabbá fejleszteni. Az egyenjogúság értelme csak akkor emelkedhet a frázis fölé, ha határozatban, és az életben válik valósággá I Éppen a csehszlovákiai magyar etnikum gyatra kulturális létesítményeit tekintve, jogosan fogalmazódik meg a kérdés: Miért nincs még egy magyar színházunk, pl. Kassán. Minden népcsoport természetes fejlődésének eredményeként, iskolái és kulturális Intézményei szaporodnak. Sajnos, a mi kulturális életünk a szomorú szabályt erősítő kivétel szerepét tölti be. Hálátlan szerep. Pedig a XX. század már az isten háta mögötti magyar falvakban is jelen van. Egyetlen színházunk Rómeó és Júlia előadását sok helyen telt házakkal ünnepelték falvaink. Ma már a műkedvelő színjátszás nem tudja kielégíteni a közönség igényét. Kassa Kelet-Szlovákia kulturális központja. A kelet-szlovákiai magyarság is Kassa felé orientálódik. Sajnos a város magyar kulturális élete nem vonzza az érdeklődőket. Kassán működik a Batsányi kör, amely színvonalas programokkal örvendezteti meg közönségét, a Csemadok és az ifjúsági klub szervezi a társadalmi életet, de a jól működő magyar könyvesbolttal már le is zárul ez az amúgy is szűkre szabott kör. A város kultúrájának függvénye a környék kisvárosainak és falvainak kulturális élete, Rozsnyótól — Nagykaposig. Mikor lesz Kassán magyar színház? A kérdés határozott feleletet követel. Nem lehet kitérő nemmel, vagy elodázó körülményekre való hivatkozással felelni. A kérdés tömegigény — Szepsiben úgy, mint Királyhelmecen vagy Rozsnyón. A kerületi pártbizottságon Novicky elvtárs arról informál, hogy a magyar színház ügyének intézése már folyamatban van. A kerületi pártbizottság támogatja az új színház megalakulását. Minden csak a Kulturális ügyi Minisztérium határozatától függ ,.. Váraljai Ottó, a Csemadok városi szervezetének titkára, amolyan örökké mozgó típus. Szerinte Kassa magyar kulturális életét tudatosan hanyagolják el. Nem véletlen, hogy a MATESZ már 1967 óta nem volt Kassán. Ha minden házból, amelynek tetején a tvantenna Tokaj felé mutat, csak egy ember jönne el az előadásokra, akkor is gyakran lenne telt ház a kassai színházban — mondja Mede István, a Csemadok járási elnöke. Kezdetben az anyagi juttatásokban a kerület is tudna segíteni. Vannak erre lehetőségek. Gyüre Lajos, a kerületi nemzeti bizottság dolgozója számol és reménykedik. A Kassai Magyar Gépipari és Energetikai Technikumnak majd kllencszáz diákja van, ezenkívül működik még Kassán egy kohászati és egy kereskedelmi technikum, melyekbe magyar diákok járnak, valamint a magyar tannyelvű középiskola. Ha még hozzászámoljuk a magyar nemzetiségű főiskolásokat — akkor szép számot kapunk s ezek még csak a diákok. Nem feledkezhetünk el természetesen a környékbeli iskolákról sem. A munkahelyeken nehezebb volna még egy hozzávetőleges statisztikát is elkészíteni, de a Keletszlovákiai Vasmű és a Keletszlovákiai Gépgyár is sokat nyomna a latban. A színház vezetőinek véleménye szerint 10 magyar színész és egy rendező meg tudná a kassai magyar színház munkáját Indítani. Hiszen az Állami Színházban is bőven akad olyan színész, aki magyarul js szerepelhetne. Sok előnye volna a magyar színháznak Kassán. Elsődleges szerepet játszanak a gazdasági tényezők. Nem kellene külön műhelyeket és gazdasági részleget építeni. A balett és a zenekar a magyar színjátszóknak Is rendelkezésére állnának. Kassa volna az első hely Szlovákiában, ahol musical és operett kerülne színre magyarul. Közös kamaraszínházat lehetne indítani... stb. A szlovák színháznak Is előnye! lehetnének a közös munkából, mind a vendégrendezés, mind a vendégszereplések esetében. Nem becsülhető le á konkurrencia sem, amely a két színház közös fejlődését csak gyorsítaná. Mint nálunk mindenben, számolni kell azzal Is, hogy ennek az egészséges folyamatnak is lesznek ellenzői. Szeretném, ha a kassai magyar színház első premierjéről azt írhatnám, amit az egykori tudósító: „A sokaság a theátromba be nem férhete ...“ Gágyor Péter HOVÁ A régi jelvényre nem emlékszem, pedig sokat megnéztem valamikor. Az őrt is, ahogy ott állt. Komornak találtam és valószínűtlennek. Azt hittem, hogy a csendet őrzi, vagy a rozsdát a kapuvasakon. Az udvar nagy darabon fel volt szórva kaviccsal s nekem most úgy tűnik, hogy virág is volt elvétve $ néhány fa. Ma térdig gázol a latyakban az ember. Két asszony kínlódik egy kézikocsival. Hulladékot szállítanak valahová az udvar másik végébe. Kocsijuk néha megfeneklik nagy zökkenéssel, olyankor el-elszórnak néhány rongydarabot. — Nem hiszi el, hogy itt valamikor gyár lesz? Nézze! Itt állnak az oszlopok, ott távolabb a kőművesek, és a napszámosok. Így állnak egymás mellett már vagy két éve. Pedig nagyon kellene az új csarnok. A két asszony kínlódik a sárban. Balog András így fejezi be: — A legkorszerűbb üzemek egyike leszünk, nemcsak Csehszlovákiában, de Európában is. Hihetetlennek tűnik. Ismerem ezt a földet. Itt csak az álmok szárnyalnak, mert nincs lábuk s a felhők felett szállnak, de ami a földön jár, az beleragad a sárba. XXX A Tornaijai Ruhagyár csak fióküzem. A Trencséni Ruhagyár egyik fióküzeme. Négy sebtiben rendezték be a volt kaszárnyában. A folyosókon, a falakban még ott vannak a bemélyedések s a kampós szögek a puskák számára. Most néhány kimustrált vasaló lógatja a zsinórját a helyükön. Ez hát a gömöri „Paradicsom“. Három évvel ezelőtt teremtették. KI teremtette? A szükség. A gömöri asszony eddig csak a kapanyelet ismerte. Ezek a szavak: műszak, teljesítmény, szaiagrendszer ismeretlen fogalom volt számára. Ma belekeveri mindennapi beszédébe. Így mondja a szomszédasszonynak a kiskert kerítésén át: 150 százalékra vagyok beterhelve. Jól fölnyomták a normát, csak bírja az ember. Amikor megnyílt az üzem, annyi volt a jelentkező, hogy csak protekcióval lehetett bejutni. Ma is rengetegen várnak a bejutásra, annak ellenére, hogy itt-ott már megkopott a dicsfény, ami körülvette. Minden szentnek maga felé hajlik a keze, először én s csak azután más. Ezt tartja a trencséni anyaüzem is. Nem, nem bánik mostohán a fióküzemável, hisz, ha más nem, anyagi érdek köti hozzá. De azért nem ártana, ha többet áldozna rá. Mert milyen ez az üzem? Egy volt kaszárnya, ahol most varrógépek zümmögnek. Kiváló minőségű férfinadrágok kerülnek ki az asszonyok ügyes kezei alól. Nagy irántuk a kereslet országszerte. De a műhelyeket vaskályhákkal fűtik, Gyakran marja az asszonyok szemét a füst, mert mióta a vasaidét felszerelték modern vasalógépekkel, a kémény nem bírja el a megterhelést. A vasalógépek ugyanis gőzt fejlesztenek, amit a kéményen keresztül vezetnek el. Éppen dolgoznak a hiba eltávolításán — mondja Balogh elvtárs. — Tudunk a hibákról s erőnktől telhetőén igyekszünk kiküszöbölni őket. A vasaldában panaszkodnak az asszonyok. Gőzben s kellemetlen szagban dolgoznak. Nincs jól elosztva a munka. Némely nadrágfajtát alacsonyan béreznek. — Nagyon nehéz volt eddig is eljutnunk. Itt van pl. a 621-es műhely. Mióta megalakult, most van a MEN
