Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1969-03-02 / 9. szám

Negyvenöt évvel ezelőtt indult a Nőmunkás, a csehszlovákiai magyar dolgozó nők lapja Nagy ereje van az írott betűnek, a nyomtatásban megjelent szónak, ha Igaz, ha sötétséget oldó, utat mutató. S ha tudja kiért, milyen célokért, hogyan küzdjön, ha — József Attila soraival élve — akikhez szólni akar, azoknak így ír, ahogy mélységes humanizmustól átfűtött kom­munista öntudata sugallja: „AZ IGAZAT MONDD, NE CSAK A VALÓDIT, A FÉNYT, AMELYTŐL VILAGLIK AGYUNK, HISZ EGYMÁS NÉLKÜL SÖTÉTBEN VAGYUNK“. A forradalmi sajtó népszerűségét és tekin­télyét az adta meg, hogy az újságok minden betűje a dolgozó nép céljait, vágyait és érzel­meit fejezte ki. Ezért láttak az olvasók, a pro­letárok a kommunista sajtóban meghitt, köz­vetlen barátot, nevelőt és hűséges küzdőtársat. Az első magyar nyelvű munkáslap, a „Kassal Munkás'1 az első orosz forradalom hatása alatt született meg 1907-ben, majd 1914-ben, a há­ború kitörésekor betiltották. Ezután csak 1918 november 9-én jelent meg újra. Csak a pro­letárdiktatúra tette lehetővé, hogy mint napi­lap jelenjen meg a Vörös Hadsereg bevonu­lása után. A rövid, de dicső időszak elmúlásá­val a munkássajtónak sok üldöztetésben volt része és a „Kassai Munkás“ megint csak mint hetilap jelenhetett meg. Szlovákia proletariátusa nem vesztette el hitét a szocializmus győzelmében, de meg­győződött róla, hogy nagyobb összefogással, több erővel, szélesebb körű felvllágosító-nevelő munkával vívhatja ki győzelmét. A „Kassai Munkás“ már 1920 decemberében a kommu­nista párt megalakítását követelte, és 1921-ben, amikor megalakult a Csehszlovák Kommu­nista Párt, fejlécére is a „Csehszlovákia Kom­munista Pártja szlovenszkól és ruszlnszkól magyar ajkú közlönye“ felírás került. Később ezt még kiegészítették а III. Internacionálé szekció-meghatározással. A további fejlődés folyamán, 1922 március 1-én a „Munkás“ ne­vet vette fel, hogy ezzel is kifejezze a lap jel­legét, célját: hogy a Csehszlovákiában élő összes magyar dolgozó szócsöve akar lenni, így a Munkás behatolt a széles néprétegek, munkások, mezőgazdasági dolgozók, a nők közé is. Az 1921-es népszámlálás szerint a Csehszlovák Köztársaságban 691 293 magyar élt, tehát meg volt a feltétele, hogy a lap körül széles olvasó­tábor alakuljon ki. Ezért az első előfizetők, olvasók egyben a Munkás lelkes és fáradha­tatlan terjesztőivé is váltak. A Munkás állandó nőrovata felvetette a nő­kérdés problémáit. 1923 novemberében Jelen­tette, hogy Kassán újra megalakult a kommu­nista női munkáscsoport és 169 tagja volt. A vezetőség tagjai voltak: Cslcsllló József né, Molnár Lászlóné, Bachtrog Jánosné, Tusévá Epifánia, Tiezt Antalné, Zslvicky Mária, Tau­­sik Hermanné, Luillier Béláné, Kocsis Mihály­­né, Strosz Ferentné, Grodni Mlhályné, Ilyko Gyuláné, Csákó Ernőné, Nemcsánszky Mária. A „Munkás“ mozgósító, buzdító hatására 1924- ben már 3000 nő vonult fel Kassán, május elsején. ÜJ FEJEZET A NÖMOZGALOMBAN A munkásnő-mozgalom Szlovákia szerte egyre terebélyesedett, s már kevésnek bizo­nyult a Munkás kéthetenkénti nőrovata. Ezért 1924 január 11-én, pénteken, a 4. szám­ban, keretben megjelent egy közlemény a Nő­munkásélet rovatban, hogy attól kezdve a „Munkás“ mellékleteként minden héten meg­jelenik a „Nőmunkás“. így tehát 1924 januárjában, negyvenöt évvel ezelőtt jelent meg az első szám, mint a dolgozó nők lapja. Azután minden nőmunkásmozga­­loir.ra vonatkozó közlést a „Nőmunkás“ hasáb­jain közöltek. AZ INDULÁS“ ClMÜ VEZÉRCIKKBŐL Tüntető nők a hábo­rú és fasizmus ellen A kassai nőmunkás­­szervezet egyik cso­portja — NŐM A DŐL indulás Mi «J m nbb, téfH’ttebb. nyom а nőnél, Ok tűtök, aki »niuden jwmU&ttak, éui M-vossöu. Átírt besj-.méiiéiiek (. akiknek ezenkívül mi« m . Ы kcU a férfi kereseténeb йк a folytonos házi tminkt’ ti tűk és iu anyaság terhelt Wu ____ .ítkók mellett iné« a gyermekik never яЛ»к<ч!Ыок. jiü yráfftiítonák Máriát, srtsítvetlés mintaképé tick. Minden пйлойу tájdalmas Mária, akinek vállal többször«* atya alatt görnyedez)“ b Ы nem azért jöi •ket ejtsünk и к. bo« v harcot «ак. Itctgy megmutass: fclkvrUlbetni'k a xzenv IMiból. Met akarjuk i útién van orvosság. / snuitfcremieiil, szerve. foKlaláíával, közön itv 4» táborrá íorra-sr-tás^.., ki»'’ Mklyájái. írngy világ ru*4* «itéftég«*. h..tv szabadulás világa f* 'tatai volt az. assw itta. nem li mtos t»ri I Nem hdovésühttt r dúskálnak i»ikoe6 sorsa mindig pedig a semmittevés r ás százszor nem i fktek. hoffy jutótok v népségét ti letér kar** innod*ni. л jiat»t Vil к is ember „miién Miks. ** ■barjttk о a ja )&ы itíbásíce, ott m*. Minél Wbb . kúti. *«Ш eredin temerább érják mm * « a IDÉZÜNK: ....... MEG AKARJUK MUTATNI A NŐKNEK, HOGY BAJAIK ELLEN VAN ORVOSSÁG. AZ ORVOSSÁGOT MAGUK­NAK KELL MEGTEREMTENI SZERVEZETT EREJÜKKEL, SORAIK ŐSSZEFOGLALASA­­VAL. KÖZŐS NYOMORŰSAGUNKNAK EGYETLEN HARCOS TÁBORRÁ FORMALA­­SABAN. MEGGYÜJTJUK A „NÖMUNKÄS“ FÁKLYÁJÁT, HOGY MEGVILÁGÍTSUK AZ UTAT A SZABADULÁS VILÁGA FELÉ.“ ....... AHOL NŐT IGAZSAGTALANSAG, SÉRELEM FOG ÉRNI, OTT LESZÜNK, hogy jóvAtegyük, ahol nőnek se­gítségre LESZ SZÜKSÉGE, OTT LE­SZÜNK, HOGY TÁMOGATÁST NYÚJT­SUNK." ....... AZ ANYÁK, ASSZONYOK, PROLE­TÁROK SZENVEDÉSEINEK MEGVÁLTÁSÁ­RA, JÓLÉTÉNEK MEGTEREMTÉSÉRE IN­DUL A „NŐMUNKÁS“. MINÉL TÖBB Nő FOG GYÜLEKEZNI A „NÖMUNKÄS“ KÖRÉ, ANNAL EREDMÉNYESEBB LESZ A HAR­CUNK, ANNÄL HAMARABB ÉRJÜK EL AZT AZ IDŐT, AMIKOR A Nő NEMCSAK SZOLGÁLÓ, HÁZI CSELÉD, A TÁRSADA­LOM LEGSZENVEDŐBB RABSZOLGÁJA, HANEM LEGMAGASZTOSABB HIVATÄSA AZ ANYASAG FEJÉBEN NAGYRABECSÜLT, BOLDOG TAGJA LESZ A TÁRSADALOM­NAK.“ A „Nőmunkás“ jó talajba vetette el e gondo­latokat, mert a nőmunkásmozgalom egyre ter­jedt. Rövid néhány nap múlva a kassal szer­vezet már jelentette, hogy létszáma 230-ra emelkedett. Losoncon megalakult egy új szer­vezetük, és kiemelték Pevara Böske, Vág Jó­­zsefné, Dávid Jánosné, Dankó Józsefné, Sala­mon Annuska, Barkócs Andrásné, Mészáros Mihályné, Vojtász Gizella, Holland Kató és Juliska aktív tagok munkáját. Májusban már hírt adtak arról, hogy Kassán a nőmunkások szervezete 500 taggal rendelkezik. A lap harcos politikai szellemét az olvasók­ból, a munkásszervezeti tagokból regrutálódó agilis levelezőhálózat is elősegítette. írtak bele: Tuscherer Fanny, Kassa, Elek Róza, Ungvár, Ivanics Jánosné, Handlova, Rásky Margit, Lő­­vy Ica, Pechál Antónia, Scholtz Eta stb. Dr. Tu­scherer Mihály, orvos, Fráter Jakab néven. Rovatai voltak: Taposómalom, Cselédszobából, Gazdasszony, Anya és gyermek, A konyhá­ban, Világ folyása. A „Munkás“ munkatársa Gábor Andor is, rengeteg verset, cikket, no­vellát írt és fordított eredetiből a „Munkás“­­ba. Irodalmi rovata színes és igényes volt. A folytatásban közölt regényei között Barta Sándor: Különös története és Upton Sinclair: A szerelem zarándokútja is szerepelt. A „mun­kás-katekizmus" folytatásban az osztályharc elméletének tételeit Ismertette, könnyed, min­denki által érthető kérdés-felelet formájában. A „Politika vagy főzőkanál“ azt magyarázta,

Next

/
Thumbnails
Contents