Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-12-16 / 49-50. szám
г fénytelen ünnepek Az ünnepek előtti nogytakarítóskor a szekrényből is kirakta a ruhákat. Hadd járja át jól a levegő — egész évben úgyis keveset kerülnek ki onnan. Mikor vegye fel őket? A vasárnap délelőtt ebédfőzéssel telik el. Délután pedig, arra az egy-két órára nem érdemes felöltözni. Már nem is emlékszik, mikor volt rajta utoljára ünneplő ruha. Nem azért, mintha nem lenne .. . Neki is van annyi, mint a falu bármelyik asszonyának. Nemrég varratta a szép teszil kiskosztümöt is. Még egyszer sem volt rajta. Talán majd karácsonykor.. . amikor mindenki ünneplőbe öltözik, ő is felveheti legalább egy órára. S ha kisunokája hozzásimul, legalább ez egyszer nem fogja megjegyezni: „Nagymama, olyan istállószagú a ruhád!" Ha ünnepnap délutánján munkába megy, s a faluban szépen fölöltözve látja a többieket, összeszorul a szíve. Biztatja magát, az állatoknak vasárnap is enniük kell, s a fejést sem lehet elhalasztani... S ha ők, állatgondozók, akik éveken keresztül le tudnak mondani az ünnepnapokról, nem lennének, a többieknek sem lenne olyan örömteljes ez a napjuk. Mert miből fizetik idén is a két korona osztalékot? Az állattenyésztés többtermelésének értékéből! Tény, hogy a tervezett huszonnyolc korona munkaegység érték szép eredmény. De ha ehhez, munkaegységenként, hozzájön még két korona — s éppen karácsony előtt, akkor azt mondják, nem szabad sajnálni a vasárnapokat 3 2 Évek hosszú sora óta hajnali négykor csörög az ébresztő óra. Parancsoló hangja nem ismer vasárnapot, ünnepnapot, nap mint nap egyformán ébreszti gazdáját. Pedig milyen jó lenne legalább egyetlen egyszer tovább maradni a meleg paplan alatt... Itthon lenni, mikor ébrednek a gyerekek ... De nem lehet. A kötelesség korán reggel munkába szólítja őket. Nagy Gábor, Bíró Kálmán, Orosz Árpád, Sárkány Vince, Hornyák Ferenc, Orosz György — korán kelő emberek. A reggel mindig a gazdasági udvarban éri őket. A fáradságot nem sajnálják, s ez munkájuk eredményén is meglátszik. A tizenhat vagon sertéshúst idén is szaporították egy vagonnal! Ha jól meggondoljuk, nem is olyan csekélység ez. . . Százhuszonötezer korona terven felül a közös kasszába! Karácsony előtt, amikor a szép sertéskarajt, oldalast vásároljuk az ünnepi asztalra, vajon gondolunk-e arra, hány ember munkája teremt elő egy kiló húst? 1b * * Ropogósra sült csirkecomb nélkül a megrakott asztal is hiányosnak tűnik. Am a jó gazda erről sem feledkezik meg. Ezért emelték tizenötezerre az ötezer darab vágni való csirke számát. S ebből hatezret közvetlenül a karácsonyi piacra adnak! Hegyi Mihólyné, a csirkék gondozója nagyon jól tudja, mit jelent az, ha az ünnepi asztalról hiányzik a baromfi .. . Hatvannyolc éves. Sok karácsonyt ért meg. Szegényt is, gazdagot is. Az utolsó tizenkét év karácsonyán terített asztal várta otthon. Mégsem érezte úgy az ünnepi ebéd ízét, mint mások. Előbb kötelességének kellett eleget tennie. S így bizony sokszor kihűlt a sárga színű, ízletes tyúkleves, mire hazaért. Az ünnepi ebéd fényének csak utolsó sugara vetődhetett tányérjára. S idén sem lesz ez másképpen . . . Mint a morajló tenger hullámzik a tollúk, s éles hangjukkal betöltik az egész udvart. Kétezer torokból hangzik fel a rikácsolás — kétezer család asztalán illatozik majd karácsonykor a puhára sült, finom pulykahús . .. Berec József és felesége tizennégy év óta csaknem minden napjukat a pulykákkal töltik. Hétköznap, vagy ünnepnap — délelőtt vagy délután, náluk az egyre megy. A pulykákat egy fél napra sem hagyhatják egyedül. Mikor volt rajtuk utoljára ünneplő ruha? Mikor voltak utoljára moziban, színházban? Mikor olvastak utoljára könyvet? Nehezen tudnák megmondani. Az ő munkaidejükből mindezekre nem futja. S mégsem zúgolódnak ellene. Tudják, a társadalomnak nagy szüksége van az ő munkájukra. Azok a városi kócos hajú kisfiúk, meleg szemű kislányok is szeretik a puha baromfihúst... S honnan vennék azt a mamák, ha nem lennének ők, állatgondozók. . .? * * * Együtt van a család, rokonság, barátok. Az ünnepi hangulat emelkedik. A háziasszony is kitűnően érzi magát. Csak a lelke mélyén bosszankodik egy kicsit. 1. Nagy Árpádnak, a-szövetkezet elnökének sincs még az ünnepnapon sem egy perc szabad ideje. 2. Hegyi Mihályné: Csirkecomb nélkül hiányos a legdúsabb asztal is. 3. Nagy Gábor a karácsonyi ünnepek nagyobb részét is az istállóban tölti, kedvenc állatai között. 4. Tegnap még haragosan néztek rám — nos a karácsonyi asztalon finom húsuk étvágy gerjesztően várja a vendégeket. S egyre gyakrabban néz a faliórára . . . Aztán az óra figyelmeztetve elüti az ötöt, s neki, akár tetszik, akár nem, ott kell hagynia a vendégeket. Az ünnepi ruhát, melyet alig két órája öltött magára, felváltja a megszokott hétköznapi. S amíg a többiek gondtalanul szórakoznak, ő elindul a gazdasági udvar felé .. . Hány vasárnap és ünnepnap délutánját töltötte el így Tóth Róza, Janiga Istvánné, Pavlík Irma, Holly Mária és a többi fejőnő? Nem tartják szómon. Ez alatt az idő alatt az ünnepnapokból kevés fény sugárzott rájuk. Számukra még a karácsonynak is megtörik a fénye. A friss, habos tej ezúttal is csurog, folyik majd a kannákba. Illata szétárad az istállóban. Máskor ők is érzik ezt a kellemes illatot. Karácsony ünnepén talán észre sem veszik. Gondolatban messze vannak ... A család már biztosan vacsorához ült, őket aligha győzik kivárni... Aztán hazamennek, már hozzá is szoktak, hogy az ünnepi vacsorát mindig egyedül fogyasztják el. S ez nem lesz másképpen az idén sem! Csak néhány példa, csak néhány kép a kútníky szövetkezeti tagok életéből. Mindenki nevét nehéz lenne felsorolni. Pedig mindannyian megérdemelnék, hogy megemlékezzünk róluk. Mert mindnyájuk verejtékes munkájának eredménye, hogy a karácsonyi asztalról sehol nem hiányzik a hús, tej, kalács. A többi százezer mezőgazdasági dolgozóval együtt ők is az ismeretlen hősök közé tartoznak. Akik nem ismernek nyolcórás munkaidőt, szelet, esőt, hófúvást. Akiknek nincs egy szabadnapjuk, egy nyugodt vasárnapjuk. Állatgondozók ők. Akiket karácsony estéjén, szilveszterkor vagy húsvétkor is vár a kötelesség, akárcsak az év többi napján. Irta és fényképezte: H. Zsebik Sarolta
