Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-12-16 / 49-50. szám

Ha Jancsó Judit, a farkasdi HNB elnöke nagyon fáradt, nem kell messzire mennie, hogy felfrissüljön. A HNB iro­dájától nem messze van a bölcsőde, ahol a falu 40 cseme­téjére Futó Alojzia, Varga Magda, Oroszi Zsuzsanna és Tropek Ilona vigyáz. VAN EN^ÍÉL r ^ 0 Elek ■ játékok a bölcsedé személyzetének ötletei alapján készültek. A szerző felvételei Megszeppenve óllt a HNB elnök­nőjének íróasztala előtt, mint egy kisdiák, amikor a tanítója kérdé­sére nem tud felelni. O. K.-nél ugyanis azért hívatták be a nemzeti bi­zottságra és vonták kérdőre, mert előze napon férje és ő megverte az anyósát. Mit tehet ilyen esetben a HNB elnök­nője, mint hogy a szívükre beszél. — Nektek is vannak gyerekeitek. Ha ilyen példát mutattok, mit várhattok tő­lük ha felnőnek, és netán közületek bár­melyik az ő gondozásukra szorul? Nek­tek is „hallgass!" lesz a nevetek, meri ha valamit mondtok, akár puszta jóaka­ratból — mint az anyósod is tette majd azt kapjátok, amit ő tegnap. Dél volt éppen, amikor O. К.-né le­hajtott fővel elment, de Jancsó Judit, a farkasdi HNB elnöke nem zárta be irodája ajtaját, hogy ebédelni menjen. Aki ötezer ember gondját-baját vette a nyakába, nem engedheti meg magának őzt a luxust, hogy déli tizenkettőkor ebé­deljen. Ebédidejét, munkaidejét nem a falióra szabja meg, hanem az elvégezni való munka. Ilyen nagy faluban pedig akad az esti órákig is, sőt.. . Különösen, ha mindezt egy embernek kell elvégez­nie, mert Jancsóné most egyedül van, a titkár egy évre iskolázásra ment. Mégis jut mindenre ideje, még ilyen apró-cseprő dolgokra is, mint a családi perpatvarok megtárgyalása. Igaz, néha nagyon fáradt, a sok munka igénybe veszi lelki és fizikai erejét, de nem kell messzire mennie, hogy frissesége, jó­kedve visszatérjen. A HNB irodájától nem messze van a bölcsőde meg az óvoda. Oda érdemes is benézni, mer! Farkasdnak olyan jól felszerelt bölcső­déje és óvodája van, hogy fővárosunk bármelyik gyermekgondozó intézete megirigyelhetné. Egyszer útközben, ami­kor erre járt, Czucornénak, az óvoda igazgatónőjének megsúgta, hogy estére szövetkezeti gyűlés van, lepjék meg a tagok kis műsorral. Ügy is lett, és a kel­lemes meglepetést a szövetkezet ezer koronával viszonozta. Sok-sok játékot kaptak akkor a gyerekek. Am nemcsak vásárolt játékaik vannak a bölcsődés és óvodás gyerekeknek Farkasdon. A sze­mélyzet ugyanis nem mindig várja meg, hogy a HNB adjon pénzt a bevásár­lásra. Saját ötleteik alapján ruhaanyagból helyes babákat varrnak, rajzlapokra fes­tett figurákat vágnak ki s a falra aggat­ják, sőt egy alkalommal fát is csempész­tek az erdőből, hogy ebből gőzöst, repü­lőgépet készítsenek védenceiknek. Igaz, az erdész rajtakapta a fűrészelő tanító­nőket, de a repülőgép és gőzös mégis elkészült, s ma is ott díszeleg az óvoda udvarán a falu apró emberkéinek leg­nagyobb örömére. Ilyesmit hallani való­ban felfrissülést jelenthet a HNB elnök­nőjének, s biztatást további munkájához. Lelkes emberekért dolgozni, tenni vala­mit, — öröm. Mert bizony biztatásra szüksége van még akkor is, ha biztosan áll a talpán. Jancsóné két évvel ezelőtt került a farkasdi HNB élére, akkor amikor az új gazdaságirányítási rendszer több joggal, de egyben több felelősséggel is ruházta föl a nemzeti bizottságok dolgozóit. Az új törvény értelmében önállóbban dönt­hetnek a falut érintő problémákban. S ők ezzel a joggal élve, felismerték mi az, amit először tenniük kell a falu gyorsabb fejlődésének érdekében. Több hasznos szolgáltatást vezettek be. Vettek két traktort, egy autót fuvarozásra, kő­művescsoport alakult, lakatos szakmun­kásokat szerződtettek, cserépgyártó üze­met létesítettek. A bevételt van hová tenniük. Tanítói lakásokra van szükség és legalább ötven asszonynak kell mun­kahelyet biztosítani. Van a faluban egy régi épület, amit átalakíthatnának cipőfelsőrész-készítő üzemnek. A partizánskei cipőgyár adna munkát. Egyelőre azonban meg kell hi­vatalosan állapítani, alkalmas-e az épü­let erre a célra. Újra kell szereltetni a hangszóróhálózatot. A szülésznő is nyug­díjba megy, szerezni kell a helyére vala­kit. Ilyen nagy falu nem maradhat bába­asszony nélkül. Ezek azonban nem olyan dolgok, amelyeket egyik napról a másik­ra meg lehet valósítani. Sok HNB dolgo­zónak mutathatnak példát. Mert Jancsó Judit nemcsak a falufejlesztés szempont­jából szükséges dolgokat végzi nagy körültekintéssel és következetességgel, hanem bármilyen más problémát is igyekszik megoldani, amellyel a falu lakosai hozzá fordulnak. Hányszor kell a szomszédokat kerítés ügyben békíteni, szívügyekbe beleszólni, — természetesen csak akkor, ha valóban szükség van erre, s ha a közrend is így kívánja. Nem kevés gondot okoz az alkohol. Tizenegy alkoholistát tartanak nyilván a faluban, ebből kettő nő. Sokszor kell ilyen ese­tekben közbelépni, s egyéb — sokak szerint magánjellegű — ügyekben dön­teni. Mert lehet-e csupán magánügy, ha egy férfi üti-veri a családját? és Jancsóné minden nehézség ellené re vállalja a kockázatot, felelősségénei teljes tudatában cselekszik. Mert nem­csak az a fontos, hogy szép középületek díszítsék a falut, pormentes utcákor járjanak az emberek, szép tiszta bölcső­dében, óvodában legyenek napközber a gyerekek, hanem az is, hogyha este a kicsiket hazaviszik, otthon a családok­ban béke legyen. Ilyenkor, karácsony­kor, van-e ennél fontosabb? Konvicskáné К. E.

Next

/
Thumbnails
Contents