Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-12-16 / 49-50. szám

Sokan tévednek, akik a magyar táncművészet első dátumának lB84-et, a Magyar Allamt Operaház megnyitásának Időpontját vélik. Az első adatokat a XV. század nyújtja. Egy udvarhölgy, névszerlnt Crlvellt Barbara, 1494. január 24-én keltezett leve­lében Sforza Blanca táncával kapcsolatosan hasz­nálja először a „Bailor ungaresco“ kifejezést. Állítólag Mátyás király magyar táncot járt Bécs­­ben; Massaro pápát követ jelentette, hogy II. Lajos egész éjjeleken át táncolt; 1572-ben az Ifjú Balassi Bálint juhásztáncot járt az udvar előtt. Egy Brown nevű angol orvos 1689-ben így Irt magyarországi útlnaplójában: „Magyarországba való utazásom előtt sohasem láttam azt a pyrrcht­­kus táncot, melyet hajdan a régiek gyakoroltak, most pedig a hajdúk táncolnak. Ezek meztelen karddal táncolnak, egymás kardjára ütnek, miáltal nagy csörömpölés keletkezik, forognak, a levegőbe ugrálnak, meglepő ügyességgel a földhöz lapul­nak ...“ Carlo Blasts nevéhez fűződik a testhezálló trikó és a sarkatlan, könnyű szandál megjelenése. Tőle származik az „arabeszk" elnevezés és ő határozta meg a „magaslábujjhegy-tánc" fogalmát ts. radalom győzelme után kerülhetett sor. Kiváló, Idős mesterek vették kezükbe az új nemzedék ne­velését, s adtak a vtlágnak olyan táncosnőket, táncosokat és koreográfusokat, mint Ulanova, Le­­pestnszkája, Sztrucskova, Pllszeckája, Kondratov, Csabuklanl és még hosszan sorolhatnánk ... Azóta már nekik ts búcsút kellett mondaniuk a színpad­nak, hiszen a táncos és táncosnő színpadi élete rövid. De tudásukat továbbadják a mai generáció­nak. Aminek magvait a balett történetének nagyjai évszázadokon át elhintettek, az most kivirágzóit: soha még ilyen lelkes tábora, ennyi értője és él­vezője nem volt a klasszikus és modern balettnek, mint napjainkban. SOMOS ÁGNES Legkiválóbb tanítványa Leprl volt, aki később azt a Cecchetttt nevelte, akt a régi, nagy orosz tánco­sok mestere volt. Cecchetttnél tanult Anna Pavlova, Preobrazsenszkája, Treftlova, Fokin, a Legat­­testvérek. Amikor 1917-ben, a Nagy Októbert Szoctaltsta Forradalom után átszervezték a Lentngrádt Koreo­gráfiái Intézetet, a híres mesternő: A. J. Vaganova, a Blasls-Cecchettt féle tanítási módszert vezette be és fejlesztette továbff, z orosz balett 200 éves múltra tekinthet Ék vissza. Otthona mtndtg a két nagyváros ШШ volt: Moszkva és Pétervár. 1776-ban ШШ Moszkvában nyílt meg az első opera- és * TM­balettszínház, a mat Nagyszínház őse ... Az orosz balett a századfordulón el­indult világot látni és világot hódítani. A tizen­nyolc tagú együttes Petipa Mártus mester lányá­nak, Mártának vezetésével Budapestet választotta európat kőrútjának első állomásaként. Egy évtizeddel később újabb balett-szenzáció hírétől visszhangzott Európa. A Gyagllev-együttes táncosai között volt Nlzstnszktj, „A rózsa lelke", Anna Pavlova, „A hattyú halála" alakítója... A Gyagllev-együttes sok éves tündöklés után szét­hullott. Követőt három utat választottak. Az egyik Asztafjeva útja volt, akt az erotikus, ízléstelen számokat kultlválta. A másik Anna Pavlova útja volt: a klasszikus balett-hagyományok ápolása. A harmadtk utat Nlzstnszktj választotta: saját, mű­vészt koreográfiájával. Az orosz balett egészséges kifejlődésére és vi­rágba borulására a Nagy Októbert Szoctaltsta For-Диар rail й ® VI Г I Щ Ч FEJEZETEK A BALETT TÖRTÉNETÉBŐL

Next

/
Thumbnails
Contents