Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968 - tél / A Nő kézikönyve
endezze életét, ne gyűrjék le a nehézségek Nagy lelkieró kell hozzá. De ne ijedjen meg semmitől sem. Nehézségek mindig lesznek. Csakhogy a nehézségek azért vannak, hogy legyőzzük őket. Cselekedjék észszerűen! A hirtelen harag és düh leküzdésénél világosan láthatjuk, hogy szerencsénket és egészségünket mi magunk irányítjuk. Ne várjunk senkitől sem segítséget, ki-ki a maga szerencséjének kovácsa. Már hallom az ellenvetést, hogy az ember csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tud megváltozni. Ha valaki 4 egész élétében hirtelen haragú volt, nem tud erről egyszerre leszokni! De egy kis jóakarattal, fokozatosan és lassan talán sikerül. És egy idő múlva észreveszi, hogy kezd megváltozni! Sokkal nehezebb boldogulni az úgynevezett lelki bajokkal, mert ezek belülről emésztenek és gyötörnek, s bizony sokszor aláássák az egészséget és a boldogságot is. Gondolok itt a különböző félelem-komplexumokra, mint például félelem a betegségtől, egy betegség öröklődési hajlamától, vagy magától a haláltól. Az ilyen ember túl sokat foglalkozik önmagával. Csak a maga életét látja, a saját érzéseiről beszél, hogy hol fáj, mennyire szenved, senkinek nincs hasonló rossz dolga stb. A környezete lassan megunja, és kerülni fogja. Hogyan lehet segíteni ezen? Elsősorban meg kell érteni, hogy a félelem teljesen értelmetlen. A félelem csökkenti az életkedvet, felborítja a lelki egyensúlyt és károsítja a szervezetet, mert megtámadja az idegrendszert, csökkenti az ellenállóképességet, és hol látszólagos, hol pedig valóságos betegséget is válthat ki. Terelje el figyelmét önmagáról, kényszerű gondolatairól, és törődjön többet másokkal és munkájával. így megint egészséges és boldog lehet! De az embert sokszor nemcsak a saját személye gyötri. Néha az életben nagy megrázkódtatás éri, ha például elveszti közeli hozzátartozóját. Hasztalan és embertelen tanács volna, ha arról akarnám meggyőzni, hogy ez a bánat indokolatlan. Az ilyen fájdalmat nem lehet azonnal elfeledni, de nem szabad, hogy béklyóba verjen bennünket. Az idő és a munka a legjobb gyógyír a fájdalomra. És a kedély állapot, a hangulat — néha ugye az is nagyon borús? Ennek is bizonyára megvan az oka. Az ok felismerése ad módot rá, hogy megszabaduljunk a rossz hangulattól. Többnyire akkor fordul elő, amikor valamilyen elképzelésünket vagy célunkat nem tudjuk megvalósítani. Dolgozzunk ki ilyenkor pontos tervet, és aszerint kezdjünk el dolgozni. És ha már kezdeti eredményt látunk, mindjárt jobb kedvre derülünk. Néha egy-egy elejtett, rosszindulatú megjegyzés bosszant föl, amelyet tulajdonképpen nem is kellett volna meghallanunk. Máskor egy nézeteltérés, akár a munkahelyen, akár otthon, teljesen kedvünket szegi. Az első természetes megnyilvánulás ilyenkor az, hogy ellenszegülünk a kritikának vagy a megjegyzésnek. Ha azonban jobban elgondolkodunk, talán rájövünk, hogy van benne némi igazság. De még ekkor is elrontja hangulatunkat az a tény, hogy a hátunk mögött beszélnek rólunk vagy ny Ivánosság előtt szégy?nítettek meg. Május 1 CsMunka ü. 2 PZsigmond 3 SzIrma 4 VFlórián 5 HIrén 6 KFrida 7 SzGizella 8 Cs Mihály 9 PGergely 10 Sz Ármin 11 VFerenc 12 HPongrác 13 KSzervác 14 SzBonifác 15 Cs Zsófia 16 PMózes 17 SzPaskál 18 VErik 19 HPatrik 20 KBernát 21 SzKonstantin 22 Cs Júlia 23 PDezső 24 SzEszter 25 VOrbán 26 HFiilöp 27 KHella 28 SzEmil 29 Cs Maxim 30 PNándor 31 SzPetronella Június 1 VTünde 2 HIrma 3 KKlotiid 4 SzBulcsú 5 Cs Angéla 6 PNorbert 7 SzRóbert 8 VMedárd 9 HFélix 10 KMargit 11 SzBarnabás 12 Cs Villő 13 PTóbiás 14 SzZaránd 15 VVid 16 HJusztin 17 KLaura 18 SzArnold 19 Cs Gyárfás 20 PRafael 21 SzAlajos 22 VPaulina 23 HZoltán 24 KIván 25 SzVilmos 26 Cs János és Pál 27 PLászló 28 SzLevente 29 VPéter és Pál 30 HPál 4
