Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-02-09 / 6. szám
30P ÍSODA és VAL0SÄG III. Bonnból hormlnc perc alatt, nyolcvan Pfennig-ért lehet eljutni a GM villamos végállomására, azaz Bad Godesbergbe, a Szövetségi Köztársaság minisztériumainak székhelyére. Az utat luxusvillák szegélyezik, egész úton СО jelzésű limuzinok suhantak, farkán lengő zászlóik jelezték, melyik országot képviselik. Minden vadonatúj, az újonnan létesített minisztériumok magas épületei ik, Nagyon $?ép látvány ez, különösen Innen, a folyópartról. A Rajna.,. amely Heinét a Lorelei megírására ihlette, s amelynek hullámain most utasszállítók, teherhajók, gőzösök és motorosok, holland, német, svájci hajók úsznak mindkét irányban, A lankákon virulnak a hírés szőlőkértek, s a dombokon itt-ott ép várak és kastélyok tekintenek a habokba. Rhöndorfban, — ami Bonntól csak húsz kilométernyire van, — azonkívül, hogy kétszáz évvel ezelőtt itt született Beethoven, s hogy százötven évvel ezelőtt egyetemet alapítottak itt, semmi különös sincs... A Robert Koch Strassen van a Bundesministerium für Gesundheitswesen, azaz az egészségügyi minisztérium, és ott hivataloskodik Kate Strobel asszony... Bocsánat, elfelejtettem őt bemutatni. Käte Strobel, miniszter. A bonni kormány egyetlen miniszternője. Megpróbálkozom bejutni hozzá. Az első pozitív benyomás: a bonni kormány miniszteréhez egyáltalán nem nehéz bejutni. Csodálatosképpen itt a hetedik nagyhatalmat, a sajtót, tiszteletben tartják, sőt támogatják. A miniszterasszony titkárságán egyáltalán nem jöttek zavarba. Várjon csak, mindjárt meglesz. Parancsoljon, a miniszter ma délután 17 órakor várja önt, harminc perc áll rendelkezésére. A hivatalos személyekkel való találfAHOB kozások és beszélgetések általában nem nagyon mulatságosak. Pontosan tudják, mit fognak mondani és miről fognak hallgatni, mit árulnák él, s mit nem. Az első öt perc Villámgyorsan röppent el. — Csehszlovákiai újságíróhoz még nem volt szerencsém — ön az első. Köszönöm, ajándéka, ez a háncsból készült nénike 0 kis babával a karján valóban nagyon bájos» Két lányom van és két unokám. öt perc életrajz: — Hitler hatalomra jutásáig a szocialista fiatalok közöt: dolgoztam, aztán a nőmozgalomban. Mint oz SPD elnökségi tagját, beválasztottak a Közös piac tanácsábo és az Európai Parlamentbe, és éppen két éve, hogy miniszter lettem. Aztán öt percet a búcsúzásra kell szánni, összesen tizenöt perc. Tehát csupán a másik tizenöt perc maród a Német Szövetségi Köztársaság egészségügyének megtárgyalására. — ... A megelőzéssel kezdjük, kötelező szűrővizsgálatok — ezt még nem vezettük be, az emberek szégyenkeznek „csak úgy" eljönni a rendelőbe, tanítani kell őket.., ránk tartozik a víz, a levegő szennyeződésének, a zajnak a problémája, büntetéseket rovunk ki az üzemekre . ,. Aztán itt vannak a conterganos gyermekek, nemrég nyitottunk egy otthont ezeknek a szerencsétlen kis nyomorékoknak. Ez nagyon kínos ügy, reméljük már nem ismétlődik meg, szigorúan ellenőrizzük a gyógyszergyártást... A terhesség megszakításának hivatalos engedélyezéséről szó sem lehet, az iskolákban felvilágosító nevelő munkát végzünk, ez is megelőzés. Már több filmet forgattunk a középiskolások számára a nemi életről. A terhességet meggátló pilulákat csak receptre adjuk. Mégis csak katolikus ország vagyunk ... s hogy mit tesznek о fiatal lányok, ha mégis teherbe esnek? Nos, oki megengedheti magánók, ólmegy Svédországba, és ott.,, A tbc' már nem probléma, gyermekeink betegségei ma: cukorbaj, rák, reuma, infarktus ... elhiheti, mindent megteszünk, ami erőnkből télik, de még mindig kevés a kórház, az orvos, s különben is nagy a hiány egészségügyi dolgozókban, de hát ez ma világviszonylatban is probléma ... Harminc perc. Az ajtó kinyílt és becsukódott. Még meglátogattam egy bizonyos helyiséget, és ez volt a második pozitív benyomás. Ilyet még soha sehol sem láttam. PAPIERBRILLE — papír-szemüveg. Nagy mennyiségben lógnak a WC falán, mint a falinaptár lapjai, és az a hivatásuk, hogy a WC karimájára kerüljenek. Ezek a védő-papírok már a közeljövőben minden nyilvános mellékhelyiségben megtalálhatók lesznek. Az NSZK-ban, úgy látszik, már azt sem tudják, mit esináljonak о sok selyempapírral Nagyon bizonytalan képet vághattam, s nyilván már messziről látszott rajtam, hogy nem ismerem az itteni viszonyokat. Csakugyan, az első pillanatokban képtelen voltam feltalálni magam a karmelita kolostor pincéjében, s nem tudtam bizonyosam, hová vezet az irányjelző tábla a következő felirattal: „SCHMIERE — Das Schlechteste Theater de Welt", azaz Schmiere, a világ legrosszabb színháza. Ez a hivatalos neve a frankfurti politikai kabarénak, amelyet egyetlen külföldi sem hagy ki a programjából. A bejáratnál álló két dús hajzatú ifjú — az első pillantásra nem lehetett megállapítani, melyik a fiú és melyik a lány — sajátságos módon tájékoztatott; — Menjen csak le a lépcsőkön, de ha nem ismeri ki magát, akkor inkább fogódzkodjon о korlátba, mert könynyen legurulhat. Ebben oz esetben sem 11] V I ^ 11 j Zorana baatínca elbűvölte a Közel-Kelet bárjait z о R A N a — Nagyon rosszul, doktor úr. Teljesen kimerült vagyok.- Igen, látom, — mondja az orvos. - Nővérke, adjon az úrnak, pardon, hölgynek nyugtatót, és hívjon borbélyt. A beteg az orráig húzza a takarót, eltakarva vörös szakállát, amely az utolsó három nap alatt alaposan megnőtt. A SZERENCSÉTLEN „А* ВЕТО Zoranát hordágyon hozták a kórházba, útitársával Mária Semenovával együtt. Idegenek találták meg őket az összetört autóban, Smarja—Szapa falucska mellett, 25 km távolságra Ljubljanától. a titka A Zágráb—Ljubljana autóúton egy vadonatúj „NSŰ-Princ“ autó robog. Két elegáns, vonzó külsejű nő ül benne. Még senki sem sejti, hogy a néhány pillanat múlva bekövetkező autószerencsétlenség után feltárul egy világszenzációt jelentő nagy titok .,. xxx A ljubljanai sebészeti klinika rjői ojzlályerp orvosok sietnek. — Jó reggelt, — köszönti a betegeket a legidősebb orvos, és egy égszínkék selyemhálóinges nő ágyához lép. — Hogy érzi magát, Zgrana? Hogy aludt? Az egyik sebesült igazolványában, útlevelében, sofőrigazolványában az állt, hogy Zorana Popszimonovicsová, artista Leszkovecből. Az inspekciós orvos azonnali operációt rendelt el. Az operációs asztal körül nagy kavarodás támadt. — Mi történik itt? — kérdezte doktor Sztáré. — Doktor úr . . . Sztáré doktor közelebb lépett az asztalhoz és amikor a sebesült testére néz?Ц, önkéntelenül így szólt: r- Uramisten, hiszen ez férfi! És tényleg, a szép vörös hajú táncosnő, Zorana Popszimonovicsová, akit Jugoszlávia, a Közel-Kelet, és Olaszország bárközönsége Álba néven ismert, a valóságban férfi. Pontos neve: Zoran Popszimonovics, született a Leskovce melletti Vlaszotincén, 1939-ben. Ezt a felfedezést nem titkolhatták el a rendőrség előtt. Megkezdték a ,bájos Álba' barátainak és barátnőinek kihallgatását. — Mi Zoran néven ismerjük, — jelentette a leskovcei rendőrség. Itt nálunk mindig férfiruhában járt, és soha nem látták őt női öltözékben. SZTAVRA BÁCSIRA EMLÉKEZTETETT A hír, hogy a kedvelt Albica a valóságban férfi, bombaként robbant a Posztojna barlangtól nem messze fekvő „Rakov Skofjanec‘ szállá vendégei körében. Álba ugyanis közvetlenül az autóbaleset előtt itt töltött két hetet. — Hogy ő férfi lenne? — kérdezte magából kikelve a fekete hajú Carmen, a bár sztriptíz-táncosnője. — Jézusmária és én egy ágyban aludtam vele Meglepődött a bár egyik zenésze is, aki elmesélte, hogy egy este Álba utánament, nem szórakozfiának-e együtt. Miért ne? Leültek egy asztalhoz és ittak. — Tetszel nekem, — mondta neki Álba, — csókolj meg. Hát persze, hogy megcsókoltam. De abban a percben egy volt nagybácsimra emlékeztetett, Sztavra bácsira, aki csak nagy ünnepeken borotválkozott. Meg is kérdeztem tőle, hogy miért olyan szúrós az álla. — Ő, —■ mondta Álba, — én olyan szerencsétlen nő vagyok TÖKÉLETES ARAB MŰVÉSZET A szakemberek véleménye szerint Álba a Balkán legtehetségesebb táncosnője volt. Sokan azt állították, hogy jobban táncol, mint a híres Beba Szalemová, aki már régebben szerepel Jugoszláviában. Vannak, akik ezt a kijelentést túlzottnak tartják. Zorán Popszimonovics balettiskolát végzett. Itt tanulta a táncművészet alapelemeit. Carmen úgy nyilatkozott, hogy Zorán sokkal hiúbb, semmint hogy megelégedett volna azzal, hogy csoporttáncosként szerepeljen egy balettkarban. — Álba, csak prímaballerina lehetett, — mondta róla Carmen. De ez nem könnyű dolog. Ezért lett bártáncos. Ez vagy tíz évvel ezelőtt volt. — Mindig nagyon tüzesen és örömmel táncolt, — mesélik az idősebb bártáncosnők. De spanyol táncos sok volt, és mikor ezt Álba látta, irányt változtatott. Keleti táncokat kezdett tanulni. Főképpen az arab hastáncra specializálta magát. Zorán nagyon kitartó. Képes volt egy mozdulatot órák hosszat gyakorolni a tükör előtt, amíg az tökéletes nem lett. — Ahogy ő tudja mozgatni a testét, azt nem tudja senki más — meséli egy pohár skót whisky mellett Alba II., a Nová Gorice-i Park-bár sztriptíz-táncosnője. — Tökéletes volt, képzelje el, hogy teljesen nyugodtan áll, és csak egy izmot mozgat a hasán. Vagy például csak a bal vállát. Tudja mi ez? Ez tökéletes arab táncművészet. ÉKSZEREK KELETRŐL Zorana különös hastáncával elbűvölte a közönséget. A bártulajdonosok valóság-
