Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-10-18 / 41. szám
AHOGY A CSILLAG MEGY AZ ÉGEN,... ÚGY ÉRDEMES.. oc ш «11 ÜL. OC О ismét? Hát, valahol dolgozni kell... Ha újra választhatna, ide jönne — Ha választhatnék, akkor csendesebb munkahelyet keresnék és megpihentetném a lábam, meg a kezem. Miért dolgozik itt? — Én voltam a legidősebb nővér a családban — a családfenntartó. Az első napokban meg akartam szökni a zaj miatt, de nem lehetett. Ma már nem is hallom. Hány órát utazik naponta? Hármat. EVA HADASOVA Kezdő. A szabászati osztályon dolgozik. — Havi jövedelme? — 1300 korona. — Családja van? Egy gyerekem. Bejáró, vagy Púchovban lakik? Az üzem munkásszállójában lakom. És a gyerek? — Vsetinben, szüleimnél, ugyanis elváltam. Sajnos, hetente csak egyszer látom. — Miért dolgozik? Csak pénzért, vagy a munka valami mást is jelent önnek? — Szükségem van rá, és szeretem is a munkát. Mellette el akarom végezni a textilipari technikumot. JOZEFINA LAKSIKOVA A vágbesztercei gépgyárban dolgozik. A fémöntés nem tartozik a női foglalkozási ágakhoz. Bár az öntőkanál az ö esetében kicsi, a súlya sem nagy. Ez a törékeny asszony szereti a behemót öntőgépet, eltűri a forróságot, tetszik neki ez a munka. Ha minden jól megy, észre sem veszi, s elszalad a nyolc óra. Ha nem sikerülnek megfelelően az öntvények, akkor bosszankodik, mint mindenki. A háztartását könnyen el tudja látni, mivel csak egy gyereke van. Nem beszélgethetek vele sokáig, a gép mellett nagy a forróság, ideje sincs, no meg szűkszavú is, mint akik gyakran tüzet látnak. A folyékony fémet a gépbe önti, a fogantyúhoz nyúl —■ s a nagy gépkolosszus szét fogad a törékeny asszonynak. Majd megnézi az elkészült darabot. Sikerült I Kiegyenesedik, termete megnő. Újra meríti a kanalat 6 — 8 évvel csökkent. Elmaradott vidék vagyunk, túlteng nálunk az iszákosság. Az anya a részeges férj mellett arra kényszerül, hogy pénzt keressen. A műhelycsarnokokban ezernyi hát görnyed, ezernyi varrógép éktelen süvöltése nehezedik a dobhártyára. Szalagmunka folyik. Minden munkásnő egész nap ugyanazt a munkát végzi, ugyanazok az öltések, ugyanaz a mozdulat, ugyanaz a ruhadarab, szfn — állandóan ugyanúgy sikolt fel a varrógép. Azok a nők, akik itt dolgoznak, nehéz életet élnek. Rossz a szellőztetés, gyér a világítás, s gyakori a fejfájás. Amellett gyorsan fáradó kezüket sokuknál még végnélküli munka várja otthon. Háztartás, gyerekek, kert vagy föld . . . meg sem merem kérdezni, mikor, s mit olvastak utoljára. A vágbesztercei gépgyár jelentős nehézipari üzem. Úgynevezett férfimunkahely. Itt a nők is olyan munkahelyeken dolgoznak, ahol hamar megkérgesedik a tenyér. A színesfém alkatrészek öntőmúhelyáben a segédmunkások, de az öntők között is találunk nőt. A segédmunkásnő egész nap kalapácsot lenget . . . 960 koronáért. Nehéz munka, de elkerülhetetlen, kell a pénz, otthon gyerekek, háztartás, föld . . . kell a pénz! Az üzem legnagyobb problémája az ekcéma, — a munkából eredő betegségek 97 százaléka. Sajnos, egyre rohamosabban terjed. A tavalyi év végéhez viszonyítva már 131 százalékos volt a megbetegedés idén szeptember közepén. Gondokat okoz továbbá a zaj, a szerelőcsarnokok alacsonyak. A bölcsőde és az óvoda problémáját a közeljövőben megoldják. Ezenkívül már „csak“ a lakáskérdés okoz gondot, ami az üzem személyzeti osztályának dolgozója, Kardoä elvtárs szerint katasztrofális. A legképzettebb szakemberek hagyják el az üzemet miatta. Az új igazgató, Janza Miroslav mérnök, nagy gondot fordít a munkakörnyezet javítására. Portalanítják az utakat, parkosítják az udvart, az üzem kertészétől mindenki díjtalanul vihet virágot a munkahelyére és sokszínűre festik be a szerelőcsarnokokat és az öltözők szekrényeit, így tompítják munkahelyük zordságát — fokozzák a munkakedvet. Külön említést érdemel az üzem finn szaunája, amelyet ingyenesen bocsát dolgozói rendelkezésére. Ez a neurózis elleni hatásos biztosítékok egyike. Követendő példa! Ezek az emberek a zajt már nem hallják hallásuk eltompult. Négy élet, négy mozaikkocka — a nyüzsgő bolyból, véletlenül egymás mellett. Négy ember, aki élete nagy résiét munkában tölti, aki néhány hosszú órát utazik, és otthon... megint munka: tanulás, háztartás, gyerekek, kert. Mit és mikor olvasnak? — nem mertem megkérdezni. Mondatok, kérdőjelek MUDr. Magda Nova, Csc. a Munkahigiéniai Kutatóintézetben dolgozik. Fiziológiai kutatásokat végez, az egészséges ember optimális megterhelésének lehetőségeit vizsgálja. Eddigi kutatási eredményeit a következőképpen foglalja össze: A férfiak két okból dolgoznak: az egyik a pénz, a gazdasági ok, a másik, de nem másodsorban, maga a munka. A munka hozzátartozik az egészséges ember normális életéhez, életszükséglet, nélküle felborulna az ember kiegyensúlyozottsága. A munka (jellege függvényében) kielégíti az ember alkotási vágyát. A nők helyzetét vizsgálva ez a szemlélet lényegesen módosul. A nők 30—45 éves korukban érik el munkabírásuk és szellemi képességeik csúcsát. A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy baleset és betegség miatt e korosztályok mulasztása a legkisebb. A munkaviszony indokai a következő sorrendbe oszthatók: 1. az anyagi érdek 2. a társadalmi ranglétrán kiharcolható (kidolgozható) pozíció 3. a munka, mint az alkotási vágy kielégítője Az emancipáció lényegében megváltoztatta a nők életszemléletét — ez így helyes. Viszont a nők megterhelése ezzel fokozódott. A munkatörvénykönyv azonban csak csekély mértékben veszi figyelembe a sokrétű megterhelést, ami a nőre, főleg az anyára hárul. A kisgyermekes anya nem tud tökéletesen feloldódni a munkában, felelősségérzete az otthonhoz köti, hiszen elsősorban anya. Tehát csak az anyagi nyereség (amire gyakran nagy szükség van) az elsődleges cél. Megfelelő családi jövedelem esetében a fiatal anyák otthon maradnak. Később azonban ugyanaz a nő, aki anyasága idején minden erejét gyermeke nevelésére összpontosította, már nem találja kielégítőnek a háztartásban és a gyermekneveléssel töltött életét Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkező nőről van szó, a munkaigény annál intenzívebben jelentkezik, mégpedig két okból: Alkotó énjét az otthoni munka egyhangúsága nem elégíti ki. A gyermek nevelése közben a társadalmi élettől való elszigetelődése miatt információ bázisa részben kimerül, és ezt mind maga, mind a gyermek érdekében feltölteni igyekszik. A gyakran néhány órás bejárással kibővített 8 órás munkaidő agyonterheli a szervezetét. Nem segít ezen a mechanizáció sem, amelynek egyes eseteiben — mint ahogy a kutatások bizonyítják — a szervezet még jobban meg van terhelve, mint nélküle — о gépesítés sok esetben csak a munkaadónak hoz nyereséget. Fokozatosan kialakul a felelet arra a kérdésre, miért oly gyakori ma a neurózis? Meghatározói a munkakörülmények (zaj, bűz stb.) a munkatempó, a munka egyhangúsága, a szociális helyzet (lakás' életszínvonal), a család hangulata és az egyén viszonya a munkakollektívához. I) És a perspektívánk? — A rohanó élet, mely anormalitást és neurózist termel? . . . reméljük, hogy nem. A mát éljük és bölcseknek kell lennünk ahhoz, hogy a ma tanulságai megtanítsanak, megtaníthassanak. Az ember és a gazdasági haszon: éles szembefordulás. Mindkét oldalon tények, tanulságok. Mindkét oldalon érdekek fegyvertára. Ki oszthat igazságot, ki dönthet? Ember. Perdöntőén súlyos szó. Miértek, célok summája. Humánum, szocializmus — emberi arculattal. Ember — reálisnak mutatkozó fokozat. A humánum társadalmi megfogalmazója — a szocializmus. Szocializmus, perspektíva — a szó igazi értelmében. Cél, irány, tévedések, torpanások ellenére. A szocializmus — a lélek, a humánum, a munka szocializmusa legyen, és az ember, az ember kiteljesedése ennek a szépséggel és szenvedéssel gazdag útnak ne a végén, de az elején álljon! OLGOZNI CSAK PONTOSAN, SZÉPEN..
