Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-10-18 / 41. szám
ENDEZNI KÖZŐS DOLGAINKAT...! Az elmúlt napokban a CSEMADOK KB helyiségében megtartott sajtóértekezleten Dobos László, a Csemadok elnöke és dr. Szabó Rezső, főtitkár, a magyar sajtó munkatársaival megvitatták a nemzetiségi alkotmány-törvényjavaslatot, amelyet a kormány már elfogadott és rövid időn belül a Nemzetgyűlés elé kerül. Ha ezt a nagy jelentőségű törvényjavaslatot, amelyet kormánybizottság, szellemi életünk vezetői, szakemberek dolgoztak ki, szükségletünkből és jogos igényeinkből kiindulva — a Nemzetgyűlés elfogadja, hosszú időkre alapot teremt nemzetiségi létünk kiteljesedéséhez. Tekintettel arra, hogy törvényjavaslatról van szó, amelyen még módosításokat lehet eszközölni, a nyilvánosság elé tárjuk. Felkérjük mi is olvasóinkat, a legrövidebb időn belül küldjék be a nemzetiségi törvényjavaslattal kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat. Csoportok, pártszervezetek, nőbizottságok, munkakollektívák, és egyének egyaránt kifejthetik ezzel kapcsolatos nézetüket. A január óta megindult demokratizálódó szellemben, de a tavaszi 4. CIKKELY 1. A polgár saját meggyőződése szerint szabadon dönti el nemzetiségét. 2. Tilos az elnemzetlenítés minden formája. 3. A bármelyik nemzetiséghez való tartozás miatt egy polgár sem károsodhat. 5. CIKKELY Ezt az alkotmányerejű törvényt a szövetségi és a nemzeti törvények érvényesítik. 6. CIKKELY Ezzel az alkotmányerejű törvénnyel hatályát veszti a Tt. 100/1960. sz. alkotmány 25. cikkelye 7. CIKKELY Ez az alkotmányerejű törvény........-án lép érvénybe. A Szlovák Nemzeti Tanács plénuma október 4-én jóváhagyta a következőket: A SZNT nemzetiségi bizottságának és titkárságának felépítése s hatásköre I. A SZLOVÁK NEMZETI TANACS NEMZETISÉGI BIZOTTSÁGA 1. CIKKELY A Szlovák Nemzeti Tanács nemzetiségi bizottságát (a továbbiakban — bizottság) a Szlovák Nemzeti Tanács létesíti az SZNT elnökségének javaslatára. A bizottság tagjai a Szlovák Nemzeti Tanács szlovák, magyar és ukrán nemzetiségű képviselői; továbbá a vegyes nemzetiségű választókerületek képviselői és az SZNT-nek olyan magyar és ukrán nemzetiségű tagjai, akik nem képviselők. 2. CIKKELY A bizottság tagjai közül hattagú elnökséget választ, amelyben azonos arányban lesznek képviselve a szlovák, magyar és ukrán nemzetiségű tagok. A bizottság elnöke az SZNT képviselője, s az egyik nemzetiség tagja. Amennyiben az elnök az egyik nemzetiség tagja, akkor az alelnök a másik nemzetiség tagja. 3. CIKKELY A bizottság a Szlovák Nemzeti Tanács kezdeményező és ellenőrző szerve a szlovákiai nemzetiségek életének kérdéseiben. Kifejezésre juttatja a nemzetiségek érdekeit és biztosítja jogaik gyakorlását. Gondoskodik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségi politikája alapelveinek betartásáról Szlovákia területén főleg azáltal, hogy a) az SZNT elnöksége elé kezdeményező javaslatokat terjeszt a nemzetiségek hónapok helytelen nacionalista túlkapásait kiküszöbölvo, a humanizmus természetes követelményeként kerül sor régóta várt jogaink törvényesítésére. Keret lesz ez, amelyet majd a jövőben kell minden szervezeti fokon tartalommal kitölteni. Megismételjük az akcióprogram egyik elvét: H ... a nemzetiségeknek joguk van önállóan és önigazgatással dönteni az őket érintő ügyekben". Ezekből a gondolatokból kiindulva tanulmányozzák át olvasóink ezt a nagy jelentőségű törvényjavaslatot és tegyék meg a 7 cikkelylyel kapcsolatban észrevételeiket. Állásfoglalásukat a kővetkező címre juttassák el: PREDSEDNlCTVO VLÁDY, PRAHA. Dr. Viliam P L E V Z A vagy (bér) SNR BRATISLAVA Jozef Krii gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális élete kérdéseinek megoldására; b) véleményt mond az SZNT szerveinek javasolt intézkedéseiről, amelyek kapcsolatban állnak vagy érintik Szlovákiának azokat a területeit, amelyeken nagymértékben élnek magyar vagy ukrán nemzetiségű polgárok; c) felülvizsgálja az országos törvényeknek, a Szlovák Nemzeti Tanács törvényeinek és határozatainak s a nemzetiségek vagy az olyan területek életét érintő más intézkedések gyakorlati végrehajtását, amelyeken túlsúlyban élnek a nemzetiségek. 4. CIKKELY A bizottság tevékenységében igazodik a Szlovák Nemzeti Tanács tárgyalási és munkarendjéhez és az SZNT elnöksége által jóváhagyott statútumhoz. II. AZ SZNT ELNÖKSÉGÉNEK NEMZETISÉGI TITKÁRSÁGA 1. CIKKELY Az SZNT elnökségének nemzetiségi titkársága az SZNT elnökségének és az SZNT nemzetiségi bizottságának segédszakszerve. Az SZNT elnöksége nemzetiségi titkárságának nincs végrehajtó hatásköre. A Szlovák Nemzeti Tanács illetékes szerveivel együttműködésben a) szakmai és módszertani vonatkozásban kidolgozza az SZNT nemzetiségi bizottságának vagy elnökségének javaslatait; b) előkészíti az SZNT illetékes törvényeinek, a Szlovák Nemzeti Tanács vagy az SZNT elnöksége határozatainak javaslatait. Ezeket a javaslatokat az SZNT elnökségének megbízott tagja vagy a bizottság elnöke terjeszti fel az SZNT elnökségének; c) a Szlovák Nemzeti Tanács elnökét figyelmezteti a törvények vagy a határozatok végrehajtásának hiányosságaira olyan területeket illetően, amelyeken túlnyomórészt a nemzetiségek élnek; d) alapanyagokat készít a bizottság tárgyalásaira; e) tevékenységéről negyedévenként jelentést terjeszt az SZNT elnöksége elé. 2. CIKKELY Szlovákiában mindei\ állami és gazdasági szerv valamint szervezet köteles az SZNT elnöksége nemzetiségi titkárságának rendelkezésére bocsájtani a szükséges alapanyagot, hogy a titkárság teljesíthesse feladatait. 3. CIKKELY Az SZNT elnökségének nemzetiségi titkársága a szakemberek köréből ideiglenes munkacsoportokat létesíthet az egyes feladatok előkészítésére és ellátására. 4. CIKKELY Az SZNT elnökségének nemzetiségi titkársága szervezetileg a Szlovák Nemzeti Tanács irodájának része. 5. CIKKELY Az SZNT elnöksége nemzetiségi titkárságának szervezeti felépítését a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége hagyja jóvá és az nevezi ki a titkárság vezetőjét. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság föderalizálásával kapcsolatos állásfoglalás leszögezi, hogy a csehek és szlovákok áilamjogi viszonyának föderatív elrendezésével egyidőben alkotmónyerejű törvénnyel kell biztosítani a nemzeti kisebbség egyenjogú helyzetét és sokoldalú fejlődésének feltételeit. A föderációról folyó vitában felvetett rengeteg javaslat, elhangzott hozzászólás mellett, minket az a kérdés foglalkoztat elsősorban, hogyan biztosíthatjuk egyenjogúságunk értelmében a magyar nemzetiségű nők tanulásának, szórakozásának, fejlődésének feltételeit. A nők új szervezetét Szlovákiában az államjogi elrendezéssel összhangban, a föderáció elvei alapján szervezik újjá. Az alapszabálytervezet leszögezi, hogy lehetőséget biztosít Szlovákia nemzeti kisebbsége asszonyai számára — specifikus szükségleteik realizálására. Járásúinkban most kerül sor az alakuló gyűlések megtartására, az új szervezetbe jelentkezett tagok számának áttekintését most végzik. Az eddig ismeretes számok szerint a komáromi, galántai és a dunaszerdahelyi járásban is a vártnál kevesebb a jelentkezők száma. Hogy mi az oka — a vélemények lehetnek különbözők. Mi úgy látjuk, határozottabban kell körvonalazni az alapszabályokban, hogyan, milyen formában biztosítja a Szlovákiai Nőszövetség a nemzetiségi kisebbségek asszonyainak egyenjogú érvényesülését. Mert igaz, hogy alapvető problémáink közösek. Kevés a munkalehetőség, rosszak a munkafeltételek, drágák és nem kielégítőek a szolgáltatósok Szlovákia-szerte. Viszont vannak sajátos problémáink — a nők anyanyelvi továbbképzése, a tizenötéves lányok szakképesítése, az érdektevékenység, a népi hagyományok ápolása, ennek alapján a háziipar fejlesztése. kulturális munka, amit csak önálló szekcióban lehet biztosítani — a nőszűvetség keretén belül. Ezért lenne szükséges, hogy a magyar nemzetiségű asszonyok javaslatai alapján, az előkészítő bizottság által kidolgozott hatáskörrel és munkatartalommal — a Szlovákiai Nőszövetség minél előbb hagyja jóvá a Magyar Szekció megalakítását. Olvasóink — Csehszlovákia magyar nemzetiségű asszonyai határozott választ, állásfoglalást várnak a nőszövetségtől, mert szükséges, hogy minél előbb elkezdhessük a felsorolt problémák felszámolását, az egyenjogúság biztosította alkotó tevékenységet, nevelő munkát. Amennyiben a Szlovákiai Nőszövetség szervezeti formájának nem felelne meg egyenjogúságunk érvényesítésének ez a szocialista hazafiságunkat, összetartozásunkat bizonyító módja, önállóan kell megszerveznünk a magyar nemzetiségű asszonyok érdekeit védő és őket képviselő tömegszervezetet.
