Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-10-18 / 41. szám
VISSUEifffifS Jóllehet harminc esztendő az örökkévalóságnak csupán egy röpke pillanatát jelenti, s egy, sok bajt átvészelt ország népeinek történetében még kevesebbet, az idő minden rohanása ellenére, a harminc év előtti tragikus ősz élő tanúi emlékezve emlékeznek, és tudatuk utolsó felvillanásóig emlékezni is fognak. Mert 1938 ősze, amikor a brit Chamberlain meg a francia Daladler Münchenben Hitlerrel és Mussolinival lepaktált s gáládul, egy tál lencsénél is olcsóbban adta el a Harmadik Birodalomnak Csehszlovákiát, hazánk népeinek számára megkezdődött a Golgota, a közel hét évig tartó könnyes és véres Golgota ... A film, amelynek szenvedő hőse egy ország népe lett, gyorsan pergett, a filmkockák egyre nagyobb iramban váltakoztak. Harmincnyolc áprilisában Adolf Hitler kiadja a parancsot: a német vezérkor dolgozzon ki szeptember végére Csehszlovákia ellen egy konkrét és alapos mozgósítási tervet. Ugyanakkor utasította a Szudéta-vidéken működő ügynökeit is, hogy csehszlovák területen kiprovokált összetűzésekkel teremtsenek ürügyet a katonai beavatkozásra. És Henleinék sem henyéltek, azonnal akcióba léptek. Jól tudták, hogy garázdálkodásaikat Berlinben, Londonban, valamint Párizsban egyaránt jó szemmel nézik. Május elsején a párizsi Revue des Deux Mondes című lap felfedi a francia reakció aljas terveit és tiszta vizet önt о pohárba. Sajnos a prágai Vár ura nem értett, vagy nem akart szót érteni. Pedig a francia lap érthető szavakkal mondta ki, hogy: „Európa nem fog a csehszlovák konfliktusba beavatkozni." Hasonlóképpen, de még cinikusabban szólal meg a hírhedt Lord Rothemere a Daily Mail hasábjain: „Semmi közünk a esetiekhez. Egy francia gyalogos csontjai többet érnek, mint az összes csehek együttvéve ...” Május közepén Hitler fenyegető csapatösszevonásokat eszközöl Csehszlovákia határainak közvetlen közelében. Csupán a prágai kormány által villámgyorson kihirdetett és megvalósított részleges mozgósítás hűti le a Führer harci kedvét. A Harmadik Birodalom első számú korifeusa dühöng, fenyegetőzik, de visszavonul, meghátrál. Új taktikát választ. Árulással, az ötödik hadoszlop segítségével akarja felbomlasztani Csehszlovákiát. Az angol kormány a nyár folyamán Hitler segítségére siet és Lord Runcimant küldi „közvetítőként", a modern trójai faló szerepében Csehszlovákiába. Szeptember elején a londoni Times mór nem kertel, azt ajánlja Prágának, hogy minden további huzavona nélkül mondjon le a Szudéta-vidékről a Harmadik Birodalom javára, és egyezzen meg Hitlerrel. Ezerkilencszázharmincnyolc szeptember 12-én a nácipárt nürnbergi kongresszusának zárónapján, a Führer fanatizált tízezrek és negyven .angol lord jelenlétében, durván, szinte eszelősen támadja dr. Benest. Hitler ocsmány beszéde tulajdonképpen nem más, mint zsaroló gesztus Párizs és London felé, ugyanakkor jeladás hórom és félmillió szudétanémet számára, hogy „spanyol módon* robbantsák ki a krízist Csehszlovákiában, hogy a cseh Maginot vonal mögött kössék le a csehszlovák hadsereg erejét. Egyben ürügyet nyújtsanak Hitlernek, hogy állig felfegyverzett hordóival, akárcsak Spanyolországban, fegyveres intervenciót hajtson végre, és hogy a „cseh járomban" sínylődő négy millió német testvért felszabadítsa, s ugyanakkor a kellemetlen csehszlovák szomszéddal is leszámoljon. Mert ugyebár azt már Bismarck is tudta, hogy „aki a Cseh erdőt birtokolja, az egész Közép- Európát uralja”. Hitler nem fegyverrel győzött. Münchenben az egész Nyugat, London, Párizs és Washington is a kezére játszott. München után pedig szükségszerűen következett be 1939 március 14-e, Csehszlovákia feldarabolásai Borsi Imre Frantisek Halas A TÍZ EGYIPTOMI CSAPÁS „A vizek vérré válnak, békák, tetvek, bögölyök, dögvész, fe kély, jégeső, sáskák, sötétség bocsáttatnak a tőidre, az elsősziilöttek megöletnek.“ Férfiak kezén, gyermek homlokán, asszonyok ölén már világszerte folyik a vér. Bűgjön a köttö tajtékzó szájjal, vércsepp ritmusa kél énekén. Szavaknak undok békáit ontja ezernyi újság, nyálkás hazugság már elborít mindent, a világ mocsárba fúlva, lapulva retteg, félve sunyit. Nyomor hizlalta pénzözön tetve szaporán árad, véredet szívja, árva szegény, rozsdaként rág a szabadság fáján, árulást hirdet könyv levelén. Bögölyök setét fellege alatt hömpölyög bambán, légypiszok jelvényt hordva a nép, zsoldosok lépte, igazak jaja hallik a vásár-zajból feléd. Bíbor-aranyos talárban pestis jö, címerében oszló tetemek, hulla az ék, gránátszilánkok gyermeket tépnek, ládd, Íme: Mindent a gyermekért. Rút kelevények, fekélyek gombján függnek a testek jelszavak rongya lelket rohaszt. Fekély-rozetta vagy, Európa, áruló kígyó. Porba szakadt mind, mi magasba tört, az egekre, jégeső verte, acél szaggatta már szerteszét gyermekek jaja, asszonyok baja tépte fel újra Krisztus sebét. Eljött az éhség életemésztő sáskasereggel, fűszálat nem hágy hernyók hada. Koldus az ember, lelkeveszetten ődöng. A kenyér dús lakoma. Sűrű sötétség, szikra se villan, ocsmány, gonosz lett mindenek szive, rút fekete. Szörnyű az ember Spanyolföld láttán szégyen-nélküli tekintete Már megölt elsőszUlötteink a pokollal várnak jegyzem az írást, tanúja más karnak. A gyáva fejére hulljon átok, ezerszer ezer csapásl (1938) Ford. Fabinz László R Alkotmány-törvényjavaslat 1. CIKKELY A Csehszlovák Szocialista Köztársaság a nemzetek és a nemzetiségek egyenjogúsága elvének szellemében, a magyar, a német, a lengyel és az ukrán nemzetiségnek biztosítja a sokoldalú és egyenjogú politikai, gazdasági és kulturális fejlődés lehetőségeit és eszközeit. 2. CIKKELY 1. A nemzetiségek létszámuk arányában legyenek képviselve a politikai, gazdasági és kulturális életben, a választott és végrehajtó állami szervekben. 2. A Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács külön törvényei szabályozzák, mely képviseleti testületek és végrehajtó szervek mellett létesülnek külön szervek, amelyek biztosítják a nemzetiségi jogok érvényesítését és a törvények keretei között sajátos érdekeik önálló eldöntését. 3. CIKKELY A magyar, a német, a lengyel és a ruszin-ukrán nemzetiségű polgároknak a törvények és az általuk megszabott feltételek keretei között biztosítják: az anyanyelvű művelődés jogát: a kulturális és tudományos élet fejlesztésének jogát: a hivatalos kapcsolatban az anyanyelv használatának jogát; a nemzetiségi társadalmi-kulturális szervezetekben való társulás jogát; az időszaki és a nem időszaki sajtótermékek kiadásának és a tömegtájékoztatási eszközök használatának jogát. EGYENJOGÚSÁGUNK értelmében
